Tovább növelte előnyét a hazai kereskedelemben a Lidl: a Trade magazin hétfőn kiadott toplistája szerint nemcsak piacvezető pozícióját tudta megőrizni, de részesedése is nőtt a legnagyobb forgalmat bonyolító FMCG (napi fogyasztási cikkek) kiskereskedelmi láncok között. Ehhez 1413,3 milliárd forintos bruttó forgalom kellett (mivel a Lidl elszámolása nem január-decemberi, így beszámolója helyett a szaklap becslésére hagyatkozhatunk), ami a listán szereplő 15 cég összforgalmának majdnem 18 százaléka, szemben a tavaly elért 17,2 százalékos részesedéssel.

Ez is megerősíti azt, hogy az inflációs időkben a vásárlók szívesebben választották a diszkontokat. A Lidl forgalma egy év alatt több mint 18,4 százalékkal nőtt, vagyis meghaladta az infláció 17,6 százalékos mértékét, miközben a 15 lánc forgalma összességében 14 százalékos növekedést mutatott – igazolva, hogy az emberek értékben is visszafogták a napi cikkek vásárlását.

Általában elmondható, hogy a diszkontok nagyobb mértékben tudták növelni forgalmukat a hagyományos szupermarketekhez képest. Infláció feletti bővülést volt az Aldinál (19,8 százalék) és a Pennynél (21,3) is, ezt az élelmiszert is forgalmazó nagy láncok közül a Spar (15,7) és az Auchan (17,5) tudta megközelíteni a top10-ből, a Tescónál viszont nemhogy nőtt volna a forgalom, de ha minimálisan is (883,3 milliárdról 880 milliárdra), de csökkent változatlan boltszám mellett.

A legnagyobb egy boltra jutó átlagos forgalmat egyébként az Auchan produkálta (22,3 milliárd), ami nem meglepő annak fényében, hogy a lánc boltjainak többsége nagy alapterületű hipermarket. A Lidl esetében ez az összeg 7 milliárd, a harmadik helyre került Tescónál – ahol az üzletek több mint fele hipermarket – pedig 4,46 milliárd.

Ennél tanulságosabb egy üzlet hatékonyságát tekintve, ha azt nézzük meg, egy dolgozóra mekkora forgalom jut. Ezen a listán még nagyobb a Lidl előnye: az 1413,3 milliárdos forgalmat hivatalosan 7292 dolgozó hozta össze, vagyis az egy főre 194 millió forint jut. A lista második és harmadik helyén levő másik két diszkont, a Penny (107,6 millió) és Aldi (103,5) ennek alig több mint a felét érte el, és még a kevés bolttal üzemelő Auchan esetében sem érte el ez a szint a százmilliót (94 millió forint).

A skála másik végén érdemes egy pillantást vetni a jellemzően kisboltokkal működő hazai láncokra is. A lista negyedik helyére került Coop boltjainak száma 3838-ról 3684-re esett vissza, így tudott 10,9 százalékkal nőni a forgalom, míg a CBA esetében 1987 helyett 1994 bolt üzemelt 2023-ban, így volt 11,3 százalékos a bővülés. A harmadik, ezernél több üzlettel rendelkező lánc, a Reál boltjainak száma majdnem tíz százalékkal, 1093-ról 1004-re esett vissza, a forgalom pedig mindössze 2 százalékkal tudott növekedni a 17,6 százalékos infláció mellett.

A Trade azt is számba vette, a láncok mennyi kiskereskedelmi adót voltak kénytelenek befizetni az államkasszának. Ebben is a Lidl a listavezető 44,2 milliárd forinttal, a diszkontláncot a Spar követi 29,1 milliárddal, a harmadik a Tesco 25 milliárddal. Korábban a Spar tiltakozott amiatt, hogy a kiskereskedelmi különadó miatt lett veszteséges a cég – a múlt héten közölt éves beszámolója ezt megerősíti, hiszen az 18,2 milliárdos veszteséget mutat. Különadó nélkül nyereséges lenne a beszámolója szerint 9,5 milliárdos mínuszt produkáló Aldi, a beszámolóját szintén most közlő lánc, a Penny viszont így is nyereséges tudott lenni, több mint 4,3 milliárdos pluszt könyvelhetett el a társaság, akárcsak az Auchan, ahol a 12 milliárdos adó után is félmilliárd lett az adózott eredmény.

A legnagyobb FMCG kiskereskedelmi láncok rangsora (zárójelben az éves forgalom milliárd forintban)

1. Lidl (1413,3)
2. Spar (1060,3)
3. Tesco (880)
4. Coop (830)
5. CBA (704)
6. Aldi (605)
7. Penny (593,5
8. Auchan (536,8)
9. Reál (472,6)
10. DM (208,6)
11. Rossmann (172,5)
12. Kerekes (Privát) (144,6)
13. Napcsillag (Ecofamily) (125,4)
14. Müller (103,2
15. Dél-100 (40,7)

Forrás: Trade Magazin