A rajzot Leonardónak a madarak repüléséről készített feljegyzéseit tartalmazó kódexben találta meg Piero Angela olasz tudományos szakíró: először egy magas színvonalú hasonmás kiadványban vette észre az orr vonalát a kódex tizedik oldalán. Ezt követően művészettörténészek, a RAI olasz tv-csatorna grafikusai, valamint a rendőrség és a csendőrség szakértőinek bevonásával sikerült "felszínre hozni" a szöveg alatt rejtőző rajzot. Giovanni Stillitano grafikus több hónapig tartó mikropixelezéssel fokozatosan eltüntette a szöveget és alatta ott volt egy fiatal, hosszú hajú, rövid szakállú és átható tekintetű férfi arcképe.

A rajzot először összevetették mindazokkal a Leonardo-portrékkal és vázlatokkal, amelyeket fiatalemberekről készített, de egyetlen hasonlót sem találtak. Ekkor merült fel Angelában a Leonardo híres, 1512-ben készült, a torinói királyi könyvtárban őrzött portréjával való hasonlóság. Bűnügyi nyomozói technikák felhasználásával digitálisan „hozzáöregítették” az ismert képhez az újat és a csendőrség szakértői megállapították: a két arc oly mértékben hasonlít egymásra, hogy ésszerű feltételezni, ugyanarról a személyről van szó.

Angela felfedezését szombaton az olasz köztévé 2-es csatornája is bemutatta Ulisse című tudományos magazinjában. Carlo Pedretti, a kaliforniai egyetem Leonardo-specialistája a felfedezést a Leonardo-tanulmányok egyik legfontosabbjának nevezte, mind arcának, mind pedig gondolatának tanulmányozása szempontjából. Pedretti már 1975-ben tudott erről a rejtőzködő portréról, amely a feltételezések szerint 1482 és 1489 között készülhetett, amikor a mester Ludovico Sforza milánói herceg szolgálatában állt, de az akkori technika még nem tette lehetővé a rajz felszínre hozatalát.