A hibás üzleti döntései miatt veszteséges a SPAR – állapította meg legfrissebb elemzésében a Nézőpont Intézet. Ez hogy hogy nem, pontosan megegyezik azzal, amit a kormányzat kommunikál a kiskereskedelmi lánc ügyében.

A Nézőpont azután döntött úgy, hogy megvizsgálta a három legnagyobb kiskereskedelmi lánc gazdasági értékelését (SPAR, Lidl, Tesco), hogy kiderült: a SPAR az Európai Bizottságnál emelt panaszt a kormány ellen a kiskereskedelmi különadó miatt, mindezt “annak érdekében, hogy objektíven megítélhetővé váljon valóban kizárólag a különadónak köszönhető-e a SPAR nehéz helyzete”. Az áruházlánc vezetője ekkor az osztrák sajtónak nyilatkozva arról is beszélt, hogy a magyar kormány – illetve egyes hírek szerint Orbán családja – részesedést akart kapni a cégből, cserébe enyhülnének a hazai leányvállalat gondjai.

Ezt a kormányzati szándékot végső soron Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter is elismerte.

A Nézőpont elemzése alapján: 

• a SPAR 2018-ban még 523,4 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el, 2022-re pedig már 766,2 milliárd forintra növelte árbevételét, amely öt év alatt 46 százalékos növekedésnek felel meg;
• a Lidlnek ez alatt több mint kétszeresére (118 százalék) növekedett az árbevétele: 445,1 milliárd forintról 973,5 milliárd forintra;
• a Tescónak pedig 16 százalékos volt a növekedési üteme.

“Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az árbevétel növekedési üteme alapján nemcsak a SPAR, de a Tesco is alulmaradt a Lidllel szemben, a piaci verseny elvesztését azonban csak a SPAR magyarázta a kormány gazdaságpolitikájával.”

Érdekes módon a Nézőpont kihagyta az összehasonlító elemzésből a nyereségre/veszteségre vonatkozó adatokat, illetve azokat a kiskerláncokat, amelyeknek a SPAR-hoz hasonlóan betett az energiaár drágulása és a különadó.

Az elemzésben idézték a SPAR ügyvezető igazgatóját, Heiszler Gabriellát, aki azt nyilatkozta korábban, hogy “az iparágban, a hozzánk hasonló kereskedőknél 2-3 százalék között van az elvárt bevételarányos nyereség”. Ehhez odatették, hogy a SPAR bevételarányos nyereségessége folyamatosan romlott: míg 2018-ban a 3,8 százalékos eredményükkel még a vállalat ügyvezető igazgatójának mércéjét is megugrották, addig 2022-ben -1,7 százalékos eredményükkel már saját elvárásaikat is messze alulteljesítették.

Eközben a versenytársaik teljesítették a jelzett elvárást: a Lidl esetén a mutató értéke a 2022-es évben 2,6 százalék, míg a Tesco esetén 2,7 százalék volt. Így bizonyosan nem igaz az az állítás, miszerint a SPAR profitabilitásának romlását csak és kizárólag a különadó okozza, hisz az már 2020-ban – a különadó bevezetését megelőzően is ezen iparági elvárt érték alatt volt, és 2018 óta folyamatosan romlott – közölték.

A Nézőpont Intézet szerint további magyarázatként szolgálhat a tény, miszerint a SPAR esetében 2022-ben az anyag és személyi jellegű ráfordítások között az elábé (eladott áruk beszerzési értéke) aránya mindösszesen 65,2 százalékot tett ki. Ez az érték a Lidl esetén 83,7 százalék, míg a Tesco esetén 73,7 százalékos volt. A Lidl és a Tesco tehát a szokásos üzletmenetét arányaiban jóval kevesebb forrásból biztosítja (16,3 illetve 26,3 százalékból). Míg a SPAR minden 3 forintból több mint 1 forintot (34,8 százalék) fordít a mindennapi működésre. 

“Azaz a SPAR-nak túl magasak az egyéb költségei, vagyis a versenytársakhoz képest jóval drágábban üzemelteti kiskereskedelmi hálózatát, ami jól tetten érhető a bevételarányos nyereség romlásában is.”

Közölték azt is, hogy a romló profitabilitás ellenére a tulajdonosok a 2018 és 2022 közötti időszakban többször is tudtak tízmilliárdos nagyságrendben osztalékot fizetni: a vizsgált időszak alatt a SPAR tulajdonosai a korábbi években felhalmozott profit terhére több mint 48 milliárd forint osztalékot utaltak külföldre. Ugyanolyan külső adottságok mellett a Lidl 101,5 milliárd forint a Tesco pedig 112,3 milliárd forint osztalék kifizetéséről tudott dönteni 2018-2022 között, amely jól bizonyítja, hogy racionalizált és versenyképes működtetés mellett Magyarország területén lehet profitábilisan vállalkozni.