Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Magyarország olyan, mint egy nagy focipálya, ahol mindenki a pálya szélén ácsorog, kiabálja, hogy mit kellene csinálni a bent lévő labdákkal, hogy valami történjen. Azok, akik mégis bemerészkednek a pályára, legtöbbször néhány próbálkozás után feladják a küzdelmet és ritkán térnek oda vissza.
Ezzel a nem túl biztató kis hazai helyzetképpel indul a Tűzgyújtó Konferencia felhívása. Az október 3-ai konferencia előadói viszont Küllői Péterhez és Bartos Pálhoz hasonlóan olyan emberek, akik saját vagyonukat és energiájukat sem kímélve munkálkodnak azon, hogy szűkebb vagy tágabb környezetükben a rászorulók segítségére lehessenek.
„Az előadók között egyaránt megtalálhatóak a közszférában, a nonprofit szférában, illetve a versenyszférában dolgozók is, akik személyes példáikon keresztül mutatják be, hogy összefogással bárhol változtathatunk a környezetünkön. A Tűzgyújtó Konferencia célja, hogy a tenni akarókat összekössük egymással, tanulhassanak egymástól és a kis tüzekből egy egész társadalmon átsöprő tűzhullámot indítsunk el”─ mondta Jäger Diána, a konferencia egyik szervezője.
Küllői Péter, a Bátor Tábor kuratóriumi elnöke szerint minden sikerben ott van a szerencse és a sikereseknek kutyakötelessége gondolni a kevésbé szerencsésekre. Bartos Pál, a hallatlan.hu megálmodója évekig taxizott annál a taxitársaságnál, amely a Parlamenttel volt szerződésben. Mint mondta, így nem kellett időpontot kérnie a politikusoktól, mert ők ültek be hozzá. Egy-egy fuvar alatt igyekezett elültetni a siketeknek szóló jelnyelvi portál, a hallatlan.hu ötletét a döntéshozók fejében. Küllői Péter és Bartos Pál is tűzgyújtásra készül.
Küllői azért támogatja részvételével a konferenciát, mert véleménye szerint nekünk magyaroknak van még mit tanulnunk civil összefogásról: Egy olyan országban élünk, ahol az emberek hozzászoktak, hogy az államtól várják a megoldást, másrészt valaki mástól, akinek zöldebb a szeme, akinek több pénze van. Nem tanulták meg, hogy nekünk is kell tennünk a változásért. Ugyanakkor van sok jó kezdeményezés is, de ezek szigetekként működnek és sokszor nincs is kellő információjuk a többiekről.
A tekintélyes vagyonát nagyrészt külföldön, befektetési bankárként szerzett üzletember eldöntötte, hogy 40 évesen kivonul az üzleti világból, és az ott szerzett tapasztalatait, illetve vagyonát a civil szférában kamatoztatja: ”A sikerért nagyon meg kell dolgozni, de a szerencse mindig ott van. Befektetési bankárként sikeres voltam, tehát szerencsés is voltam, ezért úgy gondolom, hogy kutyakötelességem gondolni a kevésbé szerencsésekre.
A Bátor Tábor ötlete külföldi példa nyomán jött. 25 évvel ezelőtt Paul Newman hozta létre az első tábort Amerikában daganatos beteg gyerekek lelki gyógyulására. Az első táborhely Európán belül Írországban alakult, ahova magyar gyerekek is eljutottak, akiket magyar önkéntesek kísértek. Közülük kilencen összeálltak Magyarországon és létre akartak hozni egy ilyen tábort. Megkerestek 2000-ben és én ennek az élére álltam.”
Bartos Pálnak vagyon helyett csak elszántság és kitartás jutott, abból azonban jó adag. Évekig taxizott, hogy legyen pénze az általa megálmodott siket jelnyelveket bemutató videók felvételéhez szükséges eszközökre, illetve a portál üzemeltetésére. Még attól sem riadt vissza, hogy a taxifuvarok során politikusok fejébe ültesse a ötletét:
„Sokféle munkám volt korábban. Szállodai portás munka, ingatlanközvetítés, irodai munka, vagy saját vállalkozás tarkítja múltamat. Sokáig egyik sem tudott lekötni. Pedig több évig kamionoztam az USA-ban, később pedig a horvátországi Rab szigeten telepedtem le, s úgy gondoltam, búvárfilmes leszek. Ezekben az években részben a világlátásnak, részben talán a koromnak köszönhetően, egy másik lényeges változást kezdtem megfigyelni magamon. Már nem csupán az anyagi javak, az élet habzsolása töltötte ki a gondolataimat, hanem szerettem volna hozzátenni valamit az egészhez. Alkotni valami maradandót, vagy segíteni a rászorulókon.
