Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Több olyan vezetőre volna szükség, aki kormányzati ciklusoktól függetlenül is folytathatná a munkáját – véli a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Baán László biztos abban, hogy a 150 milliárdos Liget Budapest-projekt nem jut a meg nem valósult tervek sorsára, már csak azért sem, mert belátható időn belül be fogja hozni a ráfordított pénzt. Az MMA tulajdonába került Műcsarnok is a múzeumi negyed szerves része lesz, Fekete Györgyék a pályázati bíráló bizottságokban is ott vannak.
hvg.hu: Az első Orbán-kormányban államtitkár volt, a szocialista-szabad demokrata időkben szintén, mi több, a Medgyessy-kabinet államtitkári karában az egyetlen volt, aki Fidesz-tagkönyvvel rendelkezett. Majd Hiller István nevezte ki kétszer is a Szépművészeti Múzeum élére, ahol most, a második Orbán-kormányban is vezető. Sőt, újabb feladatokat kapott: ön lett a kialakítandó múzeumi negyed kormány-, később miniszteri biztosa. Hogyan tudott rezsimeken átnyúlóan is vezető pozícióba maradni?
Baán László: Nem vagyok azért e tekintetben fehér holló, de tény, hogy a mai magyar közéletben, a politikához közvetlenül köthető adminisztratív világban, felsővezetői szinten meglehetősen ritka jelenség, hogy több, egymást követő kormány is megbízik valaki munkájában.
hvg.hu: Nem is tudnék hirtelen ilyet mondani… Mi kell egy ilyen karrierhez?
B. L.: A közös nevező ezen keveseknél a mindenkori kormány iránti lojalitás és a magas színvonalú szakmai teljesítmény. Ez a kettő mindenkinél, aki kormányzati ciklusokon átívelően vezető maradt, közös, amit nyilván színez, illetve egyénivé tesz az egyes emberek speciális, egyedi élettörténete és személyisége.
hvg.hu: De ha lojális valaki az egyik színű kormányhoz, az vagy nem az a következőhöz, vagy ha az is lenne, általában már nincs módja ezt bebizonyítani.
B. L.: Tény, hogy ez egy nagyon szűk halmaz. Sokkal több kormányzati, önkormányzati ciklusoktól függetlenül pozícióban maradó vezetőre lenne szükség, ez jót tenne az állami és intézményi stabilitásnak, és a működés hatékonyságának is.
hvg.hu: A mostani kormány is „elfogyasztott” már egy emberi erőforrás-minisztert és két kulturális államtitkárt. Ön nem tartozott sem Réthelyi Miklós, sem Szőcs Géza vagy L. Simon László köreihez?
B. L.: A Szépművészeti élén miniszter által kinevezett vezető vagyok, ötéves ciklusra. Ez 2014 novemberében fog lejárni. Ilyen értelemben nem befolyásolták a munkámat a fentebb említett minisztériumbeli változások. De ezek a változások más szempontból sem jelentettek változást: az összes eddigi főnökömmel – ez pedig most már nem kevés – bizalmi alapon álló, egymást megbecsülő munka- és személyes kapcsolatom volt, és maradt a megbízatásuk megszűnte után is, de teszem hozzá: ez az egykori beosztottaimmal is hasonlóképpen így van.
hvg.hu: A napokban hirdették ki a múzeumi negyed-koncepcióra kiírt ötletpályázat eredményét, amelyen 12 pályaművet díjaztak összesen 20 millió forinttal. Ezek viszont még csak ötletek, amelyek később beépülnek majd a végső tervbe. Szokásos eljárás az ilyen ötletpályázat?
