Kult MTI 2011. szeptember. 09. 14:21

A borászatról írta új könyvét Moldova György

Riportkönyvet írt Moldova György a magyar borokról, borászatról. A háromkötetesre tervezett sorozat első részét pénteken mutatták be Budapesten.

Moldova György a 250 oldalas, az Urbis Könyvkiadónál megjelent kötet bemutatóján elmondta: tervei szerint a második kötet novemberben, a harmadik jövő márciusban fog megjelenni. Az anyaggyűjtésnek 2010 őszén állt neki, és mint felidézte, Magyarország valamennyi borvidékén készített interjúkat borászokkal, hegybírókkal, de járt például Szlovákiában is.

Az MTI kérdésére, hogy miért ezt a témát választotta, miközben a könyve elején arról ír, hogy nem ért sem a szőlőhöz, sem a borhoz, a Kossuth-díjas író elmondta, korábban úgy becsülte, hogy körülbelül 40-50 ezer ember élhet közvetlenül vagy közvetetten a magyar borászatból, ám egy beszélgetés során kiderült, ez a szám ennél lényegesen nagyobb. Szerinte jelenleg mintegy 300 ezer embernek származik bevétele a bortermelésből. "Engem nem érdekelnek a szépségkirálynők, a menők, arról akarok írni, ahol a nép élete zajlik, a borászat pedig ilyen" – fogalmazott Moldova György, majd hozzátette: motiválta az is, hogy számos vallásban jut szerephez a "hegy leve", valamint a bor irodalomban betöltött szerepe is.

Moldova György a könyvbemutatón arról is beszélt, hogy míg a rendszerváltás előtt körülbelül 300 ezer hektáron termeltek szőlőt Magyarországon, ma a termőterületek száma alig haladja meg az 55 ezer hektárt, ráadásul a borfogyasztás is folyamatosan csökken. Az író szerint a borfogyasztóknak csupán két csoportjában nem érződik a visszaesés: az ínyencek körében, akik megengedhetik maguknak a drágább palackokat is, valamint azon emberek között, akik "drogként fogyasztják a bort".

Moldova György
Túry Gergely

Az író kitért arra is, hogy noha a magyar bortermelésnek komoly hagyománya van, a magyar átlagemberek nem értenek a borokhoz, nem tudják például hogyan, milyen hőmérsékleten kell azt fogyasztani. Szerinte a magyar borkultúra szegényességét jól jellemzi az édes pezsgők és az édes borok forgalmazási aránya. Mint fogalmazott: a magyar borászat fejlődését egyszerre nehezíti a túlzott bürokrácia, a borhamisítás, az olcsó, mégis jó minőségű külföldi borok beáramlása, az áruházláncok "sarca", de komoly kihívásokat támaszt a szakma elöregedése is. Moldova György úgy vélte, a romló gazdasági körülmények miatt folyamatosan növekszik a parlagon maradó szőlőföldek aránya, a megoldások keresése helyett a szakma saját megosztottságával van elfoglalva.

Az író a kilábalás lehetőségét a jelenleg gyönge kommunikáció megújításában látta. "Nincs más tartalékunk, csak az emberek tehetsége" – tette hozzá. Moldova György az MTI-nek arról is beszélt, hogy eredetileg az Urbis Könyvkiadónál megjelent Kádár-könyvekkel abba akarta hagyni az írást, de aztán kezébe akadtak régi jegyzetei és úgy döntött, megírja a borászatról a riportkönyvét. Elmondta: a könyv nem jöhetett volna létre egy bank anyagi támogatása és a borászok segítsége nélkül. Ugyanakkor megjegyezte, a téma kényességét mutatja, hogy utólag sokan visszavonták nyilatkozataikat. Tervei szerint következő könyvét a Duna-Tisza közének elsivatagosodásáról fogja írni.