Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tisztelt Gyurcsány Ferenc elnök úr! Esik és éhezik. Ennyi ikes ige között nincs más mentsvára a szavazónak, minthogy új avagy régi könyveket vegyen kézbe.
Ne piszkálja a sárazsadányi szőlőfürtöket. Ne nyúlkáljon a narancsos bukta felé. Olvasson, hogy figyelmét elterelje az eső és szeme kopogásáról.
Tom Wolfe: Kandírozott mandarinzselészínű áramvonal
Érti a címet? Egy autóról kapta, illetve annak szavakban nehezen megragadható formatervezéséről.
És érti ezt a társadalmat? Mi sem. Sajnos nem is tudunk olyan könyvet találni, ami azzal a leleménnyel kutatja fel a kisebb-nagyobb közösségek lelkületét, szokásait, tárgykultúráját, étvágyát és hiányérzetét, mint az új zsurnalizmus egyik zászlósa, Tom Wolfe.
Wolfe egyik városból és társadalmi rétegből a másikba ugrik, a fejezeteket nem köti össze semmi szorosan. Nem elemez, ábrázol. A legapróbb jelenetekben és a mikroszkopikus részletekkel mutatja be a Las Vegas-i unatkozó nyugdíjasokat, a fiatal anyukaként kiöregedő sztár fotómodellt New Yorkból, a tilosban járó autóversenyző népi hőst a közép-keleti dombvidékekről, a lázadó autódöngető tiniket a nyugati partról, az állandó fenyegetettségben élő bulvárveteránt, Cary Grantet, satöbbi.
Ha holnap megsemmisül a civilizáció, és marslakók követnek bennünket, lehet, hogy nem értik majd, miért bolondultunk meg az iPad-től, miért tanultunk Thomas Mann-t és miért rejtjük párnánk alá Mihalik Enikő képét. De ha megmaradt Wolfe könyve, érteni fogják, mit jelent az a jelző, hogy „amerikai”.
Ugyanezzel a technikával megírható Magyarország is. Majd valaki csak elvállalja a feladatot.
Kis türelmet kérünk, úgyis ráér. Mindjárt rátérünk, mit keres itt a nagy orientológus könyve.
Vámbéry igazi zsidó sikertörténet a magyar történelem lelkében. Szegény családból származott, kamaszként, kenyerét egészen megalázó munkákkal próbálta megkeresni. Megélte a zsidóság emancipálását, így modern, világi emberként önállóan választhatott, hogy mire használja teljes polgárjogát.
Tudományra. Választhatta volna az orvosi pályát, vagy a pénzügyit, de a sikerszakmák helyett ő inkább a magyarságkutatásra és a keleti stúdiumokra adta fejét.
Szó sincs puhány bölcsészről. Bejárta az ázsiai vidékeket, amiről írt. Dervis hacukában átvágott a sivatagokon, átkelt a hágókon, éhezett, szomjazott. Vérbeli kalandor, röviden: a magyar Indiana Jones.
És most értünk a lényeghez.
Vámbéry történetéhez hozzátartozik a mikszáthi irigység és úri Magyarország is. Hiába volt alapos, hiába a végtelen lelkiismeretesség, az akadémiai közeg irigyei megvádolták, hogy hazudik. Mondták: nem is utazott sehová.
A pökhendi középszer, a fröcsögő intrika és a rangimádat, amit elszenvedett Vámbéry, azóta sem múlt el. Ha valamit az Ön szavazói vártak, akkor azt, hogy európaiak leszünk. Ha valami jól definiálja az európaiságot, akkor az a Felvilágosodás. Ha a Felvilágosodást meg tudjuk ragadni valamiben, akkor az a nyitott társadalom, ahol Vámbéry Ármin és utódai jól érzik magukat, tehetségük útlevél az országon belül. Na, ez nem történt meg.
Saly Noémi: Törzskávéházamból a zenés kávéházba
A Vámbéry-szindróma mellett a másik megbocsájthatatlan és érthetetlen jelenség, amit regnálásához kötnek egykori támogatói, az Budapest feldúlása. Pontosítunk. Budapest jóformán büntetlen feldúlása, amihez a tesze-tosza hatalom asszisztált. Csak bámulta a tévét egy halom békés polgár, és nem értette, miért lehet gyújtogatni és burkolókövet bontani.
Éppen ezért a tengernyi könyvből, amit Budapestről ajánlhatunk, csak önkényesen választhatunk. Saly Noémi kifogástalan, részletgazdag, anekdotázó kultúrtörténete letehetetlen. Olyan mélységben ismeri a legutolsó márványasztal mellett folytatott beszlégetést is, hogy a szórakoztató részletek özönében minden érzékünkkel átéljük a pörkölt illatú aranykort.
Thomas Bernhard: A színházcsináló
A színházcsinálóban Bruscon, a színész-rendező érkezik Ausztria egyik félreeső falujába, Utzbach-ba. A Fekete Szarvas étteremben szeretne fellépni, a vendéglátók is sokat várnak a művésztől. Csakhogy Bruscon rendkívül kellemetlen ember, már az első szava is becsmérlő, a vendéglősnek válogatatlan szavakkal szidja a Szarvast. Türelmetlen. Veszekszik. Pocskondiáz. Egykor sikeres művész ma szenved a nélkülözés kínjaitól, méregtelenítésként a környezetét nyúzza.
Az ember egyetlen tanácsot adna egy ilyen szereplőnek: hagyja abba.
Bertolt Brecht: Lucullus a bírák előtt
Úgy tűnik, hogy a könyvajánlókból sosem nem maradhat ki Brecht. A szerző egy zseni, mint általában a „B”-betűs drámaírok (Bernard Shaw, Bill Shakespeare), annak viszont kevésbé örülünk, hogy művei a mai Magyarországról szólnak.
