Zenegyökér
Életek éneke

Megszületett a magyar Buena Vista Social Club? Egy igazi "kreatív dokumentumfilm" magyar módra? Ne szaladjunk előre. Meg ne is címkézzünk. De tény, az etnozene sikere, meg az új típusú dokumentarizmus hathatott az Életek énekére. 
 
Kelemen László, erdélyi származású zenész, aki jelenleg, a budapesti Hagyományok Háza vezetője, a filmkészítők kamerája előtt elindul, hogy velünk együtt felfedezze azokat az embereket, és zenéjüket, akik Erdélyben autentikus muzsikát művelnek. A stáb négy évszakon keresztül követte a zenészek sorsát. A film dokumentum jellegű, de mégis több szándékozik lenni annál. A tartalmat valódi zene, valós szereplők, valódi történetek alkotják, de az elbeszélés dramatikus felépítése azt az érzést nyújtja a nézőnek, hogy álomszerű zenés balladát lát. A történet alatt a kamera természetes szereplővé, " hangszeré" válik a balladában. Nem tolakszik, nem emel ki, hanem a " zenekar" része. Haz azt gondoltuk volna, Erdélyben már nincs, vagy alig található autentikus zene, ez a film eloszlatja képzeteinket. De nem is romantizálja, vagy egzotizálja Erdélyt. Szerencsére. Hogy Buena Vista született-e, nos, ezt döntse el a néző.

magyar, zenés dokumentumfilm; 2007., r.: Bereczki Csaba

Mi a parád?
Pánik

Már a mozikban Till Attila filmje, s ha látatlanban fanyalogna bárki, hogy tessék, már megint egy médiasztár téved más terepre, hát, a fanyalgó tévedne. Till képzőművész végzettségű, méghozzá intermédia szakember, azaz médiumok közötti terepen egyensúlyoz. S végül is, pop-személyiségként sem csinált mást. A Pánik korunk kulcsszava. Neki csak tudnai kell.

Zsuzsi harminc éves korára mindent elért, amire egy ember csak vágyhat: jól fizető állás, szép autó, saját lakás és mindent elsöprő szerelem. Aztán egy szép napon a fiatal PR igazgató lány arra ébred, hogy a szobájában minden mozogni kezd: a fotel elindul az ajtó felé, a szekrény az ablak felé. És nem kap levegőt. Először azt gondolja, szívroham. Aztán rádöbben, hogy ez bizony pánik. Amikor még szerelme is elhagyja, önként bevonul a Pánik Klinikára. Itt a rendkívül ambíciózus terapeuta  karmai közé kerül, aki különböző módszerekkel, technikákkal próbálja kezelni őt és a klinika többi pánikbetegét. Zsuzsi csoportterápiára jár, tehát látszólag nincs egyedül többé. S odabent, se idekint. Hiszen mindenki pánikol?

magyar romantikus vígjáték, 2008, r.:Till Attila

Hadd szóljon...
A Magyar Jazz Ünnepe

Oláh Kálmán Szabó Gábor-díjat vehet át

A Magyar Jazz Szövetség sorozatának helyszíne az idei ünnepen is, akárcsak tavaly, a patinás Benczúr Ház. A Díszteremben lesznek a "nagy" koncertek,  klubjában, a  Benczúr Klubban pedig a legifjabbak mutatkozhatnak be. Március 20-án 19 órakor a Díszteremben adják át a Magyar Jazz Szövetség vezetői a Szabó Gábor Jazz Életműdíjat, amelyet az idén a kitűnő zongorista, zeneszerző, Oláh Kálmán vehet át. Ez után az idei díjazott, Oláh Kálmán ad koncertet.

Március 21-én 18 órától a klubban az Erkel Ferenc Jazz Zeneművészeti Szakközépiskola hallgatói játszanak, másnap 18 órától pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Jazz tanszakos hallgatói lépnek fel a Benczúr Klubban.

A háromnapos fesztivál idején a Díszteremben a hazai jazzélet meghatározó egyéniségei játszanak, köztük például Balázs Elemér, Dresch Mihály, Szakcsi Lakatos Béla, Vukán György, Zsoldos Béla. Több vidéki város is bekapcsolódik a Magyar Jazz Ünnepébe: Székesfehérvár, Nagykanizsa, Debrecen, Szolnok, Balatonboglár, Cegléd, Szombathely, Pécs, Tatabánya.

