Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. július. 05. 15:55
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Kult
Olajszállítási gondok elé nézhet a Jukosz
Az orosz olajipari cég júliusban csökkentheti a jelenleg napi 400 ezer hordós, vasúton és folyón zajló olajszállításait és kérdésessé válhatnak augusztustól a társaság Lengyelország, Szlovákia és Magyarország felé csővezetéken történő szállításai is - közölték a Jukosz illetékesei hétfőn.
A Jukosz napi 1,7 millió hordó olajat termel és ennek a mennyiségnek mintegy 70 százalékát exportálja részben petrolkémiai termék formájában. Az orosz cég, bár számláit befagyasztották, a csővezetéken át folyó szállításait rövid távon csak csekély mértékben lesz kénytelen mérsékelni - vélekedtek mind a Jukosz, mind pedig az orosz csővezetékes szállítás felett monopoljogokat élvező Transneft cég illetékesei. Utóbbi, a világ második legnagyobb exportőre, a Jukosz helyett alternatív szállítókra állhat át.
A Jukosz illetékesei úgy vélik, hogy Kelet-Európa csővezetéken történő ellátásában viszont gondok jelentkezhetnek, ha a cég tönkremegy, hiszen a konszernt hosszú távú szállítási megállapodások kötik a térség országaihoz, továbbá az energiaellátás megszakadása energiabiztonsági problémákat vetne fel ezekben az országokban. Moszkvai olajkereskedők szerint a Jukosz lengyelországi partnere, a J and S könnyen találhat magának alternatív ellátót, ám Magyarországot és Szlovákiát csak hosszú idő után lehetne meggyőzni arról, hogy váltsanak át más szállítókra. Lengyelország olajimportjának mintegy harmadát, havi 500 ezer tonnát fedez orosz olajimportból, Szlovákia és Magyarország szükségletének több mint felét, egyenként havi 350 ezer tonnát vásárol. Litvánia szükségletének több mint 80 százalékát, havi 250-400 ezer tonna olajat orosz forrásból fedez – közölte a Reuters hírügynökség.
A Mol a Jukosz-üggyel, az orosz kőolajpiaccal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, s hétfőn csupán annyit közöltek: a társaság nem aggódik a magyarországi kőolaj ellátás biztonsága miatt. A Mol Csoport 2003 júliusának elején kötött 10 éves kőolajszállítási szerződést a Jukosszal, s a szerződés szerint az orosz cég évente 7,2 millió tonna kőolajat szállít a Barátság kőolajvezetéken Magyarország, illetve Szlovákia irányába – közölte a magyar kőolajipari cég. A Mol 2003-ban azt közölte a szerződés megkötésekor, hogy a 10 évre szóló megállapodás - a világ kőolajpiacát érintő esetleges bizonytalansági tényezőktől függetlenül - garantálja a Dunai és a pozsonyi finomító hosszú távú és versenyképes ellátását. A kőolaj árazása követi a világpiaci tendenciákat és figyelembe veszi az orosz kőolaj minőségét.
A Mol és a Jukosz 50-50 százalékos tulajdonában van egy kitermelő vegyes vállalat Szibériában, a Zapadno-Malobalik mezőn. A mező kitermeléséből a Molra eső hányad 2004-ben várhatóan eléri az 1-1,1 millió tonnát, ami nagyságrendileg megegyezik a hazai kitermelési volumennel. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, akkor az MTI tudósítása szerint az orosz államfő közölte: függetlenül a Jukosz gazdasági nehézségeitől, az olajcég magyar partnere, a Mol továbbra is akadálytalanul folytathatja tevékenységét a Hanti-Manysi autonóm területen.
(MTI)
A Jukosz illetékesei úgy vélik, hogy Kelet-Európa csővezetéken történő ellátásában viszont gondok jelentkezhetnek, ha a cég tönkremegy, hiszen a konszernt hosszú távú szállítási megállapodások kötik a térség országaihoz, továbbá az energiaellátás megszakadása energiabiztonsági problémákat vetne fel ezekben az országokban. Moszkvai olajkereskedők szerint a Jukosz lengyelországi partnere, a J and S könnyen találhat magának alternatív ellátót, ám Magyarországot és Szlovákiát csak hosszú idő után lehetne meggyőzni arról, hogy váltsanak át más szállítókra. Lengyelország olajimportjának mintegy harmadát, havi 500 ezer tonnát fedez orosz olajimportból, Szlovákia és Magyarország szükségletének több mint felét, egyenként havi 350 ezer tonnát vásárol. Litvánia szükségletének több mint 80 százalékát, havi 250-400 ezer tonna olajat orosz forrásból fedez – közölte a Reuters hírügynökség.
A Mol a Jukosz-üggyel, az orosz kőolajpiaccal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, s hétfőn csupán annyit közöltek: a társaság nem aggódik a magyarországi kőolaj ellátás biztonsága miatt. A Mol Csoport 2003 júliusának elején kötött 10 éves kőolajszállítási szerződést a Jukosszal, s a szerződés szerint az orosz cég évente 7,2 millió tonna kőolajat szállít a Barátság kőolajvezetéken Magyarország, illetve Szlovákia irányába – közölte a magyar kőolajipari cég. A Mol 2003-ban azt közölte a szerződés megkötésekor, hogy a 10 évre szóló megállapodás - a világ kőolajpiacát érintő esetleges bizonytalansági tényezőktől függetlenül - garantálja a Dunai és a pozsonyi finomító hosszú távú és versenyképes ellátását. A kőolaj árazása követi a világpiaci tendenciákat és figyelembe veszi az orosz kőolaj minőségét.
A Mol és a Jukosz 50-50 százalékos tulajdonában van egy kitermelő vegyes vállalat Szibériában, a Zapadno-Malobalik mezőn. A mező kitermeléséből a Molra eső hányad 2004-ben várhatóan eléri az 1-1,1 millió tonnát, ami nagyságrendileg megegyezik a hazai kitermelési volumennel. Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, akkor az MTI tudósítása szerint az orosz államfő közölte: függetlenül a Jukosz gazdasági nehézségeitől, az olajcég magyar partnere, a Mol továbbra is akadálytalanul folytathatja tevékenységét a Hanti-Manysi autonóm területen.
(MTI)
