Egy chicagói aukciós cég telefonos árverésen hirdette meg a ma már klasszikussá vált Hendrix-darabok, köztük a Hey Joe, a Purple Haze, a Voodoo Chile és a Foxy Lady jogait, amelyekkel eddig az egykori menedzser, Michael Jeffery örökösei - 14 nagy-britanniai jótékonysági intézmény - rendelkezett.
 
Az 1973-ban repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Jefferyt Hendrix egyik nagy kizsákmányolójának tartják a muzsikus életrajzírói.

A menedzser állítólag nemcsak a bevételek terén rövidítette meg őt, és az elsikkasztott pénzeket gyanús off-shore cégek bankszámláján "rejtette el", hanem Jimi 1970. szeptember 18-án bekövetkezett halála után szabadon garázdálkodott felvételeivel, és busás haszonnal piacra dobott olyan lemezeket, amelyek vagy nem tükrözték szerkesztésükben Hendrix elképzeléseit, vagy pedig egyenesen félkész zenék, esetleg jam session-ök voltak, amelyekhez utólag kevertek kíséretet, hangszereléseket Jeffery szájíze szerint.

Az is elterjedt róla, hogy egy időben az amerikai titkos szolgálatnak, a CIA-nek dolgozott, és kapcsolatai voltak a szervezett bűnözéssel. Ez utóbbi elemekkel próbálták alátámasztani egyes szerzők azokat az elméleteket, melyek szerint Hendrix valójában nem a bor és nyugtatók keveréke okozta rosszulléttől halt meg, hanem vagy a CIA felelős a radikális Fekete Párducokkal kapcsolatot tartó zenész haláláért,  vagy pedig a lemeziparba befurakodott maffia, mert nem akarta, hogy Jimi kiszálljon a bizniszből.
 
A család által létrehozott seattle-i központú Experience Hendrix, amely létrehozta Jimi Washington állambeli szülővárosában a Hendrix-örökség múzeumát, Jimi valamennyi felvétele és szerzősége jogos örökösének tekinti magát. Az ügy anyagi vonzata nem csekély a fent említett 15 millión túl sem, mivel még napjainkban is évente mintegy 600 ezer darabot adnak el szerte a világon Hendrix lemezeiből.