Az International Auctioneers (IA), nyolc különböző ország egy-egy jelentős, gyakran piacvezető aukciósházát szervezi laza szövetségbe. Ennek többek között olyan gazdag hagyományokkal, jelentős forgalommal és nemzetközi ügyfélkörrel rendelkező házak a tagjai, mint a bécsi Dorotheum, a kölni Lempertz, a milánói-római Finarte Semenzato, a párizsi Artcurial, a stockholmi Bukowskis vagy a zürichi Koller. Az utóbbi egyik társtulajdonosa és társügyvezetője, Cyril Koller (37) tölti be jelenleg az IA elnöki funkcióját is. Vele beszélgettünk arról, milyen haszonnal jár az együttműködés az aukciósházak, valamint ügyfélkörük, a művek beadói és vásárlói számára. - Koller úr, hogyan és mikor született az International Auctioneers megalapításának gondolata?

- A jelentősebb független aukciósházak a kilencvenes évek elején ismerték fel, hogy a két nemzetközi hálózattal rendelkező nagy, a Christie’s és a Sotheby’s mellett csak akkor maradhatnak meghatározó piaci szereplők, ha maguk is erősítik tevékenységük nemzetközi dimenzióit. Ehhez kézenfekvő megoldásnak mutatkozott együttműködésük egyfajta intézményesítése, olyan laza keretek között, melyeken belül minden résztvevő megőrzi önállóságát, és persze a konkurencia elemei továbbra is jelen vannak. Az IA végül 1993-ban jött létre, és öt év alatt alakult ki mai struktúrája. Tagjaink a nemzetközi műkereskedelem szinte valamennyi meghatározó piacán jelen vannak. Évente mintegy 800 árverést bonyolítanak le, több mint 200 nemzetközileg elismert szakértő segíti munkájukat. Együttes ügyfélkörük 350 ezer főre tehető, összesített forgalmuk pedig 2003-ban meghaladta a 330 millió eurót. Ezzel elértük azt a célunkat, hogy a két említett nagy nemzetközi ház mögött az aukciós piac harmadik meghatározó tényezője legyünk.

- Milyen formákban valósul meg az együttműködés?

- Számunkra az a legfontosabb, hogy kínálatunkat a részt vevő aukciósházak teljes ügyfélköre számára könnyen hozzáférhetővé tegyük. Minden tagunknak lehetősége van arra, hogy legközelebbi árverésének anyagát vagy annak válogatott darabjait a többiek kiállítótermeiben is bemutassa, saját kiállításait azok katalógusaiban is meghirdesse. Közös honlapunkon az IA-tagok teljes archívuma és aktuális kínálata megtalálható. Keresőprogramunk - az érdeklődő ügyfél által megadott paraméterek szerint - valamennyi résztvevőnk katalógusában végigböngészi a tételeket. Évente kétszer közös aukciót is szervezünk, külön katalógussal. Ezek kínálata azonban szervesen beépül az érintett házak saját anyagába, hiszen nem lehet cél, hogy a közös rendezvények az egyes cégek saját árveréseinek kínálatát gyengítsék. Két éve folyóiratot jelentetünk meg IA Magazin címmel, mely nyomon követi a tagok életének fontosabb eseményeit, felhívja a figyelmet a következő aukciók kiemelkedő tételeire és elemzi a piaci tendenciákat. Ez idén 80 ezer példányban jelenik meg. Ugyancsak marketingstratégiánk részét képezik a vezető nemzetközi napilapokban, például az International Herald Tribune-ben és különböző folyóiratokban megjelentetett közös hirdetéseink.

- A marketingen túl milyen területen tudnak együttműködni?

