Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Jack Kerouac történetét, az Útont, filmre adaptálták. A szűk, sznob közönségre úgy költötték a pénzt, mintha sok-sok millió rajongóra számítanának.
Március 21-én mutatták be a magyar mozikban Jack Kerouac: Úton című utazótörténetéből adaptált filmet. A Kerouac-függőek, akik még csak betűben találkoztak Dean Moriartyval (Garrett Hedlund) és Sal Paradise-szal (Sam Riley), akiknek csak a tini fantáziájukban öltött testet Marylou (Kristen Stewart), felszalad majd az adrenalin szintje. Hibátlan illusztráció, kiválóan összeválogatott szereplők, jobb arcokat nem kaphatott volna az amerikai road-mítosz.
A többieknek: dögunalom. Holott a könyv az amerikai szabadság eszme atomerőműve. Általában az utazótörténet a szabadság műfaja, hiszen mindig kötelezettségekről és kötöttségekről szól. Egy utazó tarthat a végtelen szabadság felé, fáradhatatlanul keresve azt az állapotot, amikor mindenhol otthon van. A végtelen szabadság pedig maga a halál, meghal Thelma és Louise, meghal Bill és Wyatt (Szelíd motorosok).
Végtelen szabadság helyett keresheti az utazó a hazatérést is, ilyenkor kényszerpályán mozog, mint Odüsszeusz vagy Frodó. Mint egy Grimm vagy magyar népmese gyerekhőse elindul a végtelen felé, megmássza az égigérő paszulyt, elindul az Ördög három arany hajszáláért, aztán hazatér. Ezzel bezárul a kör, ő maga végleg megváltozott, előnyére, és ezzel megváltozott a világ is, üdvözült.
Amerika végtelen útjai
Kerouac Amerikájában az a fantasztikus, hogy nem kell elvesznie az utazónak a Hét Tengeren, mint Szindbádnak, vagy áthajóznia az ismert világ határain túlra, mint az argonautáknak. A Nagy Utazás már az ország határain belül is megtörténhet, oly hatalmas Amerika, s hatalmasságában bőven akadnak rejtélyes tájak, sivatagok és barlangok, ahol fura, mitikus szerzetek is élhetnek.
Ilyen szerzettel Kerouac hőse, Sal Paradise is találkozik. Elcsábítja a gyapotföldeken egy indián-latin szirén, akiért éhbérért szedi véresre sebzett kezével a fehér pamacsokat. Szintén a világ peremén túl találkoztunk eddig az éhes, goromba küklopsszal, aki most országúti rendőrként sápolja meg a Salt, Deant, Marylout és az infatilis, túlsúlyos Ed Dunklet (Danny Morgan).
Sal Paradise édesapja halála után indul el. A második világháborút követő Amerika az aszfalt és benzin bőségének éveiben tocsog, nincs lassan olyan sarka, ahová négy keréken el ne lehetne jutni. Azoknak, akik világot szeretnének járni inkább a sztráda felé kifeszített erős karra és hüvelykujjra van szüksége, semmint útlevélre. No meg némi motivációra, amelyek közül a legerősebb egy féktelen barát.
Ő Dean Moriarty, az alfahím, a társaság középpontja, aki New Yorktól Denverig, majd a nyugati partig, onnan vissza, aztán Mexikóba sodorja Salt és a többieket, köztük az Allen Ginsbergről mintázott Carlo Marxot. Hol együtt, hol külön utaznak, de ha éppen nem is osztoznak egy négykerekűn, akkor is egy közös találkára sietnek. Úgy tűnik, hogy Dean ugyanúgy meghódítja Salt és Carlot.
De Carlo és Sal között akad két hatalmas különbség. Az egyik, hogy Carlo meleg. Az ő esetében nem ambivalens a homoerotikus viszony Deannel, ő tényleg egy teljes Deanre vágyakozik. Nem is jut igazán közel, ezért boldogtalan követő lesz belőle. Sal azonban, nem tudja elviselni azt a teljes szexuális szabadságot, amit Dean vállal. Néha szórakoztatja, ha csapodárságát látja. Néha feladja a végtelen és feltétel nélküli szabadságot, ha édeshármasra kerülne sor. A homoszexualitástól elborzad.
Sal parazita, egy író kiránduláson, aki az utazás idejére idegenvezetőnek és kísérleti nyúlnak felfogadja Deant, és hajlandó nagyon messzire menni vele. Még az Egyesült Államok határát is átlépik együtt. Neki mindez kitérő. Deannek azonban életmód, amit még a család és a pénztelenség sem tud megváltoztatni. Neki mindez életmód.
Így Dean csak vesztes lehet e kapcsolatban, számára nincs szabadulás ebből a kölcsönös elkötelezettségből. Amikor Sal kirándulása véget ér, és Kerouacként egy összefüggő gondolatfolyamban egy összefüggő papírtekercsre gépeli a történetét, amivel aztán New York egyik megbecsült, megfizetett és jól öltözött alkotójává lesz, eldobja Deant. Nem véletlen az sem, hogy Dean ekkor veszíti el sármját, szabadságát, és túlélő képességét.
Nem film ez, hanem illusztráció
Minderről azonban keveset tudunk meg, hacsak nem olvastuk a könyvet. Hogy gyávaságból vagy sznobizmusból nem rendezte meg a filmet Walter Salles rendező, ki nem találhatjuk. Nem tesz hozzá és nem vesz el, a film helyett egy illusztrációt forgatott. Még a legfontosabb elem, Sal Paradise motivációja, az indok, amiért útra kel, amiért grafomán misszióját teljesíti, az is csak sejthető a filmből. Igazi értelmét Kerouac szavaiból nyerhetjük.
Dean, a baráti társaság alfahímje vonzó is, vagány is, szabad is, de hogy mitől képes magával sodorni a New York-i értelmiségi fiatalokat, megint csak az irodalomból ismerjük meg.
Így aztán a film céltalanul bolyong a rettenetesen hosszú amerikai utakon is. Mozgóképes és páratlanul drága illusztráció egy sikerkönyvhöz. Egy szűk közönség számára hosszú utcákat rendeztek be a 40-es évek autó modelljeivel, pár perces jelenetekért tucatnyi statisztát öltöztettek kosztümbe. Elképesztő jólétben élnek a művészek és olvasók Amerikában.
Úton
amerikai film
Rendező: Walter Salles
Főszereplők: Sam Riley, Kristen Stewart, Kristen Dunst, Viggo Mostensen, Amy Adams
hvg.hu értékelés 1.5/5
(Premier: március 21.)
