Mit tett volna a tizedes, nem beszélve a többiekről, ha Amerika kapitányként hősködhettek volna a magyar történelemben? A Leninland lehet a következő nagy filmsiker.
A Konyec című film forgatókönyvírója, Lovas Balázs és a Budapest Film közös forgatókönyvíró pályázatának egyik mentora szerint a magyarok még mindig éhesek az igazán jó forgatókönyvekre. Szerinte a baj inkább az, hogy itthon még mindig csak romantikus komédiákkal lehet nagy nézőszámot elérni.
Baráth Katalin, a pályázat nyertes forgatókönyvírója egyelőre még reklámszövegeket ír főállásban, éjszakái azonban lázas regény és forgatókönyvírással telnek. Nem régen jelent meg a Trianon korában játszódó trilógiájának harmadik kötete, most pedig Leninland című forgatókönyvével nyert.
hvg.hu: Miről szól a Leninland, a pályázat győztes forgatókönyve?
Baráth Katalin: Olyan, nem feltétlenül grandiózus szuperképességekkel rendelkező öregekfiúkról, akik a Varsói Szerződés egykori titkos paranormális egységébe tartoztak, de a hatvannyolcas prágai bevetéssel szembeni lázadásuk miatt börtönben kötöttek ki. Negyven év elzárás után azonban egy régi közös ellenségük fellépése újra összekovácsolja a csapatot, tulajdonképpen itt kezdődik a film. Azt próbáltam végiggondolni, mi lett volna a sorsa Amerika kapitánynak és kollégáinak, ha a vasfüggönytől keletre születnek, mindezt az abszurd humor tónusában. "Rettenetesen morbid" a könyv, legalábbis az egyik zsűritag értékelése szerint.
hvg.hu: Honnan jött a forgatókönyv ötlete?
B.K.: A szuperhősök felé fordulni önmagában nem túl eredeti dolog akkor, amikor Hollywood egymás után szállítja óriási sikerrel ezeket a filmeket. Szerintem sokan végiggondoltuk azt, mi lenne egy szuperhős sorsa itthon. Én viszont meg is írtam.
A másik ötletforrás az én személyes vágyam, hogy újra filmvásznon lássam az évtizedekkel ezelőtt készült, nagy, eposzi magyar mozifilmekben szereplő színészlegendákat. Ők akkor valóban hősöket játszottak, és kíváncsi vagyok rá, hogyan mutatnának újra hősszerepben. Szerintem élvezetes lenne látni, ahogy egy efféle ironikus, parodisztikus helyzetben reflektálhatnának színészileg a dicsőség múlékonyságára, az idők változására és egyben meg is mutathatnák, mennyivel több lehet egy idős emberben, mint amennyit a fiatalok esetleg kinéznek belőlük.
hvg.hu: Milyen szempontok alapján lett győztes a Leninland forgatókönyve?
Lovas Balázs: A Leninland volt a legeredetibb és talán legmulatságosabb ötlet az egész mezőnyben. Ez a sajátosan kelet-európai, abszurd fekete humor továbbélt és jól működött a forgatókönyvben is. A közös munka során emlékezetes komikus karaktereket tudott Katalin felépíteni, és a cselekmény is nagyjából áll már a lábán. De ez még csak a forgatókönyv első verziója, hosszú fejlesztési folyamat áll még Katalin előtt ahhoz, hogy a Leninland elérje a legjobb formáját.
hvg.hu: 2011 óta a Magyar Nemzeti Filmalapnál forgatókönyv-olvasóként tevékenykedik. Mik a fő kritériumok 2012-ben, milyen szempontoknak kell megfelelnie egy forgatókönyvnek ahhoz, hogy támogatást nyerjen?
L.B.: Elsősorban minőségi, széles közönséget megcélzó műfaji filmekre várna a Filmalap – mégis nagyon kevés színvonalas zsáner-forgatókönyvet kapnak. Érzelmileg megragadó sztorikat várnak, és leginkább azok mennek át a rendszeren, amelyek találnak valami eredeti fogást a témájukon, ami aztán emlékezetessé teheti majd a filmet.
hvg.hu: Az elmúlt évek tapasztalatai alapján hogyan látja, milyen magyar filmeket szeret a hazai közönség?
