Az uniós joggal ellentétesnek minősítette az Európai Unió Bírósága azt a magyar rendelkezést, amely arra kötelezte a kereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – a döntést csütörtökön közölte a luxemburgi testület. Az ítélet a SPAR indítványa alapján született, a kereskedelmi lánc a magyar bíróságon támadta meg annak a büntetésnek a jogosságát, amelyet a hatóságok azért róttak ki rá 2023 májusában, mert egyik vidéki üzletében nem találták megfelelőnek néhány árstopos áru raktárkészletét. A magyar bíróság fordult az Európai Bírósághoz.

Az ügyről ebben a cikkben írtunk bővebben:

A bíróság ítéletében most azt állapította meg, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt. Azon kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.

Ezt követően a Bíróság Magyarország arra alapított érvét vizsgálja, hogy e korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A Bíróság megállapítja, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas e célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az e kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok ugyanis meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket. Ez alapján a bíróság kimondta, hogy a rendelet és a benne szereplő szankció szembemegy az uniós rendelettel.

Az árstopot 2022 elején vezette be a kormány több alapvető élelmiszer esetében, az akkori szabály alapján a termékeket csak a 2021 októberi áron lehetett értékesíteni. Az eredetileg három hónapra tervezett intézkedést az időközben elszabadult infláció miatt végül másfél évig tartották érvényben, ami jelentős zavart okozott a kiskereskedelemben. Az árstopos termékkörök ára ugyanis jóval alacsonyabb volt hasonló piaci élelmiszerekével összehasonlítva, ami jóval nagyobb keresletet generált, emiatt a termékek gyakran hiányoztak az üzletek polcairól. Ezért döntött úgy 2023 elején a kormány, hogy azt várja el a kereskedőktől, hogy dupla készlettel várják a rohamot, ennek az intézkedésnek a jogosságát vitatta a kereskedőlánc.

Az árstopot végül 2023 júliusában szüntette meg a kormány azzal, hogy az aktuális beszerzési árnál magasabb áron továbbra sem lehetett értékesíteni az érintett termékeket. Ez a rendelet idén júliusban veszítette el hatályát, vagyis valójában most ért véget teljesen az árstop.

Az EU Bíróság döntése alapján az állásfoglalást kérő Szegedi Törvényszék a SPAR számára kedvező döntést hozhat, ez alapján pedig a többi érintett kereskedő is kérheti büntetései eltörlését.

A döntésről a HVG tudósítója megkérdezte a kormányinfón Gulyás Gergelyt. A miniszter azt mondta, hogy ha Brüsszelen múlva, a magyar emberek nem tudták volna olcsóbban megvásárolni az alapvető élelmiszereket. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedést már kivezették.

A kereskedelemért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium vezetője, Nagy Márton közleményében még határozottabb hangot ütött meg azzal, hogy „Brüsszel az árdrágító multik oldalára állt”.

Mi pedig sokadszor leírjuk: az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottságtól független, Luxemburgban működő testület, amelynek döntései kötelező érvényűek az Európai Unió valamennyi entitása számára.