2010. február. 16. 13:54 MTI / hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. február. 16. 13:47 Kult

Jancsó Miklós és Hajdu Szabolcs a Berlinalén

Szép emlékek fűzik Jancsó Miklóst a Berlinben zajló nemzetközi filmfesztiválhoz, még akkor is, ha az elmúlt évtizedekben több filmjét mutatták be a cannes-i és a velencei fesztiválon, mint a Berlinalén.

Jancsó Miklós és Hajdu Szabolcs is részt vett a berlini Collegium Hungaricum Cinema Total (Teljes Mozi) rendezvényének megnyitóján, amelyet a magyar kulturális intézet a Berlinale keretében a magyar film népszerűsítése érdekében szervezett. Hajdu legújabb filmjét, a Bibliothéque Pascalt meg is hívták a Berlinaléra.

Jancsó Miklós először a nyolcvanas évek közepén, Hajnal című francia-izraeli koprodukciós filmjével szerepelt a berlini fesztiválon, de az évek során több alkotását is bemutatták. Annak kapcsán, hogy a Bibliothéque Pascalt bemutatják a Berlinalén, Jancsó Miklós úgy vélekedett, hogy a mai magyar filmgyártásban "rengeteg fantasztikus gyerek van, akik nagyszerű filmeket csinálnak". Hajdúnak ez a filmje kiemelkedő - tette hozzá. Amikor jövőbeni terveiről faggatták, Jancsó csak annyit mondott: ehhez talán kicsit "túlkoros", amúgy sem a terv számít, csak az elkészült anyag.

„Amikor egy filmet meghívnak egy ilyen jellegű fesztiválra, az azt is jelenti, hogy bekerül Európa és a világ filmes, illetve művészi köztudatába. Valószínűleg ez helyzetbe hozza következő filmemet is" - mondta a szemlén Hajdu Szabolcs. Ez történt a Fehér tenyérrel is, melynek 2006-ban Cannes-ban volt a világpremierje. Szerinte mostani filmjére is elsősőrban a Fehér tenyér miatt voltak kíváncsiak. A Bibliotheque Pascal német-magyar koprodukciós film, Romániában forgatták. „Pusztán magyar pénzből nem lehet elkészíteni egy filmet, külföldi pénzre is szükség van, ezért kénytelenek vagyunk koprodukciókat csinálni" -  fogalmazott a fiatal magyar rendező, hangsúlyozva, hogy ez nem rossz, mert az egyes országok kultúrája hat egymásra. A Bibliothéque Pascal esetében is ez történt.

hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.