Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. november. 19. 15:39
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Kult
Csapdák az amerikai médiában
Az amerikai tömegtájékoztatási eszközök – az iraki háború kísérőjelenségeként – időnként a nacionalizmus és a kritikamentesség ingoványos talajára tévednek.
A 2003-as év médiaeseményeit figyelve az amerikai médiát sokan bírálják, amiért magáévá tette a Bush-adminisztráció érvrendszerét. Patrice de Beer, a francia Le Monde újságírója példaként említi az amerikai kormányzat „frankofóbiáját”, amelyet átvettek a tengerentúli sajtó tekintélyes képviselői, így a Washington Post és a New York Times is, amelyek pedig a vietnami háború idején még antimilitáns álláspontot képviseltek.
Az amerikai sajtó pálfordulásának okait vizsgálva a Columbia egyetem történészprofesszora, Alan Brinkley úgy véli: a háborús helyzet önmagában is kedvez a felfokozott hazafias érzelmek kinyilvánításának, így az Egyesült Államokban sokan gondolhatják: elnézhető, ha a sajtó inkább hajlik a gyors információk és kevésbé a háttéranyagok közlésére. Mint írja, „szem- (és fül) tanúi vagyunk a média – politika általi – megszelídítésének”.
Az amerikai tömegtájékoztatás hangjának változásában számos más tényező is szerepet játszik: a médiapiac tekintélyes részét például kevésszámú befektetői csoport tartja a kezében. Őket elsősorban gazdasági megfontolások vezérlik: előírják a híranyagok vonzóbbá tételét az információk és a látványelemek vegyítésével – a befektetések megtérülésének reményében. Emellett a a hagyományosan liberális amerikai újságírás fenyegető riválisnak tekinti – Brinkley megfogalmazásában – „a nyíltan és határozottan elfogult, jobboldali ideológiájú médiák” (így például a Fox News) megjelenését. A bulvár műfajhoz szokott amerikai médiafogyasztók elvárásaihoz alkalmazkodó Bush-párti média - véli a professzor - egységes világképet mutat be, ezzel egyidőben pedig mindenfajta skrupulus nélkül szállít meg nem erősített értesüléseket ugyanúgy, ahogyan később valótlannak bizonyult információkat is.
Alessandro del Lago, a genovai tudományegyetem szociológiatanára ugyanakkor úgy véli, az egyszer már lelepleződött háborús propaganda, s a könnyű iraki győzelem hamis ígéretéből tanulva az amerikai tömegtájékoztatás ismét visszatér a tradicionális, szigorú objektivitáshoz. Igaz, az „információs szórakoztatás” térnyerésével megváltozott viszonyok között ezt már csak megújulva teheti meg.
Az amerikai sajtó pálfordulásának okait vizsgálva a Columbia egyetem történészprofesszora, Alan Brinkley úgy véli: a háborús helyzet önmagában is kedvez a felfokozott hazafias érzelmek kinyilvánításának, így az Egyesült Államokban sokan gondolhatják: elnézhető, ha a sajtó inkább hajlik a gyors információk és kevésbé a háttéranyagok közlésére. Mint írja, „szem- (és fül) tanúi vagyunk a média – politika általi – megszelídítésének”.
Az amerikai tömegtájékoztatás hangjának változásában számos más tényező is szerepet játszik: a médiapiac tekintélyes részét például kevésszámú befektetői csoport tartja a kezében. Őket elsősorban gazdasági megfontolások vezérlik: előírják a híranyagok vonzóbbá tételét az információk és a látványelemek vegyítésével – a befektetések megtérülésének reményében. Emellett a a hagyományosan liberális amerikai újságírás fenyegető riválisnak tekinti – Brinkley megfogalmazásában – „a nyíltan és határozottan elfogult, jobboldali ideológiájú médiák” (így például a Fox News) megjelenését. A bulvár műfajhoz szokott amerikai médiafogyasztók elvárásaihoz alkalmazkodó Bush-párti média - véli a professzor - egységes világképet mutat be, ezzel egyidőben pedig mindenfajta skrupulus nélkül szállít meg nem erősített értesüléseket ugyanúgy, ahogyan később valótlannak bizonyult információkat is.
Alessandro del Lago, a genovai tudományegyetem szociológiatanára ugyanakkor úgy véli, az egyszer már lelepleződött háborús propaganda, s a könnyű iraki győzelem hamis ígéretéből tanulva az amerikai tömegtájékoztatás ismét visszatér a tradicionális, szigorú objektivitáshoz. Igaz, az „információs szórakoztatás” térnyerésével megváltozott viszonyok között ezt már csak megújulva teheti meg.