B. L.: Igen, több hasonló is volt az elmúlt években Magyarországon. Ennek alapján állítjuk majd össze az úgynevezett mestertervet az elkövetkező hónapokban az illetékes fővárosi szervezetek (BKK, FŐKERT), valamint a budapesti és kerületi főépítész, illetve további szakemberek bevonásával. Ebben véglegesítjük a leendő múzeumok helyét is. A fő irány egyébként már most kirajzolódott. Egyensúlyba hoznánk a Liget jelenlegi intézmény- és térszerkezetét, ma ugyanis a Városliget egyik felén koncentrálódnak az épületek. Mindezt úgy – ezt a vonatkozó kormányhatározat is kimondja –, hogy az átalakítások miatt összességében nem csökkenhet a zöldfelület, sőt, nőnie kell. A már meglévő Szépművészeti és Közlekedési Múzeum mellett a Liget másik két sarkára is kerülne múzeumi intézmény, az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum. A Magyar Fotográfiai Múzeum és a Magyar Építészeti Múzeum az Ötvenhatosok terére kerülne, a Magyar Zene Háza pedig beljebb, a Városligeti-tóhoz közel, a forgalom zajától távol, egy már beépített, de lebontandó épületek által elfoglalt területre, az úgynevezett Hungexpo-telekre. A Petőfi Csarnokot átalakítanánk egy interaktív gyermek és ifjúsági centrummá, egy olyan, némileg a Csodák Palotájához hasonlítható, ám annál sokszorosan nagyobb és bővebb tartalmú tudás- és élményközponttá, amely a családi programok egyik vezető intézménye lesz majd.
hvg.hu: A Műcsarnokról – noha itt van a Városligetben – soha nincs szó a múzeumi negyed terveit emlegetve. Látványosan kimarad a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tulajdonába került épület a koncepcióból. Mi ennek az oka?
B. L.: A Műcsarnok a magyar kortárs képzőművészet zászlóshajója több mint száz éve, s ennek így is kell maradnia. Nem hallottam, hogy más célja volna akár a leendő gazdának, az MMA-nak, akár bárki másnak. Ezt a feladatát kell továbbvinnie a Liget-koncepcióban is, mint ahogy például a Műjégpályának is az eredeti funkciójában kell továbbműködnie. Ezért nem foglalkozott ezekkel külön a Liget Budapest-projekttel foglalkozó kormányhatározat, s azért sem, mert mind a két nevezett intézmény nemrégiben került felújításra, így azok nagyobb léptékű fejlesztésére belátható időn belül nincs szükség.
hvg.hu: Volt egyeztetés Fekete Györggyel a Liget-koncepcióról?
B. L.: Természetesen egyeztetünk, ahogy nagyon sok mindenki mással is. Fekete György, mint az MMA elnöke, tagja volt a múzeumi negyed ötletpályázatát elbíráló bizottságának is, és az MMA – az országos múzeumszakmai szervezetek mellett – delegál tagokat az egyes új múzeumok koncepcióját kidolgozó munkabizottságokba is.
hvg.hu: Tehát az ötletpályázatokból összeállítanak egy mestertervet, és ez alapján írják majd ki az építészeti pályázatot. Ez mikorra várható?
B. L.: Reményeink szerint év végéig ki tudjuk írni a nemzetközi tervpályázatot arra az öt konkrét helyszínre, ahol az új épületek lesznek.
hvg.hu: Az öt épületet öt különböző tervező fogja jegyezni, az egyes épületeket más és más?
B. L.: A Fotográfiai Múzeumot és az Építészeti Múzeumot – mivel ezek egymás mellett lesznek, egy kisebb téren –, együttesen terveztetjük meg, a többi épületet viszont egyenként is meg lehet majd pályázni. Ez azt jelenti, hogy négy nyertes is lehet az öt épületre, de természetesen nem kizárt az sem, hogy valamelyik építész több épületre is megbízást kap, ha a legjobb pályázatokat ő nyújtotta be.
hvg.hu: A pályázatot tehát még idén kiírják, mikor lehet döntés?
B. L.: Nagyjából hat-nyolc hónapot vehet igénybe a kétlépcsős pályázati eljárás, így 2014 nyarára-őszére lesz eredmény.
hvg.hu: Mikor lesz az első kapavágás?
