Néhány példa már létező modellek érzékeltetésére. Európában sok helyen a kulturális stratégia része a könnyűzenével való foglalkozás is. Amint látható, több helyen profitorientált projektekkel kötik össze mindezt, vagyis a pályázható támogatások nyomán keletkező bevételekkel is számolnak. S van olyan felfogás is, amely a könnyűzene szociális vonatkozásait veszi figyelembe. 

Hollandia
Dutch Rock and Pop Institute (NPI)

Az NPI a holland rock, pop, hip-hop, világzene és egyéb kapcsolódó műfajok fejlesztésével megbízott  intézmény, amely 1975-ben jött létre, s működéséhez a kulturális minisztérium biztosít pénzügyi hátteret. Az NPI nagyobb projektjei:
-Koncerthelyek kiegészítő támogatása. Szempontjai: a szervezés színvonala, a hely adottságai, átlátható elszámolási rendszer, ismertség. 2001-ben mintegy 900 koncertet támogatott ez a rendszer.
-Turnétámogatási projekt; attól függően, hogy a turné mely országokat érinti és milyen költségekkel jár.
- Célzott támogatás multikulturális dimenziójú koncertek létrehozásához.
-Popzenei multimédia adatbázis.

Nagy-Britannia
New Deal for musicians
– zenészképzési és támogatási kormánystratégia

A „New Deal” a brit kormányzat „Welfare to Work” munkajóléti stratégiájának egy részprogramja, amely munkanélküliek képzéséről és a későbbi megélhetésüket biztosító tevékenységek támogatásáról szól. A programon belül létezik a „New Deal for Musicians” alegység is, amely a zeneipar szereplőinek bevonásával kifejezetten a zenei pályát célzó munkanélküliek képzésével és pénzügyi támogatásával foglalkozik.


Franciaország
Bureau Export –  francia zenei export iroda

Az irodát 1993-ban hozták létre a francia zenei élet meghatározó producerei és kiadói, a zeneipar egyéb szervezetei, valamint a közszféra együttműködésének eredményeként. Az elmúlt évek során a Bureau Export összesen kilenc külföldi irodát nyitott meg, így állandóan képviselteti magát Nagy-Britanniában, Németországban, az Egyesült Államokban, Japánban, Brazíliában, Spanyolországban, Mexikóban, Oroszországban és Ausztráliában.

Finnország
Alapítvány a Finn Zene Népszerűsítéséért (LUSES)

A LUSES 1970-ben jött létre, s zenei támogatási rendszerével, valamint oktatási és tudományos tevékenységével segíti elő a finn zenei élet fejlődését.

Finn Élőzenei Promóciós Központ (ESEK)

Az ESEK 1983-ban jött létre, s feladata a finn zenei élet sokszínűségének fenntartása professzionális és amatőr szinten egyaránt. Az ESEK prioritásai az alábbiak:
-zenei felvételek készítésének támogatása és népszerűsítése;
-élőzenei projektek finanszírozása;
-audiovizuális zenei programok támogatása.

2001 során az ESEK körülbelül 2 millió eurót (500 millió forintot) osztott szét a pályázók között, amely összeg fele klasszikus, fele könnyűzenei projektekhez került.

Music Export Finland

Az iroda tevékenységének hatásai elsősorban a finn zenei export növekvő mértékén mérhetőek le. 1999. és 2003. között az összesített zenei export piaci értékének átlagos növekedése elérte az évi 31%-ot, s összegszerűen kifejezve mindez például a 2001. és 2003. közötti időszakban 15,5 millió euróról 20,3 millió euróra történő emelkedést jelentett.
A zenei termékek külföldi eladásához szorosan kötődő bevételek (CD gyártás, royalty-k, licenc-díjak, kiadói szerződések) 2003-ban 5,35 millió eurót jelentettek. A finn művek külföldi nyilvános lejátszása esetén fizetett jogdíjak értéke 2001. és 2003. között 9,9%-kal emelkedett, s 2003-ban 5,35 millió eurót jelentettek.


Svédország

Export Music Sweden (ExMS)
A külföldi érdeklődésre számot tartó előadók promóciójában fontos szerep hárul az Export Music Sweden nevű intézményre, amely a zeneipar résztvevőinek közös elhatározása alapján 1993-ban jött létre, s amely hivatalos megfogalmazások szerint „a nemzetközi piaccal fenntartandó kétirányú kommunikációt hivatott koordinálni”. Ez a tevékenység elsősorban fesztiválokon, konferenciákon és egyéb könnyűzenei témájú kulturális és promóciós eseményeken biztosítja az állandó svéd jelenlétet.

A svéd zenei export elősegítésének egyik leghatékonyabb eszközét az intézmény által megszervezésre kerülő csoportos külföldi turnék létrehozása jelenti, amely során több svéd zenekar egyazon rendezvény keretein belül léphet fel. Az ExMS projektjei során hasonló rendezvények jöhettek létre Párizsban és Londonban is, s például a párizsi rendezvények során a támogatói körben többek között a Svéd Kereskedelmi Kamara, a párizsi Svéd Kulturális Intézet, Svédország francia nagykövetsége és a Svéd Külügyminisztérium is képviseltette magát.

A svéd rendszerben fontos a zenei jogdíjak egy részének visszaforgatása zenei projektekbe, pályázatok útján. Az 1923-ban megalakult STIM - Svenska Tonsättares Internationella Musikbyrå (Svéd Szerzői Jogvédő Iroda) bevételeinek egy igen jelentős részét támogatási programok finanszírozására költi, így 2001-ben 2,79 millió eurót utalt vissza ilyen formában a zeneiparba.

(Forrás: Berta András "A könnyűzene helyzete hazánkban és az Európai Unióban" c. munkája; Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Társadalomtudományi Kar; 2004)