„24 típusú sorozat gyártása Magyarországon lehetetlen” – mondta Bártfai Zsöme, a Casino című folytatásos akciófilm sajtófőnöke, amikor a magyar sorozatok versenyképességéről kérdeztük. Az RTL Klub február 15-én mutatta be a hónapok óta pormótált hazai produkció első részét, s a következő két hétben tesztelik a szerencsejáték világát bemutató fikciós drámát. Ezt követően azonban csak akkor tűznek újabb részeket a műsorra, ha jönnek a várt nézettségi adatok.

Szurdi Miklós felesége, Xantus Barbara jószívű teremőrt játszik a sorozatban

filmteam

A premier után a csatorna és a gyártók meg vannak elégedve. A Dob utca és a Kertész utca sarkán berendezett kaszinót és annak szövevényes világát bemutató sorozatban karakteres színészek jutottak szerephez. Szurdi Miklós nem csupán a Família Kft. egy-két régi motorosát, hanem számos, eddig sorozatban nem látott, nívós színészt is képernyőre enged. A szereposztás lehet az egyik erőssége a Casinónak, bár a kritikusok szerint ez visszafelé is elsülhet.

Bruce Lee helyett klumpás lány

Orosdy Dániel filmkritikus, kulturális újságíró nincs jó véleménnyel az eddigi hazai próbálkozásokkal.  "A filmtörténeti tendenciák összefüggésben vannak az elmúlt évtizedek kulturális, politikai, társadalmi változásaival” - mondja. A magyar tévésorozatok a hetvenes években erősödtek meg, amikor is a moziból kiszorult a szórakoztató film. Az első nyugati és latin-amerikai sorozatok a nyolcvanas években érkeztek meg, általuk újabb világok tárultak fel a nézők szeme előtt. Az Isaura-kultuszon manapság már mosolygunk, de be kell vallanunk, hogy akkoriban milliók csüngtek az egzotikus környezetben játszódó, szívszakasztó történeten.

„A nyolcvanas évek óta folyik a külföldi minták jobb-rosszabb másolása. Míg korábban inkább kortárs magyar szerzők forgatókönyvei, illetve történelmi regények alapján készültek rövidebb sorozatok, a 'magyar táj, magyar ecsettel' korszakát idővel felváltotta a nyugati minták alapján készült sorozatok hulláma” - folytatja Orosdy. A magyarok Petrocellije Kémeri lett, a hazai Bruce Lee pedig narancsszínű mocin száguldozott és klumpát viselt.

A szociografikus, eleinte enyhén propagandisztikus Szomszédok alkotói ugyancsak a latin-amerikai szériákból indultak ki. A főcímében szereplő, akkor újszerű teleregény kifejezés a spanyol telenovela szó szerinti fordítása - mutat rá Orosdy. Szerinte a rendszerváltás képernyős tudathasadást is eredményezett, amelyre az Angyalbőrben a legjobb példa: „a sorozat 1988-ban készült, kvázi a Magyar Néphadsereg népszerűsítésére, a német szoftpornó eszköztárával, de mire 1990-ben bemutatták az első részeket, a Néphadseregből Honvédség lett, az elvtársból úr, az eredeti tiroli szexvígjátékokhoz pedig bárki hozzáférhetett."

Hol a magyar véna?

A kilencvenes évek új kihívások elé állították az ambíciózus sorozatfilmeseket. „A legismertebb magyar sorozatok alkotói, Gát György és Szurdi Miklós akkoriban teljes mértékben az amerikai szituációs komédiára (sitcom) hajaztak a Família Kft.-vel, ami a címében még tükrözte az új idők új kihívásait (vagyis, hogy szabad a vásár), de az egyes epizódok már legfeljebb a termékelhelyezések szintjén foglalkoztak a kereskedelemmel” – fejti ki Orosdy.

A kereskedelmi csatornák megjelenésével elindult a sorozatdömping nyugatról, ehhez próbált alkalmazkodni a magyar filmes is, sikertelenül: „A Rendőrsztori szegényházi kiadása volt a hasonló jellegű német sorozatoknak, a Tea pedig egyértelműen a Jóbarátok koppintása volt. Mindkettő megbukott” – emlékszik vissza az újságíró, „holott akkoriban még sokkal alacsonyabb volt a mérce: még külföldön sem futott a 24, CSI „trilógia” vagy a Dr. House”.

A néző könyörtelen: nem hajlandó színvonaltalan másolatokat nézni, az erőltetettségre pedig hiperérzékeny. A „bántóan műanyag” produkciók - mint például a 2001-ben futott Első generáció - hamar süllyesztőbe kerültek; paródiája rávilágít sikertelenségének okára.

