„Propagandafilm az elejétől a végéig” – kommentálták Hollywood konzervatív prominensei azt az Oszama bin Laden tavaly májusi kommandós kivégzéséről szóló tévéfilmet (Seal Team Six: the Raid on Osama Bin Laden), amelyet az idei elnökválasztás előtt két nappal tűzött műsorára a National Geographic csatorna.

A republikánusokat különösen az háborította fel, hogy az alkotók az utolsó pillanatban megtoldották az opust számos olyan dokumentumfilmes jelenettel, amelyek a most újraválasztott Barack Obama elnök „elévülhetetlen érdemeit” sulykolják a sikeres pakisztáni akcióban. A film producere, Harvey Weinstein a The New York Times hasábjain visszautasította a vádakat – mondván, a betoldást nem a politika, hanem az események hívebb ábrázolásának igénye indokolta –, köztudomású azonban róla, hogy elkötelezett demokrata párti és lelkesen adakozó Obama-támogató. Ráadásul a dokumentumanyagok begyűjtésével megbízott Megan O’Hara korábban olyan ellentmondásos, a republikánusok számára bicskanyitogató filmekhez nyújtott produceri segítséget, mint az előző elnököt, George W. Busht lejárató, Michael Moore rendezte Fahrenheit 9/11.

Az utóbbi két évtizedben különösen megszaporodtak az álomgyári kampánymozik és a még regnáló elnökökre utaló filmek, de Hollywoodtól soha nem állt távol a választópolgári tudat efféle manipulálása. Az első egész estés elnöki propagandamozit 1933-ban mutatták be.

A műfajteremtő filmről és a többi hasonló alkotásról a HVG e heti számában olvashatnak.