Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere szerda este hivatalosan is megnyitotta a brüsszeli magyar kulturális intézetet. A miniszter hangsúlyozta beszédében: Magyarország nem nagy kiterjedésű ország, nincsenek olajmezői sem, így kulturális értékeivel akar lobbizni itt, Európa közepén. "A mi névjegykártyánk a kultúránk" - szögezte le. Utalva arra, hogy a magyar intézet egyik oldalát Brüsszel XIII. századi városfala adja, félig tréfásan hozzáfűzte: "erős brüsszeli városfalra építjük a magyar kultúra új bástyáját."
   
Kovács László volt külügyminiszter, Magyarország EU-biztosa leszögezte beszédében: ő régóta vallja, hogy az Európai Unió nemcsak gazdasági integráció, hanem értékközösség is, s ez utóbbiba beleértődik a kultúra. Emlékeztetett, hogy Magyarország EU-csatlakozása előtt sokan féltették a magyar kultúrát ettől az új helyzettől. Ő viszont akkor is azt gondolta, hogy ez nem lehet komoly veszély. "Nem kell félni attól, hogy eltűnik egyes nemzetek
kultúrája, sőt inkább gazdagodik a többi megismerésével, mint ahogy
Magyarország is gazdagítja a közös kultúrát" - szögezte le.
   
Az új brüsszeli intézmény Magyarország 18. külföldi kulturális intézete. Az 540 négyzetméteres épület nagyon előkelő helyen, Brüsszel központjában, a Szent Mihály katedrális közelében található. A történelmi örökséget és a modern módszereket ötvöző kialakítási módszerek miatt a ház korábban építészeti nívódíjat kapott. 
   
Szerda este, a hivatalos megnyitás előtt az épületet zsúfolásig megtöltő tömeget több zenei együttes szórakoztatta, a falakon pedig a világhírű magyar fotográfus, a 110 éve született André Kertész alkotásaiból készült válogatást nézhették meg az érdeklődők. Csütörtökön az egyik brüsszeli moziban három magyar filmet, a Chicót, a Kontrollt és a Vagabondot fogják egymás után levetíteni, s Reményi Krisztina, a brüsszeli magyar kulturális intézet vezetője a
tervekről szólva elmondta, hogy jövőre szeretnék kihozni ide a belga fővárosba az év eleji magyar filmszemle alkotásait.