Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Javier Bardem, Pedro Almodóvar, Marisa Paredes és még számos világhírű spanyol színész, rendező, művész attól tart, hogy a válság elleni küzdelemben alkalmazott drasztikus gazdasági szigor végzetessé válhat a nemzeti művelődés már amúgy is törékeny világa számára.
"Megölik ennek az országnak a kultúráját" - búslakodott Bardem, aki Oscar-díjat kapott a Nem vénnek való vidék című amerikai filmben nyújtott alakításáért.
A spanyol iskolák és kórházak már hónapok óta nehéz helyzetbe kerültek a költségvetés megnyirbálása következtében. A júliusban bejelentett legutóbbi, 65 milliárd euró megtakarítását célzó, áfa-emelést is tartalmazó intézkedéssorozat azonban különösen húsbavágó az eddig kedvezményes adókulcsot élvező színházak és a filmművészet számára. A kulturális intézmények 8 százalékos áfája szeptembertől 21 százalékra ugrik.
Drága lesz a mozijegy
"Spanyolország nagyszerű kultúrát produkál, amelyet igen sokra becsülnek az ország határain kívül" - mondta Bardem az AFP-nek. "Amit azonban most csinálnak, meg fogja tizedelni az ország kultúráját."
Amennyiben az emelés egészét tükrözni fogják az árak, a mozijegy 7 euróról 8-ra emelkedhet, a színházjegyek ára pedig több euróval is nőhet. Az emelés olyan jellegzetesen spanyol ágazatokat is érint, mint a labdarúgás és a bikaviadal, de kisebb mértékben: ezeknél az adó már eddig is elérte a 18 százalékot, vagyis a különbség csak 3 százalék.
A spanyolok máris visszafogták kulturális kiadásaikat. A színházművészet, a tánc, az opera számos személyisége, a fesztiválok megannyi szervezője véli úgy, hogy az áremelés halálos csapást mér a szektorra. "Jóval ritkábban járok előadásokra" - mondta az AFP-nek a 28 éves Cristina Rial. Amióta elvesztette állását, a madridi nő gyakorlatilag nem jár hangversenyekre és kiállításokra. "Először ennem és élnem kell, a többi csak fényűzés" - magyarázta.
A spanyol művészek szerint a megszorítások a kultúra megfoghatatlan és hosszú távú jótékony hatását veszélyeztetik Spanyolországban, amelyre mélyen rányomta bélyegét az 1936-1939-es polgárháború. Az egyik legnagyobb spanyol költőt, Federico Garcia Lorcát a konfliktus idején a francoisták kivégezték. A polgárháborút követő diktatúra és cenzúra négy évtizede során számos spanyol értelmiségi kényszerült emigrációba, köztük az egyik leghíresebb rendező, Luis Bunuel is.
A harmincas éveket emlegetik
"Mintha visszatért volna a múlt" - mondja Carlos Iglesias 56 éves színész és rendező. "A polgárháború vége óta számos erőfeszítés történt a korábbi kulturális szint elérésére. Most mindaz, amit elértünk, veszendőbe mehet. Egy ország kultúra nélkül halott ország" - kesereg.
Ezúttal nem a diktatúra, hanem a válság űzi külföldre a művészeket, akárcsak sok ezer más spanyolt. "Itt élek, de bizonyos ideje Spanyolországon kívül dolgozom. Szerencsére van erre lehetőségem, de ha minden szerepem innen eredne, ma munkanélküli lennék" - tanúsította Javier Bardem.
A producerek és a rendezők is külföldre tartanak. "Ha nincs elég nézőnk Spanyolországban ahhoz, hogy egy film jövedelmező legyen, akkor úgy kell forgatni, hogy a határokon túl is terjeszteni lehessen" - magyarázta Pedro Perez, a spanyol audiovizuális producerek szövetségének elnöke. Rodrigo Cortes 39 éves spanyol rendező - 2010-es Buried című alkotásának sikerére építve - legújabb filmjét Red Lights címen ismét angolul forgatta, ezúttal olyan nemzetközi sztárokkal, mint Robert de Niro és Sigourney Weaver. "Egy bizonyos beruházási határon túl tanácsosabb angolul filmezni, mert csak így lehet kiszélesíteni a piacot" - jegyzi meg Cortes, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy nem minden filmnek kellene ezt a modellt követnie, "hiszen az olyan lenne, mintha lemondanánk önmagunkról."
