Tiszóczi Roland
Szerzőnk Tiszóczi Roland

Tóka József soproni fogászata egyszékes rendelőként indult 1987-ben, mára viszont az ország legnagyobb fogászati magánkórháza lett, ahová reggel a páciens beteg fogakkal bemegy, délben pedig akár implantátumokkal rögzített teljes fogazattal távozhat. Tóka József édesapja is orvos volt, ő pedig ma a fiával együtt vezeti a klinikát, megmutatták, hogyan. Videó.

Sopronban működik az ország legnagyobb, és egyben legmodernebb fogászati klinikája, a Dentalklinik Dr. Tóka Kft. A mára mind árbevételt, mind alkalmazotti létszámot tekintve vezető, 2400 négyzetméteren működő hipermodern fogászat az egyik első volt az országban, amely még a szocializmus végén, 1987-ben tisztán magánpraxisban nyithatott meg, akkor csupán egy belvárosi lakás egyik helyiségében. Noha a rendszerváltás környékén sorra nyíltak hazánkban a magán fogászati rendelők, csak nagyon kevésnek sikerült hasonlóan nagy növekedést elérnie.

Feltehetően jó helyen járunk, ha a siker titkát Tóka József technológiai újításokra nyitott munkájában keressük.

Dr. Tóka József
Kriza Márton

Így ítélték a Bizalmi Kör cégvezetői klub versenyének döntőbírái is, hiszen Tóka József ügyvezető két kategóriában is pályázott, és mindkét megpályázott kategóriát megnyerte. Minden évben nyolc kategóriában írnak ki versenyt a legkisebbtől a legnagyobb hazai cégek vezetői számára. A kategóriák részben a vállalkozás méretét, részben az általa alkalmazott módszereket reprezentálják.

Tóka József idén a középvállalati kategóriát és a digitalizációs különdíjat is bezsebelte. Az elsőben magát a cégvezetőt értékelték, hogy milyen módszerekkel vezeti a cégét, és mit tesz a cégvezetésen kívül: hogyan él, támogat-e, szponzorál-e ügyeket. A digitalizáció kategóriában pedig azt díjazták, hogy a cégében miként alkalmazza a digitális lehetőségeket.

Mit jelenthet a fogorvoslásban a digitalizáció?

Kézenfekvőnek tűnhet, hogy a cégnél az adminisztrációt és a raktárnyilvántartást digitalizálták, pedig ez csak a kisebb része a munkának, ennél fontosabb, hogy a diagnózisok, a műtétek, a fogpótlások tervezése mind-mind egy komplett digitális folyamat, ahol több mint ötven különböző szoftver együttes működése adja az eredményt. Például azt, hogy néhány felvételtől eljussanak a tökéletes fogpótlásig, úgy, hogy a beavatkozás előtt elég legyen mindössze egyszer találkozni.

Ehhez egy teljes szoftverkörnyezetet kellett összerakni, ami hosszú évtizedek folyamatos fejlesztési munkájának eredménye, ehhez pedig fogorvosok, fogtechnikusok, sőt ipari formatervező mérnök, informatikus mérnök kollégák közös munkájára volt szükség.

Kriza Márton

Jelenleg közel százan dolgoznak a Dentalklinik fogászaton, ebből 17-en fogorvosok, sok a fogtechnikus, a többiek pedig az ő munkájukat segítik. A klinikán a protézisek készítésétől, azaz a protetikától az implantológiáig, a szájsebészettől a gyerekfogászatig és a fogszabályozásig, a gyökérkezelések végző endodontológiáig nyújtanak fogászati ellást, és minden munkafolyamat házon belül zajlik.

Nekem át kell látnom, hogy ez a sok dominó hogyan áll össze egymással

– magyarázza a cégvezető.

A klinika nem véletlenül Sopronban épült fel. Tóka József maga is itt született, itt nőtt fel, és itt is képzelte el az életét. Családja már több mint hatvan éve foglalkozik orvoslással: édesapja is orvos, belgyógyász volt Sopronban, és már az ő fia is fogorvos, implantológus szájsebész végzettséget szerzet, és mára nagyrészt átvette a klinika szakmai irányítását.