A Rém rendes család itthoni változata ugyancsak rossz  példája a koppintásnak, a köztévén évek óta futó rendőrsorozat viszont eddig a legjobb – véli Orosdy. Jóllehet, csupán félszemű a vakok közt, az, hogy "a Tűzvonalban nem lett kifejezetten kínos, kisebbfajta csoda” .

A sikerhez nem csak a nézők tetszése szükséges, hanem a csatornák kitartása is. Az Életképek, a Jóban-rosszban például annak könyvelheti el növekvő nézettségét, hogy nem mondtak le róla a felelős szerkesztők. Az RTL Klub most mégis türelmetlen a Casinóval, és ezt nyíltan kommunikálja.

„Természetesen örülünk, hogy új magyar sorozat került az RTL Klub képernyőjére, és bízunk abban, hogy a folytatás is ilyen kedvezően alakul” – nyilatkozta kérdésünkre Kolosi Péter programigazgató, hozzátéve: legalább harminc százalékos közönségarányt várnak a sorozat egyes epizódjaitól. A keddi premieren mindenesetre jól teljesített Szurdi és csapata a 34 százalékos nézettséggel, kérdés, hogy a következő két hétben is tudják-e tartani ezeket a számokat.

Mi a titok?

Orosdy szerint ahhoz, hogy a magyar készítő a külföldi riválissal szemben felvegye a versenyt, elengedhetetlen lenne, hogy ne kerüljenek a filmkockákra irritáló termékelhelyezések, és az sem árt, ha magyaros ízvilággal fűszerezik a történetet. Ez azért szükséges, hogy a nézők kötődjenek a szereplőkhöz. De vajon a kaszinós világ leképezi-e a magyar társadalmat? Szurdi egy interjúban azt mondta: „a kaszinó sűrítménye az életnek.” Hogy valóban a család betevőjét eljátékgépező családapákból, rulettező testvérpárokból és zsugázó újságírókból állna a népesség, kétséges, de az első rész után igazságtalan lenne ítélkezni.

A Casino új szín a palettán. Különb szeretne lenni, mint a többi, ez is szembetűnő. Egy olyan fiatal operatőrt választottak a stábba, aki technikai újításaival frissességet visz a képernyőre. Győri Márk a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy bár az angol sorozatok a kedvencei, de a Casinóban mégsem Poirot-s megoldásokat láthatunk. A kétkamerás rögzítés révén sokkal több vágókép áll rendelkezésre, ettől dinamikusabbá válik a történet. A speciális digitális kamerák, a filmes objektívek által pedig elérhető az, hogy nem minden éles a képen, így vizuális hangsúlyozással lehet vezetni a nézőt a történések között.

A bonyolultabb technika viszont komoly felkészültséget követel a forgatócsoporttól, és a drágább felszerelés illetve a profi gárda sokba kerül. Győri, aki a tavalyi filmszemle díjazott művének, Az Átoknak az operatőre, nem ígéri, hogy ugyanezekkel az eszközökkel folytatja majd később is. „Nem lehet tudni, milyen technikai újdonságokkal rukkolnak addig elő, illetve, hogy mennyi pénz lesz a forgatásra” – mondja.

Elöl éles - hátul homály: kiemeli a két alvilági figurát.

filmteam

Minda Judit, a Havas Films tartalomfejlesztésért felelős producere szerint ígéretesnek tűnik az új sorozat. A produkciós iroda társtulajdonosa örömmel fogadta az RTL Klub drámasorozatát. A történet epizódikussága - tehát, hogy nem különálló történeteket láthat a néző, és a szálakat nem varrják el minden rész végén - szerinte előnyére válhat a sorozatnak, ez ugyanis a képernyő előtt tartja a nézőket. A HBO hajdani programigazgatója arról is mesélt, hogy az egyes sorozatok bemutatását az év végére időzítették a fizetős csatornán, így azok az előfizetők, akik az újévi megszorítások miatt fontolóra vették a szolgáltatás lemondását, maradtak, mert látni akarták a folytatást. "Ezek bevált marketingfogások" - meséli Minda, aki szerint a Casinóban is használnak hasonlókat.

A szponzorok feltüntetésénél például túljárnak a reklámtól megcsömörlött nézők eszén, amikor a hirdetők emblémáit beleágyazzák a következő epizód kedvcsináló jeleneteibe. Minda szerint ezek ugyan átlátszó metódusok, mégis szükségesek, hogy a szponzor ne veszítse el a kedvét. "Nem könnyű a verseny a külföldi sorozatokkal, mert saját gyártás esetén akár 250 ezer euróba is kerül egy drámasorozat epizódjának elkészítése, míg ennek az összegnek akár a tizedéért lehet már venni kedvelt, bejáratott és biztos sikert kínáló nyugati változatokat." A költségeket a hirdetőknek kell állniuk, akik nem örülnek, ha elveszik emblémájuk a többi logó között, miközben a néző már „hetedhét csatornán” túl jár.