Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A humánminiszter nem fogja támogatni azokat a művészeti csoportokat, akik túl hevesen fejezik ki nemtetszésüket a kormány politikájával szemben. A balhékat pedig szerinte a „jóravaló embereknek” kell megakadályozni, ahogy az januárban az Educatio kiállításon történt.
A Hír Tv riporterei mondatták ki Balog Zoltánnal az elhíresült „egyetérteket” arra a felvetésre, hogy el kellene törölni a Krétakör és azon szervezetek támogatását, "akik rendületlenül kapják balhék közepette" az állami dotációt. A szokásos péntek esti „egymás között vagyunk” hangulatú beszélgetésben felidézték, hogy Gulyás Márton, a Krétakör ügyvezetője a Magyar Fesztivál Balett egyik előadása után, a taps közben megafonban hívta fel a figyelmet a Markó Ivánnak soron kívül, kormányzati keretből juttatott 130 millió forintos támogatásra.
Balog nem talált semmi kivetnivalót az egyedi döntésen alapuló jutalomszerű források osztogatásában. Meg kell nézni, mit hoz létre Markó Iván a busás támogatásból – véli a miniszter –, és „ha ez egy olyan dolog, ami méltó arra, hogy a közönség bemenjen, akkor be fog menni, akkor ez egy sikeres dolog lesz, akkor ez egy jó támogatás".
Mocskos vagy, rondán beszélsz
Az ilyen típusú balhék helyes kezelésében a „józan közönségre” számít a miniszter. Jó példaként hozta fel a januári Educatio-kiállításon történteket. Akkor a Hallgatói Hálózat aktivistái Hoffmann Rózsa előadása után (és nem közben, ahogy azt Balog állítja) felmentek a színpadra, majd megpróbálták elmondani a véleményüket az oktatási reformról, mire néhány jelenlévő pedagógus hangos és méltatlan szóváltásba keveredett velük. A „vita” hangulatát jól jellemezte az egyik férfi „érvrendszere”, aki ezt mondta az egyetemistáknak (igaz, később elnézést kért): "Figyelj, öcsi, nem azért jöttünk ide, hogy titeket hallgassunk. Azért jöttünk ide, hogy az ország felelős vezetőit hallgassuk. Te pedig szerintem hazamehetnél édesapádnak lecsavarni két nagy fülest, hogy nem nevelt meg."
Balog minderre úgy emlékezett, hogy felálltak „normális szülők, normális pedagógusok”, és azt mondták a diákoknak, hogy „menj haza, és kérdezd meg apádat, miért így nevelt téged. Mocskos vagy, rondán beszélsz, durváskodsz, megzavarsz egy rendezvényt.”
Megpróbáltuk megtudni, hogy a miniszter kijelentései arra utalnak-e, hogy tovább alakítják a független színházak támogatási rendszerét, és esetleg politikai hovatartozás is beleszámít-e majd hivatalosan is az állami apanázsba, de választ nem kaptunk. Mint ahogy arra sem, valóban az Educatión történteket tartja-e Balog követendő példának.
Mitől független?
A független színház jelző nagyjából azokra a társulatokra vonatkozik, akik nem kötődnek kőszínházakhoz, általában nincs is saját épületük. Kis létszámú, állandóan változó társulattal, technikai és irodai háttéremberrel, olcsó díszletekkel, kellékekkel dolgoznak. Mivel a befogadó előadótermek (például a Mu Színház, a Szkéné, a Trafó) is kisebbek, többnyire nézőszámuk is alacsonyabb, mint a hagyományos színházaké, és a jegybevételeik nagy része is a befogadó színházé. Az előadásaikra ugyanakkor sokszor alig lehet jegyet kapni.
Állami támogatás nélkül mindenesetre nem élnek meg e társulatok. (A tavalyi vágást nem is élte túl mindegyik.) Először a 2008-as előadó-művészeti törvény szabályozta a függetlenek állami támogatásának mértékét. Ebben az állt, hogy minden évben a kőszínházak támogatására fordított éves keret legalább 10 százalékának megfelelő összeget kell fordítani. Ez az arány a nol.hu kimutatása szerint a kormányváltás után először lecsökkent 8, egy év múlva 7 százalékra, majd teljesen eltörölték. A jelenleg hatályos törvény már nem is mondja ki a támogatás minimális összegét sem, csak annyit szögez le, hogy „A művészeti és működési támogatásra irányuló pályázatokat legkésőbb február 15-éig kell kiírni, és április 30-áig a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos döntéseket nyilvánosságra kell hozni.”
2009-ben még 1,3 milliárd forinttal támogatta az állam ezt a területet, ami tavalyra előbb 420 millióra olvadt, végül a zárolás feloldását követően 660 millióra nőtt. Idén a jegybevétel után számított tao-kedvezmény miatt némileg ugyan tovább nőhet ez a forrás, de a színházi törvény legújabb módosítása után ennek jórészét nem a klasszikus, és nemzetközi hírű független társulatok (például Schilling Árpád, Bodó Viktor, Mundruczó Kornél, Pintér Béla színházai) kapják meg, hanem többek között az eddig egészen más kategóriába tartozó Experidance, Fogi Színháza vagy a Turay Ida Színház.
„Normál esetben” a független művészeti társulatok a Nemzeti Kulturális Alaphoz pályázhatnak működési támogatásra. A 2012-ben megítélt – erősen lecsökkentett – támogatások azonban jelentősen csúsztak, végül idén május közepén érkeztek meg (erről videofelvételeken üzengetett egymásnak a szakma és a minisztérium), a 2013-as támogatásokat pedig a mai napig nem utalták át.
Miniszteri keret
A „szerencsésebb” társulatok viszont miniszteri keretből külön is kaphatnak pénzt, ez egyébként már a korábbi kormányok esetében is bevett gyakorlat volt. Elvileg ezek a különtámogatások a nehéz helyzetbe került alkotóműhelyek megsegítését célozzák.
Az inkriminált Markó Iván-támogatást ugyanakkor nem is a humánminiszter, hanem a miniszterelnök egyszemélyes döntése volt. Orbán Viktor egyszerűen úgy indokolta mindezt: „be kell látnunk, hogy a minőség sajátos elbánást, a kiemelkedő kiemelkedő elbírálást is érdemel.”
Minisztériumi válaszok híján a független színházak jövőbeni támogatása ügyében csak Balog Hír Tv-s kijelenéseire hagyatkozhatunk. A balhés társulatokra vonatkozó "ezt azért nem kéne az adófizetők pénzével támogatni" felvetésre egyetértését fejezte ki, és közölte: "nem is fogjuk". Kijelentette, ahol jogi lehetősége van rá, gyakorolni fogja vétójogát.