B. L.: A pályázat elbírálását követő bő egy év múlva. A nyertes látványtervekből engedélyezési és kivitelezési terveket kell készíteni, el kell indítani az engedélyezési és közbeszerzési eljárásokat, stb. Ez jelentős idő. Reményeim szerint 2015 végén indulhat a kivitelezés. Erre két évet szánunk, és 2018-ban adhatnánk át a múzeumi negyedet és a Liget Budapest-projekt egyéb, új elemeit.
hvg.hu: Biztos, hogy belevág az ország egy ilyen beruházásba? Különböző összegekről hallottunk eddig, legutóbb 120 milliárd forintról. Honnan veszik biztosra, hogy meglesz ez a pénz a következő uniós költségvetési ciklusból?
B. L.: A nemzetközi építészeti pályázat a múzeumi negyed épületeiről fog szólni. Magyarországon mintegy száz éve, a Monarchia óta nem valósult meg középület nemzetközi tervpályázat útján. Ez egy nagy áttörés lesz, mert itt rögtön ötöt építünk majd ily módon. A múzeumi negyed viszont csak egy része a Liget Budapest-projektnek, amelybe az egész Városliget újragondolása tartozik bele, az állatkert fejlesztésétől egy új Nagycirkuszon át, a már említett Petőfi Csarnok-átalakításáig és a Liget teljes zöldfelületi rekonstrukciójáig.
Az a cél, hogy a Liget Budapest egy új, Európában egyedülálló nemzetközi branddé váljon a városokba irányuló családi turizmus piacán. A turisták, ha már itt vannak Budapesten, többnyire nagyon jól érzik magukat, de a város vonzereje, brandje még nem elég erős ahhoz, hogy egy, a piacvezetők közé tartozó európai „city break” célállomás legyen. Ezt egyértelműen bizonyítja a Budapestet meglátogató és itt legalább egy vendégéjszakát eltöltő turisták versenytársainkhoz képest relatíve alacsony száma. Van például két üzleti vállalkozás – a Forma-1 és a Sziget –, ami óriási tömegeket vonz a fővárosba, de ezek egy szűk időintervallumra koncentrálódnak és egy speciális közönségre. Sikeres, jó példa a szintén magánkezdeményezésekből született romkocsmahálózat, amelyek mára egy olyan erős brandet építettek Budapestnek, ami jelentős mértékben hozott ide fiatal többletturistákat. A Liget Budapest-projekt, amely a Városligetet a fejlesztések révén egy európai rangú városi családi élményparkká fogja alakítani, a családi „city break”-ek egyik elsőszámú célállomásává teheti Budapestet, ami a hozzánk irányuló látogatószámot néhány éven belül akár évi egymillióval megnövelheti. Ez a mostani évi két és fél millió látogatóhoz képest igen jelentős előrelépés, és igen jelentős bevételt jelent majd a fővárosnak és az országnak is, s még így is lesz hova fejlődnünk Bécs, Prága vagy Amszterdam hasonló mutatószámához képest. A Liget Budapest projekt tehát nem egyszerűen egy kulturális fejlesztés, hanem egy jelentős gazdasági befektetés is, amely többletbevételt hoz majd az országnak.
hvg.hu: Készültek erről hatástanulmányok?
B. L.: Inkább megalapozott becsléseknek nevezném, de mélyebben is meg fogjuk vizsgálni az egy adott intervallumban jelentős turisztikai többletbevételeket realizáló európai nagyvárosok fejlesztési gyakorlatát. Van rá komoly esély, hogy 10-15 év alatt megtérülnek a ráfordított befektetések. Természetesen nem a múzeumbelépők árából, hanem az ide látogató turisták növekvő költéseiből, s az azok generálta állami bevételekből.
hvg.hu: Arra még nem válaszolt, mibe kerül mindez?
B. L.: Az egész projekt mintegy 150 milliárdot tesz ki. Ennek a felét fordítanánk a múzeumi negyedre, másik felét az egyéb fejlesztésekre (állatkert, új Nagycirkusz, új Gyermek- és Ifjúsági Központ, közlekedésfejlesztés, park-rekonstrukció stb.).
hvg.hu: Ennek a hírek szerint a 90 százalékát az uniós források biztosítanák, 10 százalékot az állami költségvetés. Ez mennyire megalapozott?