A magyar jogállam a jogászok állama. Faramuci perek, nyámnyila és szervilis ügyészi rendszer… még csak azt sem mondhatnánk, hogy kitetszik a vádakból és érvekből holmi beteges értékrend, merthogy egyáltalán nem érthető semmilyen értékrend.
A hedonizmusáról ismert római hadvezér, Lucullus, mielőtt visszavonult a heverők és terített asztalok mellé, hadseregekkel rohanta le a Földközi-tenger partvidékének egyik másik pontját, mészárolt, hódított, könyvet égetett. Dicsőségét diadalíveken és domborműveken örökítette meg.
A domborművek legyőzöttjei a túlvilági bíróságon életre kelnek. Elindul a tárgyalás, ahol eldől, hogy Lucullus az örök szenvedésre, Hádészbe kerül, vagy a disőség mezejére, az Elysiumba. Tucatnyi vádbeszédet hallgat meg a felperesektől. Vádolják szenvedők, gyászolók és halottak. Végül mégis felmentik, mert hedonistaként meghonosította Európában a cseresznyét.
Friedrich Dürrenmatt: Fizikusok
A másik szerző, aki állandó szereplőnek tűnik.
Három fizikus rabságot vállal egy elmegyógyintézetben. Közülük kettő – egyik Einsteinnek, másik Newtonnak képzeli magát – megöli ápolóját. Mint kiderül, nem őrültségükben, hiszen teljesen józanok, és emellett titkosügynökök is, a gyilkossággal meg szeretnék erősíteni színjátékukat.
Azért raboskodnak az elmegyógyintézetben, hogy egy újabb titkot megszerezzenek. Ezt a titkot a harmadik tudós, Möbius professzor birtokolja. Ugyanis Möbius szintén nem elmeháborodott, hanem zseni. Olyan tudományos következtetésekre jutott, ami megijesztette, hiszen ha a gyerekes és mohó világ megismeri eredményeit, abból újabb világkatasztófa következhet, mint a világháborús gáztámadások vagy Hiroshima. Ezért Möbius fogta titkát, s bolondnak tettetve magát elvonult, nyomában a két ügynök.
Minden titok lényege az, hogy kiderüljön. A három fizikus pszichátere, Mathilde folyamatosan lehallgatja az álbetegeket. Tudja, hogy ki Möbius, és tudja, miért kíséri a másik kettő. Ami a legfontosabb: a veszélyes ismeret, a tudományos titok kezébe kerül.
Honoré de Balzactól bármi
Amivel Magyarországon bármikor választást lehet nyerni, az a gyerekes középosztály mohó polgárainak pénzelése. Áfa-csökkentés így, lakástámogatás úgy, mi, a magyar derékhad örömmel korrumpálódunk, felejtünk, történelmet hamisítunk, ha valaki pénzeli amnéziánkat.
Ehhez a furcsa anyagiassághoz, a tulajdon iránti kifordult értékrendhez és a pénzhez talán egyetlen író óriás sem értett oly jól, mint Balzac. Szerb Antal sokat csodálkozik ezen, hiszen számos történetet ismer, amikor az írók sikeres befektetővé válnak, de a francia regényfejedelem csak ellenpéldaként hozható fel. Mégis, a polgári kapzsiság kiemelt szakértője. Aki jól szeretne a hazai választásokon szerepelni, olvassa Balzacot.
Rejtő Jenő: A megkerült cirkáló
Így kell hatékony csapatot összeállítani! Bármilyen megrekedt, eltűnt, elrabolt, elsodort hajó megmenekül, ha a mentésre induló kompánia belevaló. A hajó természetesen alkalmazható politikai-retorikai metaforaként is.
Most már napok óta koplal. Hamarosan érkeznek a hallucinációk. Termékeny forrás lehet a Sandman képregény borítóinak gyűjteménye. Vigyázzon, a Vertigo kiadó változatáról van szó, ahol Álom az éjszakai képeken keresztül irányítja a világot. A látomásszerű borítók önálló alkotásnak számítanak a zseniális Dave McKean művésznek köszönhetően.
Dobos C. József: Magyar-franczia szakácskönv, nélkülözhetetlen kalauz minden háztartásban
Végül az éhségsztrájk is befejeződik. Egyen egy jót.
A séf igen szerény. Messze többet kaptunk tőle, semmint egy szakácskönyvet. A francia technikára és ízekre épített magyar konyha első, teljes útikönyve viseli szerzői nevét. 92 fejezetében és több száz szakaszában kitér az edények típusaira és használatára, a fűszerfélékre, az étlapkészítésre, a tálalásra, a befőzésre. Vagyis nem csupán egy-egy fogás elkészítésének tudását adja át, hanem szívén viseli a kifogástalanul rendezett konyha ügyét.
Ha Dobos mester új fejezetet nyit, mondjuk a vadételekét, nem ugrik fejest egyik-másik remekmű leírásába, először az adott ételfajta vagy fogás fundamentumait sorolja: hogyan vásároljunk hozzávalókat, miként készítsük elő a főzéshez, mely ízeket keressük?
Miért született ez a szakácskönyv? Azért, mert a polgárosodásnak és az ipari forradalomnak köszönhetően megjelentek százával azok a középosztálybeli háztartások, amelyek a megfelelő költségvetéssel és konyhaberendezésekkel bírtak. Így aztán a családot összetartó mindennapi igényes étkezés kultúrája is elterjedt. Már csak az hiányzott, hogy egy varázsló megossza tudományát.
