Eladná a Seuso-kincset a brit tulajdonos
Eladná a Magyarország által is követelt Seuso-kincset a brit tulajdonos, aki szerint a páratlan római kori lelet megvásárlása "átoknak" bizonyult - írta a The Sunday Times.
Northampton grófja a vezető brit vasárnapi lapnak felfedte, hogy a 14 darabos, rendkívüli kidolgozottságú ezüsttálakból, kancsókból, tányérokból álló készlet egy dél-londoni őrzőraktárban rejtőzik. Northampton a brit lap szerint egyik ősi családi birtokát szeretné megmenteni az általa várt több tízmillió font bevételből. A The Sunday Times szerint "egyes szakértők" jelenleg 40 millió fontra (16 milliárd forint) teszik a Seuso-kincs értékét.
Northampton a lapnak elmondta: 1982 januárjában Peter Wilson, a Sotheby´s aukciós ház egykori elnöke vette rá őt arra, hogy fektessen be a Seuso-kincsbe; ehhez járult a londoni Allen & Overy jogi iroda "sokkolóan rossz tanácsa is".
Northampton a beszámoló szerint fokozatosan vásárolt, ahogy az egyes darabok piacra kerültek, és azóta azért harcol, hogy hasznot lásson befektetéséből. Már 1990-ben úgy gondolta, hogy sikerrel jár, amikor a meghirdetett aukció előtt a Sotheby´s 100 millió dollárra értékelte a kincset.
Egy nappal azután azonban, hogy a kollekcióból rendezett New York-i kiállítást megnyitották, először Libanon, majd egymás után Magyarország és az akkori Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset az ő területükön találták meg, és a gyűjteményt vissza akarják kapni - áll a The Sunday Times cikkében.
A terjedelmes riport szerint a Seuso-kincs jogilag egy vagyonkezelő birtokában volt, amely a három párhuzamos keresetben alperessé vált. A trösztnek azonban magán a kincsen kívül semmi egyéb vagyontárgya nem volt, és a jogi eljárás költségeit csak úgy tudta fizetni, hogy Northampton kölcsönözte a pénzt.
Libanon végül ejtette igényét, Magyarország és a Jugoszlávia utódjaként perlő Horvátország igényét pedig elutasította az esküdtszék, és a két ország a fellebbviteli bíróságon is pert vesztett - idézi fel a brit lap.
Jóllehet ezután a gróf nevében eljáró vagyonkezelő vitathatatlanul a Seuso-kincs birtokosa lett, azt még mindig nem lehetett eladni, mert a Sotheby´s is követelt 7 millió font jogi és egyéb költséget, és zálogjogot jegyeztetett be a kollekcióra.
Az aukciós házzal végül sikerült peren kívül megegyezni, és Northampton gróf azt mondta a brit lapnak: most már elszánta magát arra, hogy véget vet "ennek a sagának" a Seuso-kincs közszemlére tételével és végül eladásával.
A folyamat reményei szerint azzal veszi majd kezdetét, hogy az ezüstkincset a londoni Bonhams aukciós cég zárt körű kiállításon szakértőknek bemutatja. Ennek időpontját Northampton nem fedte fel, de hozzátette: jóllehet nem hiszi, hogy a kollekciót "egy nap alatt" el lehet majd adni, de reméli, hogy valaki vagy valamilyen intézmény megveszi, és a gyűjtemény állandó kiállításon lesz majd megtekinthető.