B. L.: Ezt még nem lehet tudni. Nem tudjuk pontosan, milyen lesz az uniós-hazai arány. A következő, 2014-ben kezdődő uniós költségvetési ciklus részletes allokációs paraméterei nem ismertek még, főleg nem a kiemelt fővárosi projektekre vonatkozóan. Mivel összességében, mint mondtam, a Liget Budapest-projekt egy hasznot hozó gazdasági befektetés is, ezért hosszabb távon, az általa generált turisztikai többletbevételek révén vissza fogja hozni a ráfordításokat.
hvg.hu: Erről meg tudja győzni a nemzetgazdasági minisztert? Jelenleg a nagy megszorítások korát éljük az állami területeken, kevesebb pénz jut oktatásra, egészségügyre és kultúrára is. Honnan lesz pénz a büdzsében minderre?
B. L.: A múzeumi negyed, illetve a Liget Budapest létrehozásával kapcsolatban a kormány hozta meg az összes eddigi fontos döntést, biztos vagyok benne, hogy a kormány határozataival annak tagjai is egyetértenek.
hvg.hu: Benne van a parlament előtt fekvő jövő évi büdzsében az erre szánt pénz?
B. L.: Úgy tudom, egyelőre nincs. De nem vagyok nyugtalan. Határozott kormányzati szándék és elkötelezettség van arra, hogy a projekt megvalósuljon, ez biztosíték arra, hogy meglesz az a többmilliárdos fedezet, amire jövőre szükségünk lesz.
hvg.hu: Néhány éve kiállítást rendeztek a meg nem valósult budapesti épületek terveiből. A múzeumi negyedről született ötletek nem kerülnek a legközelebbi ilyen tárlatra? Két éve még a Szépművészeti Múzeum és a Hősök tere átalakításáról voltak kész tervek (és nagy viták), ezt egy tollvonással törölte Orbán Viktor. Volt szó az Andrássy-projektről, ami a Városligettől a Várig képzelt el egy hatalmas kulturális zónát. Erről is csönd van mára. A Liget-terv és annak része, a múzeumi negyed terve megvalósul?
B. L.: Budapesten számtalan olyan elképzelés van és volt, amely csak terv maradt, nem valósult meg. Mi a Szépművészeti föld alatti bővítésén is úgy dolgoztunk, hogy azt kivitelezés követi. Amikor ez meghiúsult két és fél éve, azonnal ott volt annak a lehetősége, hogy egy annál sokkal nagyobb fejlesztésbe foghatunk. A korábbi terv „csak” a Szépművészetit hozta volna jobb helyzetbe, a Liget Budapest-projekt viszont egy olyan, európai viszonylatban is kiemelkedő, nagyléptékű kulturális fejlesztés, amely egész Budapestet hozza majd előnyösebb helyzetbe a kontinens nagyvárosainak turisztikai versenyében. A projekt megvalósításával több évtizede húzódó múzeumi problémákat oldunk meg úgy, hogy közben egy gazdaságilag megtérülő fejlesztésről beszélünk.
hvg.hu: A múzeumi törvény módosítása értelmében a kultuszminiszter egyedi döntés alapján oda viheti a közgyűjtemények műtárgyait, ahová akarja. Ezzel ön egyetért?
B. L.: Szerintem a jelenlegihez képest sokkal tisztább helyzeteket teremt a tervezett szabályozás. Ha egy miniszter eddig el akart intézni valami ilyesmit, akkor azt tartós letét formájában eddig is elérte, nagyjából egy telefonjába került – s mindez a háttérben, informálisan történt. Most a folyamat egy jogszabály által leírt, átlátható felelősségű rendszerben történik majd. Minden ilyen típusú, nyilvános döntésnél a felelősség egyértelműen a miniszteré lesz. Én nem tudok elképzelni olyan tárcavezetőt most vagy a jövőben, aki olyan döntést hozna, amely egy műtárgyáthelyezés kapcsán hátrányosan érintené akár a műtárgy állapotát, akár a látogatói hozzáférést, vagy a tudományos kutatás lehetőségeit.
