A széles körben elterjedt vélekedéssel ellentétben a több tízezer évvel ezelőtt élt, ma még vitatott besorolású Neander-völgyiek igen ügyesek, ravaszok és alkalmazkodóképesek voltak – derül ki egy kutatásból.
Az atlatl volt a kulcsa a nemek közötti egyenlőségnek az őskorban.
Őskori Homo sapiens koponyatöredékére bukkantak az olaszországi Pó folyó medrében – jelentette az olasz sajtó.
Drónok segítségével fedeztek fel őskori falfestményeket nehezen hozzáférhető barlangokban Spanyolországban. A régészek szerint az egyik legjelentősebb neolitikus barlangrajz-lelőhelyre bukkantak Valencia környékén.
Meglepő hasonlóságot találtak thaiföldi kutatók egy nemzeti park makákói által, illetve a kőkorszaki emberek által használt kőszerszámok között. Fontos kérdés, mit jelenthet ez az evolúció szempontjából.
Az őskori település mellett egy szarmata település maradványait is feltárták a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei egy eddig ismeretlen régészeti lelőhelyen, Dunavecsén.
Kérdéseket vet fel egy újonnan feltárt őskőkorszaki pattintott kőeszközkészlet azzal kapcsolatban, hogy pontosan melyik emberelőd-nemzetség találhatta fel ezeket a típusú szerszámokat.
A lábnyomok valószínűleg az utolsó jégkorszak végéről származnak, és egy család hagyta őket hátra.
A skót Hamish Fentont kutatás közben egy kisebb baleset érte, de ennek köszönhetően igazi különlegességre bukkant.
A globális felmelegedés miatt olvadó gleccserek alatt sorra kerülnek elő az őskori leletek.
A Történelemtanárok Egyletének elnöke szerint a tankönyvek inkább egy „megszépített múltat” szeretnének ábrázolni.
Egy 13 500 éves, megégett állatcsontból faragott madárfigura a legrégibb ismert kínai műalkotás – közölte egy nemzetközi kutatócsapat a PLoS One című tudományos folyóiratban.