A Föld géntérképe
Ideje lenne, hogy a biológia az emberi gén feltérképezése után új irányt vegyen a Föld géntérképének megrajzolása, a bolygónkon élő összes élőlény géntérképének elkészítése felé. A bioszféra feltérképezésének költsége nem haladná meg az emberi géntérkép elkészítéséét, célja pedig a Föld ökológiai rendszerének jobb megértése lenne. Ezt a tudást környezetünk fejlesztésére lehetne fordítani anélkül, hogy a gazdasági növekedés megállna. A bioszféra feltérképezése révén stabilizálhatnánk az atmoszférát és az éghajlatot is.
Freeman Dyson nyugalmazott fizikaprofesszor, Princeton

PlayStation tanár úr
Az amerikai gyerekek az iskolából hazarohannak játszani: rengeteg órát töltenek önálló szabályokkal működő virtuális világok megismerésével. Ha az amerikai iskolarendszert nem alakítják át gyökeresen, a Nintendo vagy a PlayStation továbbra is sikeresebben ragadja majd el a gyerekek figyelmét. Az oktatásban a televízió, a diavetítés nagy szerepet játszik, de azok az alkalmazások, amik a gyerekek zömét foglalkoztatják, alig jelennek meg a tantermi gyakorlatban. Dél-Korea talált rá a megoldásra: a legnagyobb tankönyvkiadó és egy szoftvertervező cég összefogott olyan játékok előállítására, melyekkel a gyerekek történelmet, biológiát vagy matematikát tanulhatnak.
Justin Hall, szórakoztatóelektronikai újságíró

A nagyon nagy kőre várva
Asztrofizikusként elismerem, hogy az én szakterületemen kevés olyan dolog van, amit sürgetőnek lehet nevezni. Eőbb-utóbb azonban elkerülhetetlen, hogy egy kisebb vagy nagyobb meteorit a Földbe csapódjon, s ennek hosszú távon súlyos konzekvenciái lehetnek a Földre és lakóira nézve. A NASA folyamatosan kategorizálja és követi ugyan az űrsziklákat, de a pénzbeli támogatás nem elégséges ahhoz, hogy legtöbbjüket nyilvántartásba tudják venni, s még sosem készült tanulmány arról, hogyan lehetne egy veszélyes meteoritot eltéríteni. Magától értetődő lenne olyan űrhajó kifejlesztése, amely képes oldalba bökni és ezáltal eltéríteni egy száz méter átmérőjű meteoritot.
Piet Hut, asztrofizikus, Princeton

A népszerű tudomány
A tudomány akkor lenne népszerű, ha az erre szánt pénzeknek legalább egy százalékát olyan kutatásokra költötték volna, melyek valóban érdeklik az adófizetőket. Javaslom, hogy a kutatási pénzek egy százaléka olyan vizsgálódásokat fedezzen, melyek valóban érdeklik azokat, akik adójukból finanszírozzák az állami kutatásokat.
Rupert Sheldrake, író
Edge.org