2004. december. 08. 14:18 Hárs Géza Utolsó frissítés: 2004. december. 09. 10:16 Kult

Szabad a gazda

A magyar web tele van olyan helyekkel, ahol amatőr, vagy éppen profi alkotók mindenfajta korlátozás nélkül letölthetővé teszik saját anyagaikat. Zenekarok, írók, képalkotók adják közre műveiket a weben ingyenesen. Miért jó ez nekik? S mit szólnak ehhez a jogvédők?

"Azért döntöttünk így, mert nem vagyunk milliomosok: nincs annyi pénzünk hogy szerzői kiadásban megjelentessük a lemezt és eljuttassuk a boltokba. A nagy kiadók meg csak akkor jelentetik meg a lemezed, ha már ismert zenekar vagy. Maradt az internet meg az, hogy legyen ingyenes." Pruzsina Balázs, a pécsi Peet zenekar basszusgitárosa indokolta így a hvg.hu-nak, októberben miért tették közzé ingyenesen  teljes bemutatkozó albumuk anyagát.

Az album angolul és magyarul is hozzáférhető, s már háromezeren le is töltötték a webről. "Nem veszíthet vele a zenekar, hiszen abból a pénzből csináltuk, amit a

"Nem veszthetünk vele semmit"
Pruzsina Balázs, Peet
© www.peet.hu
koncerteken kerestünk. Tehát ez egy gesztusféle. Aki eljött a koncertjeinkre és befizette a belépőt árát, az most viszonzásképpen letöltheti ingyen." - fogalmaz a zenész, jelezve, a zenekar az underground zenében használatos DIY (Doing It Yourself) etikai elveiben hisz. Ám háromezer hallgató (akinek "megvan a lemez") már igenis tömeg, hisz  Magyarországon tizenötezer példány már aranylemez.

Nem csak új, hanem már "beérkezett" alkotók is választják az ingyenes webes publikálást. Most például Szávai Géza, Magyarországon élő erdélyi prózaíró, esszéista és irodalomszervező döntött úgy, hogy legújabb könyvét ingyenesen letölthetővé teszi a weben. A december 10-i netes premier előtt a kötetet off line megjelentő Pont kiadó vezetője, Szávai Ilona a hvg.hu-nak azt mondta, annak ellenére, hogy a szerző a kiadóban is érdekelt, sokat gondolkodtak netes megjelenés előtt, ez a kiadó első ilyenfajta próbálkozása. Nem tartanak attól, hogy emiatt majd kevesebben veszik meg a könyvet, mert szerintük nem ugyanazok olvasnak a webről, mint akik vásárolnak, illetve aki csak beleolvas, meglehet, hogy ennek nyomán kap kedvet a vásáráláshoz.

"A kiadók és kereskedők között abnormális viszony van" - jellemzi a terjesztés nehézségeit Szávai Ilona. A rockzenekar és a kiadó is említi, hogy a webes publikálást részben az kényszeríti ki, hogy a hazai kínálatt sokszínűsége csak látszólagos, a kiadványokat nagyon nehéz a közönséghez eljuttatni. A kereskedő azt rendeli meg, amiről hall, és amit a médiában lát; a média pedig keveset foglalkozik kortárs kultúrával. Ezen a szűrőn bizonyos termékeket egyszerűen nem lehet átpréselni.

A magyar web tele van olyan helyekkel, ahol amatőr, vagy éppen profi alkotók mindenfajta korlátozás nélkül letölthetővé teszik saját anyagaikat. A drumandbass.hu az elektonikus zene híveinek kínál publikációs terepe, a Merengő (www.merengo.hu) szövegek és képek publikációs tere, a HÁZ (www.ahaz.net) zenét és szöveget közöl, a legnagyobb hazai kortárs irodalmi portál pedig, a Litera.hu Hadd szóljon! nevű rovatában ad teret bárkinek, saját művei közzétételéhez.

"A szerzői jogi törvény jelenleg mindezt egyáltalán nem gátolja" - mondja a hvg.hu-nak Szinger András az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület jogásza. Tehát saját művet bárki szabadon publikálhat a weben. Az Artisjus azt ajánlja a szerzőknek, hogy ennek ellenére szerződjenek vele, ám ez persze nem kötelező - amúgy pedig díjtalan. Amennyiben valaki más tenné fel a szerző művét a webre, e tekintetben a magyar szabályozás szerint minden szerzőt automatikusan közös jogkezelő szerv képvisel, zeneművek esetében az Artisjus. Május 1-től az irodalmi műveknél megszűnt a közös jogkezelés. Ami a netes publikálást illeti: a szerzőnek jogában áll saját kezébe venni a jogosítást; éppen a médium jellege és rugalmasabb kezelése miatt.  Ha az online publikálandó mű nem szerzői kiadásban jelent meg, akkor a szabad netes közzététel ügyében a szerző és a kiadó közti szerződés az irányadó.

hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.