Mit csinált Van Gogh, mielőtt szíven lőtte magát?
A londoni van Gogh-kiállítás nem csupán a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának festményeit és rajzait vonultatja fel, hanem a levelezését is, amelyből egy keményen dolgozó művész alakja bontakozik ki.
Vincent Van Gogh (1853-1890) holland festőművész pályafutása során levelek százait írta, többségét öccsének és legfőbb támogatójának, a négy évvel fiatalabb Theónak címezte. Az igazi van Gogh: a művész és levelei (The Real Van Gogh: The Artist and his Letters) című tárlat, amely január 23. és április 18. között lesz látható a brit fővárosban, 65 festmény mellett 35 levelet is bemutat. Utóbbiakat ritkán állítják ki, mivel papírjuk igen sérülékeny, ám rengeteget elárulnak a festményekről és a művészről.
"A köztudatban egy őrült, hebehurgya ember képe él, aki igen gyorsan és spontán módon festett. Valóban gyorsan festett, ám rengeteget gondolkodott, készült, mielőtt az első ecsetvonást a vászonra vetette volna" - magyarázta Ann Dumas, a kiállítás kurátora, aki szerint a levelekből egy különc, megkínzott, de keményen dolgozó zseni képe bontakozik ki. Amikor például éles bírálatok érték a Krumplievők (1885) című festményét, van Gogh hatványozott energiával vetette bele magát a portréfestésbe: számtalan előtanulmányt készített a burgonyát kiásó nőkről és szénrajzokat az aratókról.
Van Gogh: Krumplievők |
A kiállításon látható a befejezetlen levél is, amelyet a festő 1890. július 27-én írt testvérének, aznap, amikor szíven lőtte magát. Theo ceruzával a papírra firkantotta: "a levél, amely az öngyilkosság napján, július 27-én, azon a szörnyű napon kelt".
A brit műkritikusok méltatják a tárlatot, amely van Goghra, a festőre és művészetére, nem pedig elmebetegségére, öncsonkítására és erőszakos halálára összpontosít. "A koncepció zsenialitása abban rejlik, hogy a művész saját szavaival meséli el történetét, s így a kiállítás a valóságot mutatja be, nem pedig a képzeletünk szüleményét" - hangsúlyozta Richard Dorment, a The Daily Telegraph műkritikusa.