Bár kedden többfelé is számottevő csapadék hullott a megszokott áprilisi időjárást visszahozó hidegfrontnak köszönhetően, az agráriumban így is kongatják a vészharangokat az aszályveszély miatt. Hétfőn tartósan vízhiányos időszak kihirdetését kezdeményezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), és bizony a meteorológiai szolgálat holnapján elérhető aszálytérkép sem mutat semmi biztatót (a keddi adatok szerint): az ország északi részén egy keskeny csíkban nincs csak aszály, a túlnyomó részén viszont legalább közepes, az Alföld nagy részén pedig már vörössel jelzett súlyos az aszályhelyzet. Ezen a mostani esők sem tudtak érdemben változtatni. 

Előre láthatólag nem elegendő

– írja a HungaroMet.

Pedig a földeken járva, első pillantásra minden rendben lévőnek látszik: “Virágzik a repce, a szántóföldek legszebb arcukat mutatják ezekben a hetekben. Az őszi vetésű növények állapota jó. Fejlődésük hetekkel előrébb jár az ilyenkor megszokottnál. Ebben a talajok téli hónapokban kialakult víztelítettsége és a szokatlanul hamar felmelegedett levegő és talaj egyaránt segíti őket” – írta a hvg.hu megkeresésére Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központ elemzője, aki ugyanakkor figyelmeztetett: 

a csapadékhiány egyre komolyabb. Sok gazda már öntöz.

Az elemző jelezte, a hazai talajok víztelítettsége folyamatosan csökken: a szokatlanul magas átlaghőmérséklet és a csapadékhiány is erősen szárítja őket. A napokban várható esők viszont nem bírnak nagy jelentőséggel az idei termést illetően: ahhoz, hogy a tavaszi vetések kelése megfelelő legyen, nélkülözhetetlen egy jelentősebb esős időszak az elkövetkező hetekben.

A csapadék azonban csak egy tényező, a Magosz a hvg.hu megkeresésére arra is figyelmeztetett, hogy a korán jött meleg időjárás miatt 3-4 héttel korábban jár a természet, ahhoz képest, ahol annak biológiailag lennie kellene.

Ez kényszeréréshez vezethet az őszi vetésű növényeknél, ami sok helyen 30-40 százalékkal kevesebb mennyiséget vetít előre, de ennek a hatásait ténylegesen az aratáskor látjuk majd.

A Hungaromet adatai szerint a múlt héten egyáltalán nem hullott csapadék. Az előző 30 nap csapadékösszege az Alföldön jelentős területein az ilyenkor szokásos mennyiségnek a felét sem éri el, a 90 napos csapadékösszeg az egész országban is alatta marad a sokéves átlagnak, az Alföldön már ez jelenleg a 30-60 millimétert is eléri, ami némi javulás az előző napi 40-70 milliméteres hiányhoz képest. Tavaly év végére ugyan a talajok országszerte feltöltődtek nedvességgel, de azóta csak a fél méternél mélyebb réteg őrzi a nedvességtartalmát, a felszín irányából egyre vastagabb réteg szárad ki: az Alföldön már március közepe óta kritikusan száraz a talaj fölső 20 cm-es rétege, így a tavaszi vetések szempontjából egyre nagyobb területen van fokozódó aszály. A helyzet Fórián Zoltán szerint nem rendkívüli,

az aszály immár egyre gyakoribb térségünkben.

Szerinte az öntözésfejlesztés vált a legfontosabb stratégiai feladattá a mezőgazdaság számára, amihez hamarosan ismét megnyílik a pályázati lehetőség. Az előző kiírás során 110 milliárd forint támogatást ítéltek oda. Ebből épp az elmúlt hetekben hirdettek ki újabb 40 nyertes vízgazdálkodási projektet, 19,5 milliárd forintos támogatással. A szakértő arra is emlékeztetett, hogy azokat a gazdálkodókat, akik állami mezőgazdasági vízszolgáltató közreműködésével felszíni vízből, azaz valamely folyóból vagy csatornából kapják az öntözéshez szükséges vizet, mentesítik a vízszolgáltatás díja alól. 

Hosszú távon azonban az öntözés sem garantálja a biztos megoldást, szakemberek szerint az aszály kockázatát más, természethez közelibb módon kellene csökkenteni:

Ha fokozódik az aszály, akkor azt nem csak a kapások, hanem az őszi vetésűek is meg fogják sínyleni. Mivel a talajerő utánpótlás terén a gazdálkodók egy része visszafogta kiadásait, a vízhiánnyal kiegészülve romlani fognak a terméskilátások. Számolni kell a kényszeréréssel, és azzal együtt járó terméskieséssel is az elemző szerint.

A gazdáknak azonban más baja is van: a Magosz szerint jelenleg a legnagyobb kihívás a rendkívül nehéz piaci helyzet, amit elsősorban az ukrán gabona Európába beáramlása idézett elő. A felvásárlási árak több mint 50 százalékkal zuhantak, ami a legtöbb gazdaságban komoly veszteséget okozott. A költségek minimalizálása érdekében ezért

a termelők idén kevesebb műtrágyát használtak fel a növényekre, ami mind mennyiségben, mind minőségben komoly mértékű negatív kihatással lesz az idei terméseredményekre.

