Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A minapi budapesti nemi erőszak ügy után a közösségi hálók és a magyar médiában elhangzott reakciók felvetik a kérdést: mennyi szimpátiára számíthat a társadalom részéről az a nő, akit megerőszakolnak? Az Egyesült Államokban erre a jelenségre külön kifejezés van. A „nemi erőszak kultúrájáról” (rape culture) egy New Yorkban élő magyar szakújságírót, Gazdag Juliát kérdezte a hvg.hu.
A július 20-i budapesti eset (két fiú megerőszakolt egy ittas, magatehetetlen 15 éves lányt egy házibuliban) sok hasonlóságot mutat egy tavalyi, steubenville-i (Ohio) gimnáziumban elkövetett, felvételen rögzített csoportos erőszakkal. Ráadásul arra is rávilágít, hogy a közösségi média és az okostelefonok elterjedése – bár megnöveli a lebukás esélyét is –, új fejezetet jelent az áldozatok megszégyenítésére és stigmatizációjára. Gazdag Júlia New York-i újságíróval, a hellogiggles.com munkatársával beszélgettünk az amerikai hozzáállásról, és arról, mit is lehetne tenni a szexuális erőszak, és annak közbeszédben, közösségi hálón és a sajtóban való torz megjelenítése ellen.
hvg.hu: Mennyiben kezeli másként a közvélemény, a sajtó a nemi erőszakkal kapcsolatos eseteket az Egyesült Államokban, mint Európában, illetve Magyarországon?
Gazdag Júlia: Nagyon megrázott az, ahogy a média reagált, amikor a két steubenville-i elkövetőt elítélte a bíróság. Főleg a CNN, de az NBC is azt hozta ki belőle, hogy ennek a két „szegény fiúnak” elvágták az amúgy várhatóan szép jövőjét. Hát persze, és ezt a saját cselekedeteikkel érték el! De elgondolkoztató volt a közösségi média és a blogszféra válasza is az eseményekre: alapból azért lett nagy ügy az egészből, mert az Anonymous-csoport elterjesztette a bűncselekményről készült videót, amivel a fiúk dicsekedtek. Az emberek nagy része jól ki is akadt rajta. Úgyszintén nagyon sokan vérlázítónak tartották az ítélet után a fiúkra eső figyelmet, ami azért is említésre méltó, mert végre világosan megmutatta a média és a közönség közötti mély nézetkülönbséget. Közben azok számára, akik könnyebben befolyásolhatóak, a média folyamatosan táplálja a rape culture-t. (A jelenségről angolul és magyarul itt olvashat bővebben.) Nem tudom, Európában mennyire beszélik ezt ki, de szerintem a legfontosabb észben tartani, hogy itt emberekről van szó! Ha valaki bántalmazva érzi magát, főleg, ha a törvény is mellette áll, akkor azt tudomásul kell venni, és nem erősíteni mások szenvedésének legitimitását.
hvg.hu: Változott valami az USA-média hozzáállásában az amerikai hadsereg nemierőszak-botránya , vagy a katolikus papságot ért újabb és újabb vádak óta?
G. J.: A nagy becsben tartott amerikai katonanők által kirobbantott botrány sok mindent megváltoztatott. Egyrészről már maga a hadsereg is változtatott a saját rendszabályain, hogy ne fordulhasson többet elő a köreiben szexuális erőszak. De van még min dolgozni. Sok embernek tette végre világossá, hogy ez igenis komoly probléma, amivel szembe kell nézni. Nem egy helyről hallottam olyat, hogy „mit vár egy nő ennyi férfi között?” Mintha nem számítana, hogy az a nő is katona! Úgy látszik, a hazafiasság egyeseknél elillan, amikor egy női katonával találják szembe magukat, mert a nemi erőszak annyira elfogadott része a férfiasságnak. A katolikus papságot ért vádak szerintem komplikáltabbak, mivel a pedofília általánosan elítélt dolog – a média tehát nagyrészt az egyházat tartja felelősnek.
hvg.hu: Mit jelent a – tengerentúli közszereplők által is többször emlegetett – „legitimate rape” és „date rape”?
