Orsós László Jakab

Az 1964-es születésű Orsós László Jakab az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett és alapító szerkesztője volt a tíz éven át megjelent Nappali ház irodalmi és elméleti folyóiratnak, miközben a Népszabadságban közölt film-,tévé- és irodalomkritikát, publicisztikát. Magáról vallva kiemelte, hogy olyan szervezetek munkájába kapcsolódott be, amelyek elveivel és filozófiájával egyetért: kurátora volt a szegényeket és cigányokat támogató Autonómia alapítványnak, az utóbbi években pedig a Soros alapítvány nagykuratóriumának a tagja volt. Az NKÖM  által kiírt pályázatban kihívást látott, hiszen bővelkedik ismeretekben a kultúra számos területén, amelyeknek részben szereplője, részben működtetője is volt. Nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy a Magyarországról kialakított és a kultúrán átszűrt kép ne véletlenszerűen alakuljon. Munkájában segítheti, hogy már járt New Yorkban, magánemberként nyelvet tanulni és hivatalosan is ösztöndíjasként, amikor a New York University filmiskolájában Bíró Yvette  mellett dolgozott.

A központ júliusban elhagyja a főkonzulátus épületét, külön irodába költözik és első rendezvényét szeptemberben Bartók Béla halálának 60. évfordulójára tervezi -  nyilatkozta az igazgató, aki otthon a Színház és Filmművészeti Egyetem kreatív írás és dramaturgia tanára volt egészen januárig. 
    
Orsós László Jakab elmondta, hogy kedvező helyzetben van, mert elődje, Márton András  már "feltörte  az ugart".

New York különösen enhéz terep - mondta az igazgató - mivel rendkívül pezsgő a kulturális élete és mások is ide összpontosítják kultúra-terjesztő tevékenységüket. "Nagyon nehéz itt megvetni a lábunkat és azzal az illúzióval dolgozni, hogy bizonyos eseményekkel
még ki is tudunk tűnni ebből a forgatagból" - mondta Orsós László Jakab, aki szerint a kultúra sikeres reprezentálása elsősorban nem pénzkérdés.

"Tudnunk kell, hol tart a világ, mit akarnak az emberek megtudni a kultúrán keresztül, miről szoktak le végérvényesen, és hogy lehet a figyelmüket felkelteni. Ez  nem csak pénz kérdés és ebben a tekintetben valóban egyenlők vagyunk bármelyik országgal." 
   
Elsősorban nem "konzerveket" kell exportálni Magyarországról, hanem olyan dolgokat kell megmutatni, amelyek valamilyen reagálásra, állásfoglalásra, gondolkodásra kényszerítik az amerikai közönséget.

A kultúra klasszikus reprezentációjánál, a kész művek bemutatásánál izgalmasabb feladatnak tartja, hogy megrendelőként, szerkesztőként vagy impresszárióként hazai művészeket helyezzen amerikai közegbe egy-egy alkotói feladat kezdeményezésével. Egy ötlet, egy gondolat átültetése sokkal izgalmasabb és termékenyebb, mint a klasszikus értelemben vett utaztatás.
   
Az igazgató elmondta, hogy egy, a Sohotól keletre eső, manhattani bérelt irodába költöznek, ahol vele együtt négyen dolgoznak majd. A művészeti titkár, Révész László László festőművész később érkezik ki. A New York-i nem a klasszikus értelemben vett kulturális intézet lesz, mint amilyenek Európában működnek, nem egy épületben zajlik majd a tevékenysége, hanem egy korszerűen felszerelt, praktikusan berendezett irodából szervezik és irányítják a különböző helyszínekre tervezett eseményeket.

A  magyar kulturális központ bemutatkozása a nagyközönségnek szeptemberben várható Bartók Béla halálának 60. évfordulója alkalmából, de már készülnek az 1956-os forradalom 50. évfordulójára is, amelyet nagy lehetőségnek tart, de sok buktatóval. Olyan izgalmas dologgal akar előállni, ami inspiráló lehet, és a megközelíthetetlen ünnepélyesség nélkül teszi felidézhetővé a magyar történelemnek ezt a heroikus pillanatát. Ilyen lenne egy képekkel és
térképekkel illusztrált szerepjáték könyv, amelyet két szociálpszichológus ír. Orsós László Jakab már dolgozott a szerzőpárral, nemrég jelent meg Cigánylabirintus címmel szerepjáték könyvük, amely arról szól, hogy mit él át a mai Magyarországon egy fiatal cigányfiú. Az 1956-os forradalomról készülő könyv központi alakja egy 1956-ban Magyarországon rekedt amerikai fiatalember, aki úgy csinálja végig a forradalmat, ahogy az olvasó az események csomópontjainál felkínált lehetőségek között választ. A további
elképzelések között említette egy öt füzetből álló angol nyelvsorozat megjelentetését, melyből a magyar kultúra főbb kérdéseire láthat rá az amerikai olvasó Az igazgató közös képzőművészeti kiállítást akar kezdeményezni más európai államok, mindenekelőtt a közép-európai térség  országainak kulturális intézeteivel közösen, ami arról szólna, hogy Európa mit gondol Amerikáról.