A 89 éves festőművész kedden halt meg, halálhírét a londoni Gagosian Galéria jelentette be, de ez erről szóló közleményben nem tértek ki a halál okára és arra sem, hogy a Nagy-Britanniában tartózkodó művész hol halt meg.

"Hatása felmérhetetlen lesz a művészek következő generációira is" – fogalmazott Larry Gagosian, a galéria tulajdonosa, aki a pop art atyjának nevezte Hamiltont és méltatásában "úttörő művészként" festette le

Nicholas Serota, a londoni Tate galéria igazgatója hozzátette: a művész munkásságának kollégái, köztük Andy Warhol és Joseph Beuys is nagy csodálattal adóztak. "Hamilton egy sor remekművet, festményeket, rajzokat, nyomatokat alkotott a csillogás, a fogyasztói társadalom és a popkultúra témájában."

A szerénysége és kitűnő humorérzéke miatt is tisztelt festő egészen a legutóbbi napokig dolgozott egy nagyszabású retrospektív kiállításon, amely 2013-ban és 2014-ben Los Angelesben, Philadelphiában, Londonban és Madridban mutatja be művészetét.

Hamilton legismertebb műve az 1956-ban született Just What Is It That Makes Today's Homes So Different, So Appealing? (Mi teszi a mai otthonokat annyira mássá, annyira vonzóvá?) című kollázs, amelyet sokan a pop art első műveként tartanak számon. A képen, amely egy kiállítás katalógusához készült, egy meztelen pár látható egy termékekkel tömött lakásban.

Maga a "pop art" kifejezés is a festőtől származik. "A pop art népszerű (a nagyközönségnek szánt), mulandó (rövid távú megoldás), leírható (könnyen feledhető), olcsó, tömegtermék, fiatal (az ifjúságot megcélzó), ötletes, szexi, trükkös, ragyogó, nagy üzlet" – fogalmazta meg 1957-ben.

Képei átütőek voltak és gyakran politikai célzatúak: Mick Jaggert megbilincselve, Tony Blairt pedig cowboyként ábrázolta.