Vállalkozás hvg.hu 2024. szeptember. 12. 16:43

Budán már 1,35 millió forint felett van a téglalakások négyzetméterára

A panellakások sem sokkal olcsóbbak, a budai oldalon 910, Pesten 825 ezer forint körül mozog a négyzetméterár.

A júliusi pörgés után augusztusban kicsit lassult az ingatlanpiac, de még így is 13,5%-kal erősödött az előző évhez képest. Bár az adásvételek száma csökkent az előző hónaphoz viszonyítva, a kereslet felívelőben van – derült ki a Duna House sajtóközleményéből.

Országszerte nőtt az igény a panelek, a téglaépítésű lakások és házak iránt, ezzel párhuzamosan a Duna House értékesítési adatai áremelkedést mutatnak. Az ország keleti részén 553, a nyugati felén 549 ezer forintos négyzetméterárakon futnak a panelek, a fővárosi átlag ennél jelentősen magasabb, a budai oldalon 910, a pesti oldalon 825 ezer forint körül mozog. A téglaépítésű lakások és házak ára is érdekesen alakul, a keleti országrészben 364, nyugaton 448 ezer forintos négyzetméterárral kell kalkulálni, míg Budapest belvárosában már egymillió forint feletti ez az érték. A budai oldalon a téglalakások négyzetméterára meghaladta az 1,35 milliót.

Vidéken és Budán átlagosan három hónap, mire elkel egy lakótelepi lakás, Pesten csak két és fél hónap. A téglaépítésű lakások és házak esetén többet kell várni az üzletkötésre, a fővárosban átlagosan négy hónapot, vidéken 4,6-ot.

A Duna House vidéki adatai szerint a vásárlók negyede befektetési céllal keresett ingatlant, ugyanilyen arányban voltak azok, akik nagyobb otthonra váltottak, és 28% vásárolta meg első lakását. Budapesten az előző hónapban az adásvételek többségét befektetési cél motiválta, a legnépszerűbb terület pedig Újbuda volt.

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.