Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Izraelnek és Iránnak sem érdeke, hogy veszélybe sodorják a régió olajexportját, ezért nem valószínű, hogy az 1973-ashoz hasonló olajválsághoz vezetne a háborús konfliktus.
Az elmúlt egy év legnagyobb emelkedésével reagált az olaj világpiaci ára arra, hogy Irán rakétatámadást indított Izrael ellen magyar idő szerint kedd este – számolt be a Bloomberg.
A mintegy 5 százalékos áremelkedés azonban még így is mérsékeltnek mondható, és egyelőre nincs is jele annak, hogy ennél komolyabb hatása lenne a piacnak a közel-keleti konfliktusnak. Jelenleg 75,4 dollár körül kereskednek a Brent olaj hordójával, míg a WTI a 72 dollárt ostromolja.
A CNBC készített egy nagyobb összeállítást arról, hogy mit várnak a szakértők: természetesen mindenki azt mérlegeli, mekkora az esély arra, hogy Izrael válaszként megtámadja az iráni olajipari létesítményeket – ha ez megtörténne, akkor a világ olajkínálatának 4 százaléka kerülhet veszélybe a legrosszabb vészforgatókönyv szerint.
Nem példa nélküli, hogy a régióban tapasztalt fegyverropogásnak a globális gazdaság számára is kézzelfogható következményei legyenek. A legemlékezetesebb az 1973-as Jom kippuri háború, amely Egyiptom és Szíria Izrael elleni támadásával indult és az arab országok olajembargójához, egyúttal globális olajválsághoz vezettek.
Irán leginkább azzal tudná befolyásolni az olajpiaci árakat, ha lezárná a Hormuzi-szorost. Ez legutóbb az év elején merült fel, amikor a jemeni húszi lázadók saját elmondásuk szerint Gáza támogatásának a céljával változatos módszerekkel – rakétákkal, drónokkal, fegyvereseket szállító motorcsónakkal – támadtak a szoroson áthaladó tankerhajókra. Hernádi Zsolt, a Mol vezére akkor arról beszélt, hogy a teljes olajpiac 20 százaléka halad itt át, egy esetleges lezárás esetére pedig 70-80 százalékos áremelkedést jósolt.
Nem valószínű, hogy az 1973-as válsághoz hasonló következménye lenne az olajpiacon az Izrael és Irán közötti konfliktusnak – erről Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője beszélt a HVG-nek. A mérsékelt áremelkedésből az látszik, hogy a piac egyelőre nem számít a konfliktus további terjedésére, vagy arra, hogy érdemben befolyásolná a közel-keleti olajexportot.
A várakozások szerint ha Izrael bombázni is kezdené Iránt, a globális érdekeket szem előtt tartva valószínűleg nem venné célba az olajfinomító létesítményeket, Iránnak pedig szintén nem szeretne elesni az olajexportból származó bevételektől, hiszen az ágazat teszi ki az ország költségvetésének mintegy felét – tette hozzá a szakértő.
Érezhető áremelkedést pedig csak az okozhatna, ha Irán vagy a teljes régió exportja elakadna. Ha esetleg ki is esne az iráni export, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) valószínűleg akkor is bőven tudná biztosítani a világpiacról kieső mennyiséget, hiszen a tagállamoknak napi 5,5-6 millió hordó szabad kapacitása van az elemző kalkulációja szerint. A nagyobb áremelkedést az is akadályozza, hogy a piacon egyébként lefelé mutató ártrend van. Ez elsősorban a csökkenő keresletnek, azon belül is Kína egyre kisebb olajigényének köszönhető, miközben kínálati oldalon van növekedés.