Ha borul az agrárium, viszi az egész magyar gazdaságot

Miközben a kormány tagjai a nagy álmaikról beszélnek, hogyan indulhat be idén a magyar gazdasági növekedés, valószínűleg nem az eget kémlelik az Alföld felett. Pedig az, hogy nagyjából egész márciusban és április első felében nem esett elég eső az ország jókora része fölött, és hogy februártól április közepéig szinte végig úgy tíz fokkal volt melegebb, mint amilyen idő kellett volna, hogy legyen, még könnyen megboríthatja a makrogazdasági terveket is.

Persze szeretünk úgy gondolni a magyar gazdaságra, mint amit az autó- és az akkugyárak pörgetnek, de amikor extrém dolgok történnek, akkor az is meglátszik, hogy a mezőgazdaság is mennyire fontos tud lenni. Csúnyán néz ki például az, hogy 2023-ban 0,9 százalékkal csökkent a GDP-nk – de mennyivel csúnyább ez azzal a számmal együtt, hogy ha nem lett volna egy normális időjárású év tavaly, akkor ez a visszaesés a nagyobb válságokat idéző 3,1 százalékos lett volna.

Erre a magyarázat az, hogy 2022-ben az évszázad eddigi legnagyobb aszálya volt, a mezőgazdaság brutálisan rossz számokat hozott – 2023-ban aztán, amikor egy nem kiemelkedő, de azért egész elfogadható évet produkált a szektor az épp normálisabb időjárás miatt, ahhoz a rémes 2022-höz képest gigantikus növekedésnek látszott ez is a statisztikákban. És itt tényleg nem túlzás ilyen jelzőkkel dobálózni: 2023 január-márciusában 26,6 százalékkal volt nagyobb a mezőgazdaság hozzáadott értéke, mint 2022 azonos hónapjaiban, április-júniusban 66,6 százalékkal, július-szeptemberben már 88-cal, október-decemberben pedig 81,1 százalékkal. Mindezt úgy, hogy az az év tényleg nem lett volna másokhoz képest extrémen jó, de amikor ennyire gyenge a viszonyítási alap, akkor rögtön annak tűnik.

A baj most épp az, hogy a növekedési terveknek van egy ennyire törékeny alapja. A kormány 4 százalékos GDP-növekedéssel számolt sokáig 2024-re, most már csak 2,5-3 százalékról beszélnek, és ehhez nem ártana az sem, hogy a mezőgazdaság is hozzon olyasmi teljesítményt, mint 2023-ban, vagy legalábbis ne sokkal maradjon el tőle.

Ami biztos, az a változékonyság

Ennyire hosszú távra nem lehet megbízható előrejelzést adni, csak a klimatológiai átlagra lehet támaszkodni – mondta Pongrácz Rita meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének adjunktusa, akit arról igyekeztünk kifaggatni, hogy a jelenlegi állapot alapján mire lehet számítani idén. 

60 százalékos beválási esélye van annak, hogy nyár elején, a május-július közötti időszakban számottevő csapadék érkezik, ám ez nem garantált.

Az előző évekből is nehéz arra következtetni, hogy mire számíthatunk, csak a nagy változatosság az, ami biztos: akár fele- vagy kétszer annyi csapadék is hullhat, mint az előző évben. Például 2010-ben az országos átlag másfélszerese, 1000 mm csapadék hullott, majd a következő 2011 a legszárazabb év volt. Ekkor alig 400 milliméternyi eső hullott, kevesebb, mint a hírhedten aszályos 2022-ben. Mégsem voltak olyan tragikus károk, mint két éve: 2011 ugyanis az előző átlag feletti csapadékos évnek köszönhetően magasabb talajnedvességgel indult, emellett januártól augusztusig is több csapadék hullott, mint 2022 során. Utóbbi aztán, főként az Alföldet érintő rendkívül súlyos aszály ellenére végül mégsem lett a legszárazabb év, ami a bőséges őszi esőknek volt köszönhető (ami persze az agráriumnak már késő volt) – illusztrálta a meteorológus a hazai csapadékviszonyokra annyira jellemző nagyfokú változékonyságot.

Jelenleg ismét csapadék- és talajnedvesség-hiánnyal futunk neki a fő vegetációs időszaknak, és a tél sem volt kedvező a csapadék szempontjából, valamint a korán érkező tél végi, tavaszi nagy meleg – az idén februári átlagosnál jóval magasabb középhőmérséklet már a korábbi márciusra jellemző értékeket is lepipálta – megindította a növényeket, de szárította is a talajt, főleg az alföldi régióban.

Bár a helyzet nem annyira tragikus, mint a nagyon száraz években, vannak helyek, ahol a talajnedvesség értékei, esetenként aggasztó mértékben is, elmaradnak az optimálistól. “Ettől azonban még nem ment el a vonat” – mondta a meteorológus, aki szerint a május-június-júliusban jellemző csapadékosabb időszaknak lesz nagyobb hatása gabonatermesztési szempontjából, szóval

lehet még jó év – már ha hozza a klimatikus átlagot a nyár eleji időszak.

Borítóképünk illusztráció! Fotó: Fazekas István