A teljes program itt: http://www.jazzszovetseg.hu

 

Quattrocento Reloaded
Újratöltés - technikai reneszánsz

Szabó Eszter Ágnes munkája © FKSE

Mint a Reneszánsz idején – mikor az antik témákhoz való visszatérés az építészet és a díszítőművészet összefüggő rendszerében jelent meg, a különböző művészeti ágak egymásba ötvöződtek - ma is egyre nagyobb hangsúlyt kap a művészetek találkozása, azok közötti átjárhatóságnak a megteremtése.
 
A reneszánsz ember fogalommá vált; az az ember aki több mindenhez ért, jártas a matematikában, művészetekben a különböző tudományágakat egyesítve alkot, hozz létre új dolgokat. A ma művészeinek szintén nagyon fontos, hogy több területen jártasak legyenek, és különböző képzetségeiket ötvözzék munkáikban és az életükben egyaránt. Ma a festészet puszta művelése mellett, nem árt érteni a számítógépekhez, videó és egyéb digitális technikákhoz, az önmenedzseléshez.

A posztmodern korszak után és az állandósult retro hullámokban a fiatalság folyamatosan újradefiniálja a történet stílusukat.  Fontos az alkotói módszerekben a kézművesség szerepe, a technikai „túlpörgés” miatt egy jó pár korábbi technológia mára fölértékelődött, praktikus használatból kihullott technikai eszközök, ma kihívást jelentenek az alkotó képzeletnek.

A míves és újra felfedezet technikák találkoznak most az installációs műfajjal.

Antal Balázs, Asztalos Zsolt, Cseke Szilárd, Dénes Ágnes Dóra - Navratil Judit, Garami Richárd, Halász Péter, Hatházi László, Horváth Tibor, iski Kocsis Tibor, KissPál Szabolcs, Kokesch Ádám, Komlovszky-Szvet Tamás, Kotun Viktor Lajos, Orbán György, Rutkai Bori, Sarkadi Nagy Balázs

Mársius 29-ig; Bp. FKSE - Fiatal Képzőművészek Stúdiója

 

Dunaújváros Szombathelyen
Átfogó

Dunaújváros nem az, aminek látszik. em szocializmus-skanzen, vagy ami belőle az, az is átértlékelődött már, más kontextusba került. Színvonalas művészeti élet is jellemzi a várost, s fontos intézmények jelenléte is; ilyen például az ICA, a Kortáras Képzőművészeti Intézet. Dunaúj "trendi" lett? Nem tudni. Mindenesetre izgalmas, ami ott zajlik. Most pedig a város művészete vendégségbe megy Szombathelyre, az Irokéz Galériába. Az Újpart Egyesület 2005-ben alakult meg 20 dunaújvárosi képzőművész összefogásával. Az Irokéz Galéria idei első kiállításán az egyesület szervezésében különböző generációk mutatkoznak be a frissen diplomázott főiskolástól a legidősebb generációt képviselő művészekig. A kiállítás címe nem csak erre, hanem a műfaji sokszínűségre is utal: kerámiáktól a médiaművészeti alkotásokig számos munka látható a tárlaton.      

 Ápr.4-ig; Szombathely, Irokéz Galéria

 

A hvg.hu előrejelzése!
Múltbanyúló jövő
Problémás örökség

© Horváth Szabolcs

A rendszeresen igen izgalmas programokkal jelentkező KÉK, azaz Kortárs Építészeti Központ most megint valami aktuális és fontos ügyet állít középpontba.

A nemzetközi konferencia az épített örökség két olyan területére koncentrál, amelyek közös történelmi hátterünk révén hasonlóan égetőek Közép-Európa valamennyi országában. Keresik a választ arra, hogy mai építészeti szemlélettel melyek a sikeres fejlesztés eszközei az érzékeny műemléki környezetben, mennyire szabad hozzányúlni értékes épületeinkhez, és milyen új építészeti eszközök használata fér meg a múlt emlékeivel.

Megpróbálják a védelem területét kitágítani, és keresik az értékeset és a fejleszthetőt abban a meghatározó épített környezetben, amely Közép-Európa második világháború utáni történetében fogant. A második napon, a két kérdéskörhöz kapcsolódó emblematikus budapesti bejárásával válnak kézzelfoghatóvá a szimpóziumon érintett problémák.

Az itthoni és Közép-Európából érkező szakemberek által bemutatott kérdések és megoldások átfogó képet adnak a műemlékvédelemben most folyamatban lévő szemléletváltásról, amely már Magyarországon is egyre inkább érzékelhető.

