Este 11 órakor hatályba lépő rendeletmódosítással oldaná meg a kormány, hogy a dunaújvárosi vasmű dolgozói megkaphassák a fizetésüket akkor is, ha a cégnek nincs pénze.
Hétfőn este jelent meg a Magyar Közlönyben egy rendelet, amely aznap 23 órakor már hatályba is lépett. A kormány olyan szabályokat változtatott meg, amelyek alig egy hónapja voltak hatályban. Hogy erre mi szükség volt, azt a 24.hu értelmezte: ahogy az egy hónapja megjelent rendeletben, úgy most sem nevesítette a kormány a Dunaferrt, de a részletekből azt lehet valószínűsíteni, hogy az ottani felszámolási eljárásra volt ez a reakció – még pontosabban arra, hogy a felszámolás idején is megkaphassák a dolgozók a fizetésüket.
A jogszabály szövege szerint ezt a rendeletet azokban a felszámolási és csődeljárásokban kell alkalmazni, amelyekre az október 3-i rendelet vonatkozik, de úgy, hogy mostanra már kirendelték oda az ideiglenes vagyonfelügyelőt – ez a kacifántos megfogalmazás olyan feltételeket jelent, amelyek valószínűleg csakis a dunaújvárosi gyár esetében állnak fenn.
A Dunaferr felszámolás alá jutott vállalataihoz tavaly érkezett a brit-indiai Liberty Steel, a dolgozókat és az új cégekbe szervezett életképes eszközöket kivásárolhatta, ám az állami segítség ellenére sem tud működni a vasmű, már felszámolást kezdeményeztek az új cég ellen is.
Az eredeti, még egy hónapja kiadott rendelet erre reagálva azt szabályozta, hogy ha nincs pénz, akkor a dolgozók béreit a Bérgarancia Alapból kell kifizetni, a munkabértartozást a kérelem beérkezésétől számított öt napon belül kell utalni.
A módosítás szerint a bérekre szánt pénz egy erre a célra elkülönített bankszámlára érkezik, ahonnan csakis a munkabérek és a közterhek megtérítésére lehet pénzt levenni, más jogcímen nem terhelhető meg és nem zárolható – azaz bebiztosítják, hogy ha az állam pénzt utal a bérekre, akkor azt az összeget ne inkasszózzák valamilyen más tartozás miatt. Azt is beleírták a szabályba, hogy az adós cég súlyosan megsérti az együttműködési kötelezettségét, ha a bankszámla megnyitásában és a bérek onnan történő folyósításában nem működik együtt az ideiglenes vagyonfelügyelővel – mintha teljes volna a bizalmatlanság a tulajdonossal szemben.
Az ideiglenes vagyonfelügyelő kezdeményezheti a bérek kifizetését a Bérgarancia Alapból akkor, ha az adós cégnek erre nincs fedezete és ha a fizetésnap előtt három nappal nem jelezte, hogy biztosítani tudja a fedezetet (itt lehet arra gyanakodni, hogy egy hónap eleji fizetésnap miatt kellett 4-én késő este nagyjából azonnali hatállyal életbe léptetni a rendeletet). Ha pedig a bíróság elrendelné a felszámolást, akkor a felszámoló is jogosult lesz ennek a támogatásnak az igénylésére.