2013. április. 05. 20:05 Utolsó frissítés: 2013. április. 05. 20:01 Kult

A spanyolországi cigányokról mesél a Néprajzi Múzeum

A spanyolországi cigányok történetét és kultúráját mutatja be a flamencótól a cigány szimfonikusok karmesterének pálcájáig a Vidas Gitanas (Cigányok élete) című kiállítás, amely pénteken nyílt meg Budapesten a Néprajzi Múzeumban.

Kemecsi Lajos, a múzeum februártól kinevezett főigazgatója a tárlat megnyitóján azt mondta: a 21. századi korszerű múzeumok fontos feladatuknak tekintik a kisebbségek kultúrájának bemutatását. Hozzátette, hogy a Néprajzi Múzeum is a kultúrák közötti párbeszéd helyszíne szeretne lenni.

Enrique Pastor de Gana, a Spanyol Királyság budapesti nagykövete szerint a kiállítás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon is megismerhessék a spanyolországi cigányság életét, ezzel erősítve a spanyol és magyar kapcsolatot, a társadalmi elfogadást és a kölcsönös megismerésen alapuló tiszteletet.

A június 9-éig látható tárlat körülbelül kétszáz fotó segítségével mutatja be, hogyan érkeztek Spanyolországba a cigányok a 15. században, illetve hogyan alakult ki romantikus kép a spanyolok szemében erről a népcsoportról a 19. század végén, a 20. század elején.

A tárlat ideje alatt húszperces film látható arról, hogyan befolyásolták a cigányok a spanyolországi művészetet. A vitrinekben újságok, könyvek sorakoznak az önszerveződő roma mozgalmakról, de látható kiadvány a roma torreádordinasztiáról is. Flamenco-táncosok két pár cipőjét, a cigány szimfonikus zenekar első híres karmesterének pálcáját is megtekinthetik az érdeklődők.

A spanyol kiállításhoz kapcsolódik a magyar kamaratárlat Képek, cigányok, cigányképek címmel, amely a 19. század végétől napjainkig követi nyomon a többségi társadalom cigányábrázolásait, a néprajzi, szociológiai, antropológiai megközelítésmódot és a riportfotó sajátosságait, valamint bemutatja a cigányok ezzel jórészt ellentétes önképét.

hvg360 Nemes Nikolett 2024. november. 29. 12:00

„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon

Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.