Minden esetben halott rokonok szegélyezik az utat, ami – tekintve, hogy tiniálmokat megfogalmazó tinifilmről beszélünk – nem is feltétlenül rossz dolog. A szülők, legyenek nemző atyák, anyák, nagybácsik vagy az állam (alias rendőrök) mind velejükig jó emberek.

Peter Parker (Andrew Garfield) szülei például Volvót vezetnek. Ben bácsi, akit a zseniális Martin Sheen alakít, mindig a helyesre oktatja unokaöccsét: a tiszteletre, a tartásra, a megbízhatóságra. Stacy rendőrparancsnok (Denis Leary) rendkedvelő rendes ember rendezett frizurával és rendjellel vállapján és makulátlanul terített asztalnál rendszeres családi étkezéssel biztosítja családja testrendszerének egészséges működését két rendkívüli városrendészeti krízis rendezése között.

Lázadó tini

Intercom

Ezek a velejükig középszerű és a középszert nevelő mentorok a Pókember mítoszon kívül is megakadályoznak mindent, amit a tizenéves megálmodik: az obszcént, az uralkodást és a pusztítást. Ezért a tinédzser kor, bárki bármit mond, a bosszúról szól, nem a lázadásról. Minden tinédzser bosszút állna lehetőleg szexszel, versengéssel és gyilkossággal.

A tizenévesek kivétel nélkül és útlevéltől függetlenül bosszút állnának az autoriterek végtelen jóságán és elviselhetetlen figyelmén, hiszen a freudi anyák és apák betolakodnak az erotikus álmokba, és a kaffkai felügyelők hivatali öltönyben ülnek a szobánkban, miközben pajzánkodnának. Megtalálják a pucér nős képgyűjteményt, és nem hagynak egyedül ruhát venni. Ki ne akarná holtan látni őket? Vagy megalázva? Vagy mindkettő?

Persze a közízlésnek megfelelően nem gyilkolászható le a nemző apa, anya, a rokonok, a rendőrverés sem elfogadott, ezért kanyargós utakon biztosítja a tiniálom beteljesülését a Parker-saga. Ügyesen eltávolítja a szülőket, hogy árva legyen a főhős, majd kivonja a forgalomból az erkölcscsősz Ben bácsit. Mindezt tragédiának álcázza, holott maga a boldog kezdet, amikor Parker Pókember énje végre szabad utat nyer.

A film elején már-már azt gondolná az ember, hogy ötletes történet következik, mivel ezeknek a tragédiáknak új hátteret ad, vagyis létjogosult egy új Pókember sorozat. Mint a mitológiai kitett gyermek Peter megpróbálja megfejteni szülei eltűnésének okát, azaz a saját eredettörténetét feszegeti. A titok nyitja a tudomány, ezért aztán az ő természete is a tudományon nyugszik.

Máris nem csupán egy középiskolai csodabogárról van szó, akit a tornasor végén néha meglátogat a tornasor elejéről a focicsapat tesztoszteron istene. A gimnáziumi szőke célcici sem a tesztoszteron bunkó cheerleader barátnőjén lengedez, hanem a mangaerotikába csomagolt gumicukorfalatnyi Gwen Stacy (Emma Stone) pushup fixében násztáncol Peter Parker előtt. 17 éves, harisnyakötőben és/vagy domina csizmában és fehér köpenyben Marie Curieként fontoskodik a szuperlaboratóriumban, ahol a világ minden gondjára keresik a megoldást.

Mangaerotikába öltöztetett tudomány

Intercom

Ami egyébként a világ leg-aszexuálisabb munkahelye, hiszen célcici szabad bejárással bír a legtitkosabb fejlesztéseket folytató hipertitkos műhelyekbe is. S mindezt nem azért, mert az antihős félkarú Curt Connors doktor (Rhys Ifans) a maradék végtagjaival egy kis tipi-tapiért cserébe ad neki egy belépőkódot, hanem intellektuális érdemei jutalmaként. Célcici igen megbecsült munkaerő.

A félkarú aszex ugyanis semmi mást nem szeretne jobban, mint egy másik kart ezért csak a tudomány érdekli.  Be is oltja magát zöld takonnyal – a zöld takony mindig mérgező. Az egészséges dolgok kék taknyok, de kék taknyot csak a film végén, a gonosz és jó tudomány antagonisztikus ellentétének toronycsúcson lezajló végső küzdelmében látunk. Nem akarom lelőni a poént, de a kék takony teríti be a várost, ha esetleg kétségeik volnának.

A félkarú Curt maga Dr Jekyll és Mr Hyde, Bruce Banner és Hulk: annyiban eltér, hogy metamorfózisát tudatosan uralja, akkor lesz nagy zöld óriáshüllő, amikor ő szeretne. A jiddis akcentus csak mellékhatás. De az alakváltás tudományos döntés (mint Peter Parkernél), és olyannyira tetszik neki, hogy berlin-dahleni náci fajbiológus lesz, aki a felsőbbrendű teremtményt próbálja létrehozni. Gonosz tudományában megakadályozza a jó tudomány és a jiddis akcentus.

Tiniszex, ami nincs

Peter Parker néha meglátogatja a hősnőt babaszobájában. A legerotikusabb jelenetben piétát ül három hatalmas jiddis-karmolással a mellkasán. Ennél messzebb csak a teraszon elcsattanó pókhálós csókban jutunk a film folyamán. Igaz, ígéretet kapunk: Peter Parker megígéri Gwen haldokló apjának, aki szintén egy tragikusnak álcázott halálesetben távozik, hogy nem randizik kislányával.

Parker próbál korrekt lenni, és ígéretének megfelelően el is küldi teraszáról a vigaszra váró célciciket, de a bosszú visszaköveteli a helyét: rendőrapa azért távozik, hogy megszegje ígéretét és végül mégis ellátogasson a szentek szentjébe. De ezt már eltakarja a felirat.

Haja és hangja

Pókember dünnyög, de mindig jó a sérója. Mindegy, hogy utcai verekedésből érkezik, óráról, vagy a testhezáló latex maszkot veszi le, a frizura stílusosan rendezetlen, ha innen nézem kócos tudós, ha onnan nézem: gördeszkás srác. Stacy kapitány haja akcióhoz áramvonalasított árja frizura, ércesen poroszos hangszínben osztogat parancsokat. Curt doki frizuráját mintha egy hosszúra nyúlt Abba emlékkoncertet követő mulatságról hozná magával, mélabúsan halnak el mondatai. Gwen szőkeségéhez a finn dizőz erotikus rekedtségét választották.

Pókembernek mindig jó a sérója

Intercom

Utóirat: Ez egy Sony film

Ebben a világban nincs Apple. Sony Peter telefonja, amit a lehető leglehetetlenebb helyzetekben vesz elő, mint példul a Curt-óriáshüllő rejtekhelyén, a város alatti csatorna rendszerben. Csöng a telefon, ami visszhangzik minden járatban, de még fel is veszi. Amikor nem csöng, akkor tetriszezik rajta. Sony a laptopja is, de Sony Curt kamerája is, amin videoblogot vezet átváltozásáról. A Familia Kft legsötétebb termék promócióinak pillanatait élhetik át.