„Van némi aggodalom, de igazából nincs időnk félni”- mondta a hvg.hu-nak Török Ferenc, aki éppen a magyar-holland-ír-török koprodukcióban készülő Isztambul című filmjét forgatja. Pedig a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pénzeinek befagyasztása teljesen felborította a produkció költségvetését. „Leforgattunk két hetet török pénzen Isztambulban, a magyarországi forgatásból pedig már csak pár nap van hátra. Tudomásul vettük, hogy a magyar stáb emiatt nagyrészt a jövő év első felében lesz csak kifizetve. Érvényes szerződéseink vannak, a kifizetések csúszása kellemetlen, de érthető. Dolgozunk, ez a lényeg”- sommáz a filmrendező utalva arra a mentalitásra, amely nélkül valószínűleg lehetetlen lenne forgatni ilyen körülmények között.

Miközben a filmkészítők mindennapi harcaikat vívják, a magyar alkotásokat szeretik és elismerik külföldön. Idén több magyar film is szerepelt nemzetközi fesztiválok versenymezőnyében, ebből öt A kategóriás fesztiválversenyben. Mundruczó Kornél Szelíd teremtés - A Frankenstein-terv című alkotása például a cannes-i versenymezőnyben futott, majd augusztus elején megkapta a szarajevói filmfesztivál különdíját. Kocsis Ágnes Pál Adrienn című mozija májusban – szintén Cannes-ban - az Un Certain Regard (Egy bizonyos tekintet) szekcióban elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének díját. Eközben itthon - a pénzmegvonások miatt - a film bemutatója és forgalmazása is veszélybe került.

Pénz, ami nincs

Jelen állás szerint a – filmkészítésre szánt állami pénzek egy részének elosztásáért is felelős - MMKA több mint másfél milliárd forinthoz nem jut hozzá: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a közalapítvány forrásaiból ekkora összeget zárolt. A pénzek befagyasztása miatt  nyolc készülőben lévő produkció áll. Mint azt korábban egy interjúban Kőrösi Zoltán, az MMKA kuratóriumának elnöke elmondta, strukturális átalakításokról döntött, amellyel több milliót tud spórolni a szervezet, de a változások tervezésekor ilyen mértékű állami elvonásra nem számítottak.

„Egyelőre az MMKA filmtámogatói működését nem lehet értékelni. Reorganizációval foglalkoznak csak, és úgy tűnik, kommunikációs csapdába keverik magukat. A korábban tett ígéreteiket, vállalásaikat a kormányzati elvonások miatt nem tudják teljesíteni. Ez óriási probléma a szakmának, de az alapítvány új vezetőinek sem lehet könnyű így kezdeni a pályafutásukat” - kommentálja a közalapítvány működését Pusztai Ferenc, a KMH Film ügyvezetője, aki a Nyomozó, a Czukor Show vagy épp a cannes-i díjat besöprő Pál Adrienn producere.

A pénzelvonás rosszkor jött a forgalmazók számára is: miközben a magyar filmek forgalmazásra fordított támogatás csökken, a produkciószám folyamatosan nő. Poich Lóránd, a Budapest Film ügyvezetője elmondta, hogy a pénzmegvonás következtében, jelen pillanatban nem jutnak hozzá az elmúlt évben forgalmazott és támogatást kapott filmjeik után  - a szerződés szerint - járó összegekhez. (A Budapest Film égisze alatt fut a 41. Magyar Filmszemlén bemutatott Papírrepülők (Szabó Simon) vagy az Utolsó Idők (Mátyássy Áron).

Egy nemzet helyett sok nemzet

A fogyatkozó állami támogatáson kívül további nehézségek is adódhatnak. A pénzszerzés egyik alternatív módja a koprodukciós mozik készítése. Idén januártól azonban az MMKA nem támogat koprodukciós filmeket, miközben sokak szerint ez lenne a jövő. És hogy egyértelmű legyen a kormányzati álláspont, Szőcs Géza kulturális államtitkár a Magyar Narancsnak adott interjújában nemrég arról beszélt, hogy a kulturális tárca alól kikerülnek azok a filmek, melyekbe „Andy Vajna sok millió dolláros amerikai produceri tőkét hoz be”.

Másként látják ezt a szakmabeliek. A Pál Adrienn producere szerint az európai filmgyártásban hosszú távon a koprodukciós forma felé mutat minden. „A koprodukció nem csak trend, de ez lehet a megoldás a magyar film számára is. A világon lassan megszűnik a nemzeti filmgyártás, hacsak nem arról van szó, hogy száz százalékosan állami megrendelésre készül el egy produkció” – mondja Pusztai.

Ki hall róluk?

Mindezek mellett ráadásul azzal is számolni kell, hogy a szűkös keretből a magyar filmek reklámjára sem jut elég pénz. Miközben egy fiatal rendező-generáció sorra aratja a sikereket külföldön, filmjeiket itthon nagyon kevesen nézik. Szakemberek szerint ahhoz, hogy a magyar alkotásokra több néző üljön be, elengedhetetlen a filmek, és általában a magyar film reklámjának, marketingjének állami finanszírozása.

„Az elmúlt években a magyar közönségfilmeknek komoly marketingkampánya volt, részben ennek köszönhetően értek el több százezres nézőszámot a mozikban” – mondja a Budapest Film ügyvezetője, akitől ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy idén, hasonló kampány mellett a leglátogatottabb magyar filmnek (Igazából apa, Novák Emil alkotása) 25 ezer nézője volt csupán, miközben a mozilátogatók száma nőtt. Vagyis a marketing sem csodaszer, de az erre fordított pénz nem megspórolható. Csupán a szájhagyomány – a fesztiválsikerek ellenére – nem elég egy-egy film reklámozására. „Csak a más országokkal együttműködő nemzeti filmipar képes alternatívát kínálni a hollywoodi szuperprodukciók piaci monopóliumával szemben. Most az a tét, hogy a magyar film megmarad-e valahogy” – véli Török Ferenc, hozzátéve, hogy állva maradni állami szerepvállalás nélkül lehetetlen.

Schäffer Dániel