2013. április. 04. 17:46 MTI Utolsó frissítés: 2013. április. 04. 18:43 Kult

Badarságokat cáfoló honlapot indítottak a történelemtanárok

Középiskolásoknak szóló, okostelefonon is kényelmesen olvasható cikkekkel töltik fel azt a honlapot, amelyet történelemtanárok indítottak Tényleg címmel, és amely a történelmi tévhiteket próbálják eloszlatni.

Honlapot indított a Történelemtanárok Egylete (TTE) a történelmi tévhitek eloszlatására – közölte Miklósi László, a TTE elnöke csütörtökön Budapesten. Elmondta, a Tényleg.com weboldalon – amelynek célközönsége a középiskolás és a fiatal felnőtt korosztály – egyebek mellett Horthy Miklós kormányzóvá választásával, Károlyi Mihály tevékenységével, valamint az 1848. március 15-i forradalmi eseményekkel kapcsolatban olvashatók cikkek, amelyek terjedelmét úgy alakítják, hogy okostelefonon is elérhetők legyenek.

Lőrinc László, a TTE bizottmányi tagja, a portál ötletgazdája és szerkesztője hangsúlyozta: a legendákat, a tévhiteket cáfolni kell, mert "hihetetlen áradata van a hiedelmeknek". Példaként hozta fel erre, hogy elterjedt az a legenda, miszerint "Ősbuda" a Pilisben létezett, de ugyanígy (egyebek mellett) a sumér–magyar, illetve a japán–magyar rokonság elképzelése is megjelent a magyar közgondolkodásban. Úgy fogalmazott, "nem gondoljuk, hogy kezünkben van a bölcsek köve", de törekednek arra, hogy biztos tudásanyagot adjanak át. Ettől függetlenül a honlapot látogatók között kialakulhatnak szakmai viták, amire már eddig is volt példa. 

Elmondta, hogy a honlap Aktuális című rovatában mindig az éppen soron következő dátumokhoz kapcsolódóan írnak cikkeket, így jelenleg a legfrissebb bejegyzés a hivatalosan 1945. április 4-ével kezdődött korszakkal foglalkozik, rámutatva arra, hogy a szovjet hadsereg a korabeli hivatalos verzióval ellentétben nem április 4-én "szabadította fel" – szállta meg – teljes egészében az országot, hanem április 13-án. 

Az Aktuális rovatban foglalkoztak már egyebek mellett Horthy Miklós 1920. március 1-jei kormányzóvá választásával egy eddig mellőzött történelmi forrás alapján, facebookos, "üzenős" formában megjelenítették Petőfiék és politikai ellenfeleik 1848. március 15-i gondolatait. Azt is észérvekkel cáfolták, hogy "a mohácsi katasztrófát a zsidók okozták" volna, továbbá arról is szóltak, hogy az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésnek nemcsak magyar, hanem külföldi ösztönzői is voltak. 

Utalt arra is, hogy a Cáfolós című rovat a tervek szerint kéttucat témát ölel majd fel, de már most is foglalkozik többek között a sumér–magyar és a hun–magyar rokonság cáfolatával, azzal, hogy "valóban Károlyira kell-e rátolni Trianon traumájának felelősségét", illetve szintén e helyütt írtak a holokauszttagadásról és a kommunizmusról szóló legendákról.

A weboldal Mások háza tája címet viselő rovatában a különböző nemzetek történelmi eseményeit veszi számba. Itt dolgozták fel többek között a Törökországban végbement örményirtás történetét, kitértek Sztálin tevékenységének mai oroszországbeli átértékelésére, illetve eloszlatták azt a "makacs legendát", amely szerint a dán király, tiltakozva a náci megszállók zsidópolitikája ellen, maga is kitűzte volna a zsidóság számára kötelezően előírt sárga csillagot – ismertette Lőrinc László.

Közölte, a Melldöngetős című rovatukban összegyűjtötték a magyar történelem kevésbé közismert különlegességeit, így egyebek mellett a Lánchíd technikai bravúrjait, a régi ártéri ökogazdálkodásokat, és külön fejezetet szenteltek a magyar demokratáknak is.

hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.