A bíróság a rendelkezés megsemmisítését azzal indokolta, hogy az uniós jogalkotó nem bizonyította, hogy elegendő adat állt rendelkezésére ahhoz, hogy értékelni tudja ezen intézkedés arányosságát.

Az EU által 2020-ban elfogadott mobilitási csomag megsemmisítése érdekében hét uniós ország – Magyarország, Litvánia, Bulgária, Románia, Ciprus, Málta és Lengyelország – nyújtott be keresetet. A jogszabályok többek között a fuvarozók kötelező pihenőivel és a külföldi kiküldetésekkel is foglalkoztak.

A tagállamok többek között vitatták azt a rendelkezést, amely megtiltja a járművezetőknek, hogy heti pihenőidejüket a járműben töltsék. Kifogásolták továbbá a második generációs intelligens menetíró készülékek beépítésére vonatkozó kötelezettség időpontjának előrehozatalát, valamint általánosságban a fent említett tilalom és kötelezettség hatálybalépése időpontjának meghatározását is.

A mobilitási csomag célja, hogy különböző jogszabályok bevezetésével javítsák a járművezetők munkakörülményeit az EU országaiban, az első rendelkezések 2020. augusztus 20-tól léptek hatályba. A szabályozás részben azzal a céllal is született, hogy egységes szabályozási keretet adjanak az uniós fuvarozási piacnak, felszámolva ezzel a versenyt torzító praktikákat, elsősorban azt, hogy más országból érkező, alacsonyabb árszinttel működő cégek egy adott országban a megszokottnál alacsonyabb bérek mellett – ennek is köszönhetően pedig alacsonyabb árakon – szolgáltatnak – írtuk a jogszabály elfogadásakor.

A szabályozás ellen élesen tiltakozott a magyar kormány is, a parlamenti szavazás után az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit a Facebookon arról írt: „a csomag aránytalan terheket ró a közúti közlekedési ágazatra, az egész Unió versenyképességét csökkenti, és a közép-kelet-európai közúti áruszállítók helyett a harmadik országok árufuvarozóit hozza előnyös helyzetbe”. Ezen érvelés mentén nyújtotta be keresetét az (azóta megszűnt) Innovációs és Technológiai Minisztérium.