Az EU kínai importvillanyautókra kivetett védővámja valójában enyhének tekinthető, a legtöbb gyártó részvényárfolyama emelkedett a vámbejelentés nyomán. A vámok alapján úgy tűnik, az EU arra akarja ösztökélni a kínai gyártókat, hogy Európában termeljenek.
Emelkedett a fontosabb kínai elektromosautó-gyártók részvényeinek árfolyama a hongkongi tőzsdén csütörtök reggel. A BYD árfolyama 8 százalékot ugrott, a Geelyé 4 százalékot, a Nio és a Li Auto papírjainak értéke 2 százalék körül. A nagyok közül kilóg a sorból a SAIC, amelynek a részvényárfolyama gyengült.
Az árfolyamok emelkedése meglepőnek tűnhet közvetlenül azután, hogy az Európai Bizottság bejelentette: akár 38 százalékos védővámot vezet be az import kínai elektromos autókra.
A vámok miatt Kína és a számos kínai beruházásnak otthont adó Magyarország is tiltakozott.
A pozitív piaci reakció azt tükrözi, hogy a vámintézkedés enyhének tekinthető – mondták a CNBC-nek iparági elemzők. Egyrészt ahhoz a 100 százalékos vámhoz képest, amit az USA vezetett be nemrég, másrészt a piaci várakozásokhoz képest is.
A vámtarifa cégekre szabott, és igazodik ahhoz az uniós vizsgálathoz, amit Brüsszel a kínai villanyautó-dömping miatt indított. Az EU azt vélelmezi, hogy a kínai gyártók a Pekingtől kapott tetemes állami támogatások miatt versenyelőnyben vannak az európai gyártókhoz képest.
A villanyautókra alapesetben 10 százalékos vám vonatkozik. Ehhez képest a BYD-t csak 17,4 százalékos többletvám érinti, a Geelyt 20 százalékos, a SAIC-ot pedig 38,1 százalékos. Az uniós vizsgálat eddig ezzel a három vállalattal foglalkozott közvetlenül.
Egyes elemzők szerint az Unió tulajdonképpen arra igyekszik rávenni a kínai gyártókat, hogy építsenek helyi üzemeket a kontinensen. A BYD ugyebár Magyarországon épít gyárat, a Geely pedig a Volvo tulajdonosa, és bizonyos termelési tevékenységeket már korábban átköltöztetett Kínából Belgiumba. A SAIC-nak nincs európai termelési jelenléte.
Ez legalábbis részben fedésben van az Orbán-kormány iparpolitikájával, amely az ázsiai akku- és autógyártók Magyarországra vonzására épít. Az persze, hogy az EU szerint jobb, ha a kínai gyártók itt helyben termelnek – helyi költségszinteken –, mint ha a Kínában előállított járműveket hozzák Európába, még nem jelenti, hogy az Orbán-kormány – a legtöbb független szakértő szerint minden szempontból túlerőltetett – iparpolitikája ne volna végső soron tévút.