Spielberg ma bajosan forgatná le a Schindler listáját
Ha Steven Spielberg ma akarná forgatni eredeti krakkói helyszíneken Schindler listája című filmjét, komoly gondjai lennének. Az egykori krakkói zsidónegyedből, Kazimierzből, amelynek szürke és vigasztalan házai olyannyira illettek éppen 20 évvel ezelőtt készült fekete-fehér filmjéhez - élete talán legszemélyesebb alkotásához -, azóta szinte új, pezsgő városrész született.
A régi házakat újrafestették, az utcaképet többé-kevésbé ízléses fényreklámok egészítik ki, és mindenfelé kis villanyvasutak zakatolnak, amelyek a turistákat a zsidónegyeden át a szomszédos Podgórzéban található egykori Schindler-gyárhoz viszik.
Kazimierz új, színes arculatának kialakulásában Spielberg nem teljesen "vétlen". Miután 1993-ban Washingtonban bemutatták a filmjét, és az addig szinte ismeretlen német gyáros története az egész világon emberek millióit rendítette meg, rövidesen feltűntek az első Spielberg-turisták Krakkóban. Látni akarták, hol állt a gettó vagy a plaszówi koncentrációs tábor. "A film sikere a városnegyed újjászületésének kezdetét jelentette" - mondta Magdalena Sroka krakkói kulturális tanácsos a dpa tudósítójának.
Az egykori gettóból kevés maradt, de Kazimierz a maga zsinagógáival és mikvéjével - zsidó rituális fürdőjével -, amelyben ma étterem működik, zegzugos utcáival és régi zsidó Remuh-temetőjével, amelyben híres rabbik sírjai sorakoznak, először Spielberget ihlette meg, majd ezután az egész világról érkező látogatókat is elbűvölte.
Kazimierz házai túlélték a háborút - ellentétben lakóinak többségével, akiket először a gettóba, később Auschwitzba vagy más német megsemmisítő táborokba deportáltak. A háború után a túlélők közül néhányan visszatértek, de a városnegyed egyre inkább leromlott. Azokban a házakban, ahol egykor a sabbatgyertyák égtek, a hatóságok szegény családokat helyeztek el. Csak a kilencvenes években fedezték fel művészek és értelmiségiek Kazimierz pusztuló varázsát. Megkezdődtek az első kísérletek a városrész zsidó kulturális örökségének újjáélesztésére.
Amikor Spielberg Krakkóba érkezett, az Ariel étteremben, Kazimierz főterén már hagyományos zsidó ételeket szolgáltak fel. Itt forgatta Spielberg annak a fényes ünnepségnek a jeleneteit, amelyet Schindler náci barátainak rendezett, hogy zsidó munkásai számára engedményeket szerezzen tőlük. A filmjelenetek fotói hozzátartoznak az étterem díszítéséhez.
Ma Kazimierz utcáit éttermek, klubok és kocsmák szegélyezik. Nincs olyan utazási iroda vagy szálloda, amely ne ajánlana "Kazimierz és Schindler listája" túrákat. Az egykori zománcozó üzem, amely évtizedekig üresen állt, három éve múzeum: multimediális kiállításán Krakkó német megszállását mutatják be. Schindler egykori irodájában még ott áll a gyáros íróasztala - rajta ugyanolyan írógéppel, mint amelyen a híres, 1200 emberéletet megmentő lista készült.
Spielberg krakkói élményeinek hatása alatt létrehozott egy Soá Alapítványt azzal a céllal, hogy dokumentálni lehessen a holokauszt-túlélőkkel készült interjúkat a következő nemzedékek számára. Emellett részt vállalt az egykori gettó gyógyszertárában kialakított kis múzeum költségeiben és a gettó még megmaradt utolsó nyomainak megőrzésében. Krakkó városa ezért 2005-ben a "Kultúra védnöke" kitüntetést adományozta neki. Néhány hete a Soá Alapítvány anyaga átkerült Varsóba, a Lengyel Zsidók Történetének Múzeumába, ott tekinthetik meg az érdeklődők.