A búvárkodás közben egy újabb élmény lökött tovább a non-verbális kommunikáció irányába. Víz alatt nem tudsz beszélgetni. Korábban is érdekelt, mi több, megragadta figyelmemet, ha láttam jelekkel kommunikáló - akkor úgy mondtam: mutogató - embereket, ezt követően újra keresni kezdtem az ilyesfajta tanfolyamokat, oktató anyagokat. Hobbi fotósként és amatőr grafikusként már évekkel ezelőtt ismerkedtem különböző grafikai, és animációs szoftverekkel, így el tudtam képzelni, hogyan festene egy jelnyelvi szótár.
Még az USA-ban vásárolt, mini DV kamerámat az egyik tanfolyami órára magammal vittem, és kértem az oktatómat, hogy jelelje el azt a mondatot, hogy: ’Ez az oldal nemsokára elkészül’. Krekkelt, vagy ha úgy tetszik tutorial szoftverekkel elkezdtem csiszolgatni a felvételt és addig-addig játszottam vele, míg ez a jelelt mondat 224 K mérettel még mindig élvezhető minőségű maradt.”
A portál neve, a hallatlan.hu elnevezés a siketek helyzetére is igyekszik felhívni a társadalom figyelmét: „A portál készítése közben ráakadtam egy blogra, ahol egy hallássérült történetét írták le. Elkövetett egy szabálysértést, majd a kihallgatása és előállítása során nem vette figyelembe az utasításokat, azután nem tartotta be a zárkarendet és bevitték az elmegyógyintézetbe, ahol is benyugtatózva tölthette a következő fél évet. Valamelyik érdekképviseletnek sikerült kihozni onnan, és rávilágítani, hogy csupán egy jelnyelvi tolmácsra lett volna szükség, hisz siketsége miatt nem értett semmit az elhangzottakból. Gondoltam, ez tényleg hallatlan, ezen változtatni kell."
A Hallatlan Alapítvány elnöke szerint kezdetleges állapotban vannak Magyarországon a civil kezdeményezések: „Ez egy folyamat, amiben fontos lenne nagyobb látószöggel rendelkezni, több és erősebb nemzetközi kitekintéssel, külföldi társszervezetekkel való együttműködésekkel, tapasztalatcserékkel.”
Küllői Péter szerint a nonprofit szervezeteknek van mit tanulniuk az üzleti világtól, de a szem előtt lévő példák nem jók: „Az üzleti kultúrában Magyarországon nagyon erős a mutyi szerepe. Ezáltal sokkal nehezebb a civil szférának elsajátítani a profi üzleti világ gondolkodását, hiszen egy alapítványnak is kell legyen üzleti terve, ő is egy brandet épít, neki is kell auditáltatnia a mérlegét. Ez a gondolkodás, ami szerintem a hosszú távú siker titka, nagyon lassan kerül bele a civil szférába, de azért látni már jó példákat.”
Abban Bartos Pál és Küllői Péter is egyetértett, hogy ebből nem lehet megélni, ennek ellenére mindketten elégedettek az életükkel. „Pár éve egy cég meg akarta venni a honlapot. Örülök, hogy nem engedtem el" - mondja Bartos.
Küllői saját bevallása szerint minőségileg sokkal jobb életet él, mióta a Bátor Tábor szervezése tölti ki napjai nagy részét: „Amíg az üzleti világban voltam, addig a racionalitás dominált az életemben. Mióta visszavonultam, azóta az érzelem, a lélek sokkal nagyobb szerepet tölt be az életemben a racionalitás mellett. Jobban érzem magam ebben az állapotban.”