Részletes program itt! 
 
Márc. 28-29; Óbudai Művelődési Központ (Bp, III. ker., San Marco utca 81.)

Egy galéria debütál
Új Kor Társ a Palme házban

El-Hassan Róza: Biztonságos tér 1994, Bécs, Knoll Galéria © lenaroselligallery.com

Az Új Kor Társ című kiállításon a most színre (scene-re) lépő Léna & Roselli Galéria jeles magyar alkotók mellett a nemzetközi mezőnyben is jól ismert angol, spanyol és amerikai művészek munkáit mutatja be. Festészet, szobrászat, installáció, videó, performansz, grafika, fotó: a résztvevők nemzedékeket átfogó csoportja a képzőművészet szinte minden ágát képviseli. A látványt tánc,- és irodalmi műsorok, koncertek, sőt, rendhagyó módon exkluzív divatbemutató is gazdagítja. Jelezvén ezzel az alapító Orosz Ilona Léna legfőbb törekvését, a művészeti ágak közötti átjárhatóság megteremtésével egy, a szokásosnál komplexebb élmény felkínálása a látogatóknak. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a galéria olyan programmal debütál, amely bizonyítja, hogy a magyar művészet szerves része a nemzetközi művészeti és kulturális trendeknek.  A nyitvatartás 10 napja alatt tárlatvezetések és múzeumpedagógiai programok is lesznek az Új Kor Társ alkotóinak közreműködésével. A Budapesten mindössze 10 napig látható kiállítást júniusban New Yorkba és Valenciába utaztatják.

Bernát András (H), Bukta Imre (H), Csurka Eszter (H), El-Hassan Róza (H), Fodor János (H), Marlene Dumas (NL), Gaál Endre (H), Károlyi Zsigmond (H), Kovács Andor (H),Kovács Lola (H), Queralt Lencinas (ES), Billy Name (US), Nádler István (H), Diana Kingsley (US), Robert Marcel (H), Németh Miklós (H), Jordi Pallarés (ES),
Szikora Tamás (H), Veszely Beáta (H), Veszely Ferenc (H), David Wilkinson UK).

Videoprogram: Olöf Björnsdottir (Izland), Roderick Buchanan (UK), Douglas Gordon (UK-US), Steve Klee (UK),
Ruth Maclennan (UK), Johannes Maier (D-UK)

Március 20-30-ig; Bp. Palme Ház


Lesz, vagy nem lesz?
UtopiaTransfer

Atelier Van Lieshout: Férfi Rabszolga Egyetem / 2007

Ha az utópia olyan ideált jelent, amely nem létezik, de létezhetne, akkor az utópista az, aki hiszi, hogy a társadalom jobbítható, és van is elképzelése az ideális társadalomról. Ha azonban elérhetetlen ideálnak tartjuk az utópiát, ezzel csak az utópikus gondolkodás végeredményéről mondtuk ki az ítéletet, de semmit sem szóltunk az odáig vezető folyamatról. Ez persze nem is szükséges, hiszen az utópikus gondolkodás konkrét jövőképet eredményez, függetlenül attól, hogy megvalósítható-e vagy sem.

Az UtopiaTransfer című csoportos kiállítás az utópia témáját feldolgozó holland vagy holland közegben dolgozó művészek különböző alkotásait mutatja be, olyan műveket, amelyek az utópikus gondolkodók tradícióját követik, felhasználják forrásaikat és spekulatív módszereiket.

Az utópia kifejezés Morus Tamás híres művéből származik, amelyben a fogalom egyszerre jelenti az ideális, illetve a „nem létező" társadalmat. Évszázadokkal később ezt a szót azokra a fiktív társadalmi modellekre is kezdték alkalmazni, amelyek nem léteznek, mert a valóságban abban az elképzelt formájukban nem is létezhetnek: az utópia e szerint egy megvalósíthatatlan vágykép megfogalmazása. A kérdés az, hogy olyan ideálról van-e szó, amely egyelőre még nem valósult meg, vagy olyanról, amely azért nem valósult meg, mert megvalósítása lehetetlen? Ez, a kifejezés értelmezésében rejlő kettősség, számtalan írót, gondolkodót, társadalomjobbítót, filantrópot, forradalmárt és művészt provokált eszméi megfogalmazására és ihletett meg a 16. század elejétől napjainkig.

Április 6-ig; Bp. Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum