A fiú fémdetektorral pásztázva a talajt egy mezőn Dánia északi felén összesen 365 tárgyra bukkant, köztük 60 ritka pénzérmére. Ilyen mennyiségű viking kori pénz 74 éve nem került elő a földből Dániában. A fiút barátai gyakran kinevették kutatási hóbortja miatt.

Az érmék a rajtuk lévő keresztmotívum alapján feltehetően a 10. századból származnak, Kékfogú Harald – "hivatalos" nevén I. Harald Gromsson – uralkodásának időszakából. Kékfogú Haraldnak oroszlánrésze volt a kereszténység elterjesztésében Skandináviában.

A király – aki idővel Dánia után Norvégia uralkodója is lett – azért kapta a Kékfogú állandó jelzős előnevet, mert nagyon szerette az áfonyát.