A Nemzeti Kulturális Alap elnöke a komment.hu-n közölt nyílt levelében kikéri magának a jogdíjak lenyúlásának vádját, és kijelenti, hogy lesznek, akik nem fognak olyan jól keresni, mint Majka.
L. Simon László, a sokak szerint jogdíjmutyinak tekinthető törvénymódosítást jegyző Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke nyílt levélben válaszolt, a Kiscsillag frontemberének, Lovasi Andrásnak a komoly hullámokat keltő eszmefuttatására. L. Simon a zenei jogkezelők váltását megelőző szakmai egyeztetés hiányát egy aktuális eseménnyel, a bankadó bevezetésével párhuzamba állítva magyarázza, utalva arra, hogy a Lovasi-féle, felszólaló zenészek csak a saját pénztárcájukat féltik. "Hozok egy távoli példát: Ön szerint miképpen lehetett volna szakmai egyeztetést folytatni a bankadó bevezetéséről? A bankszektor érdekeinek megfelelően kialakított szakmai és politikai álláspont szerint ez helytelen lépés, míg a kormány szerint helyes lépés. A bevezetés vagy be nem vezetés tényét illetően nem lehet kompromisszumot kötni, a részletekről viszont lehet tárgyalni, bár ott sem biztos, hogy meg lehet egyezni."
Az NKA elnöke azt is pedzegeti, az Artisjus gyakorlatilag öncélúan, a vezetőség körein belül osztotta szét a hivatalosan a játszási gyakoriság és koncertek szám alapján meghatározott a jogdíjak oroszlánrészét. "Az eddig hatályos jogszabályok a közös jogkezelőkhöz irányították ezeket a pénzeket, feltételezve, hogy megfelelően végzik el a felosztásukat. Ezt a feltételezést azonban a jogalkotónak időről időre felül kell vizsgálnia" – írja L. Simon, aki azt is elárulja, az Artisjus-féle rendszerben a jogdíjak mértéke egy-egy szerzőnél történő kifizetés esetében nem éri el az előadót-dalszerzőt illető összes kifizetés öt százalékát, tehát állítja, pénzük nagyobb részét ezen művészek nem a konkrét munkájuk után kapják.
Az NKA elnöke levelében arról is szól, az állítólagos lenyúlás igazából megváltás a kiszorított zenészek számára – "Azt nem tudom elfogadni, ha „lenyúlást” emlegetnek. Nehezen minősíthető ugyanis lenyúlásnak, ha egy meglévő forrást szélesebb kör számára kívánunk hozzáférhetővé tenni."
L. Simonnak sikerült a levelébe csempészni egy kis személyeskedést is, mikor felvázolja Lovasi újragondolt tortaszeletét. "Például Majka jobban fog keresni, mint sok mostani kedvezményezett. (Majka Belehalok című számát több mint 22 milliószor hallgatták meg a YouTube-on bő egy év alatt, míg a Kispál és a Borz húszéves jubileumi koncertjén készült, 2008-ban feltöltött Csillag vagy fecske című felvételt ugyanitt 3,3 millióan)" – írja az NKA elnöke a jogdíjak politikai alapú újraosztásának vádjára is erős kijelentésekkel reagál: "Azt állítom, hogy nem lehet ma Magyarországon még egy olyan intézményt (NKA) mondani – a kulturális szférán kívül sem! – amely ilyen szakmaisággal, politikai elfogultságoktól mentesen, kormányzati ciklusokon átívelően végezné a munkáját."
L. Simon arról is lerántja a leplet, hogy az NKA közvetve eddig is komoly összegekkel támogatta a könnyűzenészeket, mivel az alap által kulturális és turisztikai fesztiválokra fordított milliárdok jelentős részét a szervezők eddig is a fellépők – főként könnyűzenei előadók – honoráriumaira, fellépti díjaira fordították.
Az NKA elnöke nyílt levelében végül azt is leszögezi, a jogdíj-újraosztás részletes koncepciójának hiánya valójában a rebellis zenésztársadalom sara: "A nagyszabású koncepció tehát nem hiányzik, azzal azonban tételes formában eddig azért nem találkozhatott, mert azt, ha megengedik, az Önök – zenészek, írók, kiadói szakemberek, fesztiválszervezők – segítségével szeretnénk véglegesíteni."