L.B.: Az elmúlt két-három évben egyetlen magyar filmből sem lett kasszasiker. Nyilván az a cél, hogy ez megváltozzon és folytatódjon az a tíz éve egyszer már elindult folyamat, amelynek során a magyar fim visszatalálhat a közönségéhez. De a tíz évvel ezelőtti helyzet is azt mutatta, hogy itthon csak romantikus komédiákkal, sok esetben a bugyutább fajtából lehet nagy nézőszámot elérni. Sokkal egészségesebb lenne, ha egy szélesebb műfaji spektrumon készítenénk filmeket a hazai közönség számára, beleértve a sötétebb zsánereket és a drámát is. Úgy látom, mostanában a filmalap is a furább, kevert műfajú filmeket támogatja, bár kétségbeesetten vadásznak vígjátékokra is.
hvg.hu: Számos felsőoktatási intézetben oktatott forgatókönyvírást, jelenleg saját forgatókönyvíró iskolát vezet. Milyennek látja az utánpótlást?
L.B.: Száz hallgatóból kettő-háromban látom a tehetség és kitartás szerencsés ötvözetét, ami helyet adhat nekik a szakmában. Különösen több ambíciót várnék el a Színház és Filmművészeti Egyetemről kikerült vagy ott tanuló forgatókönyvíró-aspiránsoktól. A forgatókönyvíró pályázat mentorálását azért vállaltam el, mert fontosnak tartom az új tehetségek felkutatását, csak így fog itthon lábra állni és talpon is maradni a forgatókönyvíró szakma és ennek nyomán a magyar film is.
hvg.hu: Milyen készségeket kell elsajátítani ahhoz, hogy az ember jó forgatókönyvíró legyen? Egyáltalán tanulható a forgatókönyvírás?
B.K.: A mentorral való rendszeres, közös munka során azt az életbevágó tapasztalatot sikerült megszereznem, hogy miként osszam be a forgatókönyvírásra szánt időt, milyen lépésekben, milyen sorrendben oldjam meg a könyv létrehozása közben fölmerülő problémákat, milyen kérdéseket kell nekiszegeznem a könyvnek, hogy lássam, működik-e a történet, van-e mélysége a karaktereimnek. A reklámszöveg-írói munkám megtanított arra, mennyire nélkülözhetetlen a kreatív folyamatban a csapatmunka és a külső szemlélő véleménye. Most megbizonyosodhattam róla, hogy ez sokszorosan igaz a forgatókönyvírás esetében.
A forgatókönyvírás tanulható, legalábbis a legtöbb aspektusa. Egy nálam tapasztaltabb író szájából ez természetesen sokkal hihetőbben hangozna, de bizonyítékként én is fel tudnám mutatni a pályázatra beadott szinopszis és az elkészült, első változatú forgatókönyv közötti rengeteg elemi különbséget, amelyek határozottan a könyv javára szólnak. A javulás egy objektív, elsajátítható, gyakorlatias munkafolyamat eredménye.
hvg.hu: Hogyan látja a magyar forgatókönyvírók helyzetét? Itthon vagy külföldön boldogulnak jobban?
L.B.: Mindenképpen itthon, ez a piac még mindig nyitott az igazi tehetségekre. Minél nyugatabbra megyünk, annál nagyobb a verseny, és nem biztos, hogy egy magyar író a legjobb esélyekkel indul több száz, több ezer versenytárssal szemben, akik anyanyelvi szinten bírják például az angol nyelvet.
hvg.hu: Minek tudja be, hogy az ön forgatókönyve által készült film, a Konyec nem Magyarországon, hanem Japánban lett a legsikeresebb?
L.B.: Furák a japánok. Gondolom, rendkívül egzotikus számukra egy ilyen kelet-európai sztori. Például matyóhímzés-mintával ellátott Konyec csokit is készítettek: azt imádtam, bárcsak itthon lett volna ilyen kreatív a film kampánya.