- Együttműködésünk másik alapvető eleme az egyes házak rendelkezésére álló szakértői bázis közös használata. Bárki bármikor igénybe veheti más tagok szakértőit, ha azok egy-egy mű megítéléséhez jobb feltételekkel rendelkeznek. Ez a háttér segít a becsértékek reális megállapításában, a hamisítványok kiszűrésében, a katalógustanulmányok elkészítésében, és természetesen ugyancsak fontos szerepet játszik ügyfeleink bizalmának erősítésében. Szakértőink egy konferencia keretében minden évben személyesen is találkoznak, hogy kicseréljék információikat, tapasztalataikat. Szeretném hangsúlyozni, hogy az ilyen széles körű nemzetközi értékesítési és vételi lehetőségeket, illetve szakértői hátteret egy mamutszervezet létrehozása nélkül biztosítjuk. Ügyfeleink továbbra is megszokott aukciósházukkal állhatnak kapcsolatban és ugyanazt a figyelmet, személyre szabott kiszolgálást élvezhetik, mint eddig.

- Új tagok előtt is nyitva áll az IA?

- Természetesen igen. Nem vagyunk zártkörű társaság; a Koller maga is csak a megalakulás után négy évvel csatlakozott. A belépésnek nincsenek formális feltételei, a jelentkezőktől nemzetközi szinten is ismert és elismert tevékenységet várunk el. A felvételről a tagok közösen döntenek. Nagyobb bővítést mindazonáltal nem tervezünk; a jelenleginél lényegesen nagyobb létszám már könnyen az operativitás rovására mehetne. - Ön az IA elnökeként és Svájc legnagyobb forgalmú aukciósházának társtulajdonosaként is jó rálátással rendelkezik az aukciós műkereskedelemre. Hogyan ítéli meg az aktuális tendenciákat és a következő évek kilátásait?

- Kezdem a legörvendetesebbel: a 2002-ben és 2003-ban tapasztalt - a nemzetközi helyzet bizonytalanságaival és a világgazdaság megtorpanásával összefüggő - kisebb visszaesés után idén ismét élénkülés érzékelhető a piacon. A fokozódó kereslet mögött azonban, legalábbis egyelőre, nem áll érdemi gazdasági növekedés. Így ma még nem világos, mennyire lesz tartós ez a tendencia. Az említett fellendülésből persze nem mindenki profitál egyformán. A bútorpiac például továbbra is pang, a képzőművészet terén pedig erőteljes szelekció érvényesül. Az érdeklődés mindinkább a kortárs művek felé fordul. Ezek ma nemritkán olyan árakat érnek el, amelyek hosszabb távon valószínűleg nem lesznek tarthatók. A régebbi korokban született alkotások iránt ugyanakkor csökken a kereslet. Ez a megállapítás nemcsak, mondjuk, a XVII. századi holland festészetre igaz, hanem még a klasszikus modernekre is. A kivételt a szabály alól a csúcsminőségű művek jelentik: ezek iránt töretlen az érdeklődés, bármely korban születtek is. A korábbi századok festészetének háttérbe szorulása egyébként a XX. század elején éppúgy megfigyelhető volt, mint most. Ebben feltehetően a század-, illetve ezredforduló pszichológiai hatása is érvényesül. Ilyenkor a korábbi művek „gyorsabban öregszenek”, könnyebben válnak divatjamúlttá. Tekintettel arra, hogy csúcsművekhez rendszerint csak a galériák szűk köre jut hozzá, a fentiek egyben azt is jelentik, hogy az átlagos, középszerű művek aukcionálásából élő házaknak nehéz időkre kell felkészülniük. Az olyan, viszonylag új piacokon, mint az önöké is, talán más a helyzet, de Nyugat-Európában újabb koncentrációs folyamat beindulása várható, és a versenyben sok kisebb piaci szereplő elvérezhet. Végezetül az aukciósházak ügyfélkörében is fontos változás tapasztalható. E tekintetben éppen a nyugat-európai gyakorlat közelít most az önöknél - a magyar aukciós piacon - kialakulthoz. Míg vásárlóink között korábban a galériák, tehát a viszonteladók voltak többségben, ma inkább a végfelhasználók, azaz a műgyűjtők és a befektetők aránya a nagyobb. Ez a tény tovább növeli az aukciósházak felelősségét munkájuk szakmai hátterének erősítésében, például a hamisítványok kiszűrésében, hiszen ennek a vásárlói körnek csak kisebb része rendelkezik olyan alapos ismeretekkel, mint a neves galériák.

A cikk másodközlés; átvétel a Műértő című folyóirat októberi számából.