G. J.: Valójában természetesen nincs olyan, hogy „legitimate rape”. Egy arkansasi szenátusi jelölt használta ezt a kifejezést, amikor azzal próbált az abortusz ellen érvelni, hogy egy nő szervezete képes leállítani a fogamzás folyamatát, ha esetleg „törvényes”, illetve „valódi” nemi erőszaknak esik áldozatául. Ez persze úgy, ahogy van baromság, jó nagy botrány lett belőle. Nemcsak azért, mert a pasi röhejesen nem értett az alap biológiához, hanem mert arra utalt, hogy a nemi erőszak kizárólag egyféleképpen történhet. Holott: a nemi erőszak bármi, ami nem kívánt szexuális érintés vagy behatolás, és sokan nem is gondolnak arra, hogy férfiak is áldozatául eshetnek ennek, bár természetesen sokkal kevesebb esetet tartanak számon. A „date rape” kifejezés azokat az eseteket írja le, amikor egy nő annyira öntudatlan állapotban van, hogy már reakcióképtelen, vagy annyira van csak magánál, hogy nemet ugyan tudjon mondani, de ne legyen képes harcolni vagy menekülni, és ezáltal nemi erőszak áldozata lesz. Van, hogy a lány túl sokat ivott. De olyan is van, hogy az italába altatót vagy kábítószert csempésznek azzal a céllal, hogy kihasználják állapotát. Én például mindig magam előtt tartom az italomat és nem tévesztem szem elől, ami minden nő számára fontos tipp lehet. Sok nő, aki ilyen típusú erőszakot él át, nem teljesen biztos benne, hogy mi is történt vele, mert nem mindig emlékszik az eseményekre. Ám ha egy nő sejti, hogy nem kívánt szexuális élményben volt része, amíg nem volt tudatánál, fontos azonnal orvoshoz fordulni. Terhességtől betegségekig számtalan probléma fennállhat!
| „Semmi nem menthet fel egy erőszakolót.” |
| Egy tavalyi francia kampány a nők elleni szexuális bűncselekményekre hívta fel a figyelmet. Célja az volt, hogy eloszlassa azt a közhiedelmet, amely szerint egy nőre elsősorban utcai szatírok képében leselkedik veszély – miközben azok számára, akik az erőszakot valóban elkövetik, számtalan kifogás áll rendelkezésre. Ezeket az álszent dumákat szedte csokorba a kampány. Sajnos "nagy sikerrel" lehet ugyanis ezeket használni, ezzel megfosztva a nőket attól, hogy tudjanak, merjenek szót emelni az ellenük elkövetett bűncselekmény ellen. Az első képen egy klub mosdója látható. Az épp begombolkozó erőszakoló glóriája a következő szövegből áll: „Egy nő nem öltözik fel szexin, ha nem akar semmit.” A másodikon a főnök öltözködik épp – a háttérben itt is a sokkolt áldozat, a helyzet arra utal, hogy egy szakmailag-anyagilag kiszolgáltatott beosztott. A főnök glóriája így szól: „Ha egy nő nem akar semmit, azt egyenesen meg kell mondania.” Az utolsó fotón egy házaspár hálószobájába csöppenünk. A háttérben az összeomlott feleség, a férfi fején itt is glória: „Egy nőnek mindig ki kell elégítenie a férjét.” |
hvg.hu: A social media és az okostelefonok révén elérhető nyilvánosság új fejezetett nyitott a bulikultúrában. Hogyan befolyásolja ez a „date rape” társadalmi megítélését, például a lebukást, a menőnek titulálást, a nyilvános megszégyenítést?
G. J.: Rendkívül aggasztó, mennyien tartják menőnek a rögzített és megosztott nemi erőszakot. Fel sem merül bennük a lebukás veszélye, mert nem gondolják, hogy bármi rosszat tesznek. Ez sajnos arra is utal, hogy a nőket egyszerűen nem tekintik embertársuknak, akinek a minimális tisztelet, vagy épp emberi bánásmód kijár. Mondjuk ki, hogy egy valódi férfi nem azzal bizonyítja a férfiasságát, hogy erőszakkal teremti meg a szexuális helyzeteket – sőt az, aki ilyen állati módon próbál érvényesülni, akinek a szex egyfajta érvényesülés, az nem érett férfi, sokkal inkább infantilis és visszataszító.
hvg.hu: Mik a legsúlyosabb tévhitek a nemi erőszakkal kapcsolatban? Van-e olyan tájékoztató kampány, amely különösen sikeres volt?
G. J.: Mindig is zavart az a tévhit, amely szerint a női egyenjogúság lényege, hogy mind egyformák legyünk, illetve a nők férfiasak akarnak lenni. Ezzel szemben a valóság az, hogy a nők egyszerűen egyenlő jogokat és tiszteletet követelnek, ami szerintem elég természetes elvárás. Egy olyan – nyugati – világban élünk, ahol a nők kialakult szexuális szerepe egy norma, és elvárják tőlünk, hogy eljátsszuk. Európában egy szappant nem tudnak hirdetni anélkül, hogy egy mell be ne kerüljön a képbe! Körbe vagyunk véve hirdetésekkel, filmekkel, sorozatokkal és magazinokkal, melyek mind-mind azt táplálják belénk, hogy a nő szerepe vonzónak lenni, és minden férfinak jár egy szép nő. Szerintem borzasztóan fontos észben tartani, milyen mértékben károsak ezek az objektivizáló eszmék, mennyi fájdalmat és szenvedést tudnak okozni. (Annak is, aki nemi erőszak áldozata lesz, de annak is, aki azt hiszi, hogy a saját hibája, ha nincs meg neki, ami elvileg jár: például a jó nő, a jó pasi.) Szerintem a Slut Walk a legsikeresebb kampány: inspiráló, humoros, és igazi, gondolkodó emberek tömegéből szerveződött. Felvonul egy csomó ember vicces, de elgondolkodtató táblákkal – és mind arra törekszik, hogy véget vessenek az erőszaknak. Szerintem ezek a „Ribiséták” evidensen hozzájárultak ahhoz, hogy éberebbek legyünk a nemi erőszakkal kapcsolatban, és segítettek az egész problémakörre ráirányítani a mainstream média figyelmét.
Slut Walk |
A”slut shaming” (ribancnak bélyegezés) – tehát amikor egy a közösség által szexuálisan szabadosabbnak tekintett, vonzóan felöltözött, kihívóan viselkedő nőt egy esetleges szexuális erőszak esetén egyedüli felelősként meghurcolják (Megérdemelte!, Ő kereste a bajt!, stb.) gyakori jelenség az angolszász országokban. Erre válaszként kezdődtek a nyugati nagyvárosokban a Slut Walk tüntetések – miniszoknyás nők ezrei adtak hangot annak a teljesen természetes gondolatmenetnek, amely szerint: azért mert valakin egy kihívó ruha van, még nem lehet megerőszakolni. Egyre több városban tartanak ilyen tüntetéseket, és mind több nő emeli fel a hangját az ellen, hogy életvitelben, önkifejezésben, lakhelyválasztásban, öltözködési stílusban, gyalogos útvonalban – és még számtalan más, a férfiak számára magától értetődő szabad lehetőségben – folyamatosan korlátozva érzi magát a nemi erőszaktól rettegés miatt. A Slut Walk annyit mond, ha egy férfi nemi erőszakot követ el, az minden esetben a férfi bűne. Azaz nincs önvédelemből elkövetett nemi erőszak, nincs olyan, hogy ez legyen a nő jogos büntetése, és olyan sem, hogy ezzel fejezzük ki a nő iránt érzett szerelmünket. Olvassa el cikkünket az első budapesti Slut Walkról, amit 2011 nyarán rendeztek meg! |
hvg.hu: Ha lenne egy 15 éves lánya, mit tanácsolna neki ezzel a témával kapcsolatban?
G. J.: Azt, hogy nem kell senkinek semmit bizonyítania. Az, hogy a szex mit jelent, és mit ad, csak arra tartozik, akivel meg akarja osztani. Senkinek nem tartozik soha szexszel, de még egy puszival sem. Ha ezt észben tartja, és utat enged az önbizalmának, sokkal könnyebben el tudja kerülni a veszélyes helyzeteket.