A fogászati klinika épülete.
Kriza Márton

Dr. Tóka a fogorvosi rendelője mellett már a kezdetekben nyitott egy fogtechnikát is, mert akkoriban szinte nem is volt ilyen hazánkban. Nyugati cégek képzésein, Liechtensteinben, Németországban, Ausztriában vett részt már a rendszerváltás környékén és az ott szerzett tudást haza is hozta. Azt mondja, ő használta először fogtechnikában a nagy frekvenciás öntőgépet, valamint a cad-cam technológiát, a számítógépes tervezést és gyártást is ők alkalmazták elsőként hazánkban a fogászatban. Itt volt az első fogászati CT is, ami mai szemmel egy kőkorszaki eszköznek tűnne, akkora volt, mint egy malomkerék. Alig lehetett rá engedélyt kapni, mert a hatóság sem ismerte még a technológiát – mondja Tóka doktor, akit a modern fejlesztések annyira érdekeltek, hogy

előbb cserélte le a fogorvosi gépeit, mint a szocialista autóját.

A fogászatban a fejlődéshez hatalmas technikai háttér kell

Egy jó fogászatot létrehozni nem lehet úgy, hogy megveszünk egy gyártósort, mondja az orvos, inkább úgy megy, hogy megtanulunk egyes részeket, és azt megpróbáljuk beilleszteni a rendszerbe. Jelenleg több mint ötven különböző programot használ a klinika, külön a röntgenhez, külön a diagnózis felállításhoz, emellett külön mesterséges intelligenciát alkalmazó programot használ a háromdimenziós tervek készítéséhez, és külön programmal dolgozik a gyártási folyamatokhoz.

Kriza Márton

A hvg.hu Sopronban forgatott videóján az is kiderül, hogy hogyan modellezik a páciens állkapcsát és csontozatát, erre hogyan terveznek például fúrósablont, amellyel tizedmilliméter pontosan behelyezhető az előre elkészített fogpótlás. Így válik lehetségessé, hogy a páciens reggel bemegy a beteg fogaival, délben pedig már implantátumokkal megtámasztott teljes fogazattal távozik, úgy, hogy előtte mindössze egyszer kellett ellátogatnia a rendelőbe. De, mint dr. Tóka mondja:

mondjuk úgy, hogy tíz évet készültem, hogy az a három óra jól sikerüljön.

Unikalitásuk a komplexitás – Mire képes a csúcstechnológia a fogászatban?

A jövő fogorvoslásával találkoztunk Sopronban a Dentalklinik Dr. Tóka Kft. fogászati klinikán, ahol a csúcstechnológiát alkalmazzák a fogorvoslás minden ismert ágában. A vállalkozás egy egyszékes rendelőként indult 1987-ben, mára az ország legnagyobb fogászati magánkórháza. Ha reggel a páciens beteg fogakkal bemegy, délben akár implantátumokkal rögzített teljes fogazattal távozhat.

A technikai kihívások megoldása mellett különösen jelentős probléma a kvalifikált, nyelveket – lehetőleg németül – beszélő munkaerő hiánya, ami a Dentalklinik számára is gyakran komoly fejtörést okoz. Ez még úgy is problémát jelent, hogy igyekeznek a nyugati bérekkel is versenyképes fizetéseket adni.

A gépekért be lehet menni a boltba és megvenni, az emberekért küzdeni kell

– fogalmaz a cégvezető.

Az osztrák határhoz közeli klinikán a betegtől nem azt kérdezik, hogy honnan jött, hanem hogy milyen nyelven szeretne beszélni, és a vállalat árbevételének jelentős része is euróban folyik be. Az osztrák, vagy Ausztriában dolgozó vendégkör azért is lényeges, mert Tóka József szerint odakint kötelező a jó megjelenés, amihez a fogsor is hozzátartozik. Ott egy letörött egyessel nem mehet be a dolgozó a munkahelyére.

Kriza Márton

Tóka József szerint önmaga és cége fejlődésében elvitathatatlan szerepe van az utazásoknak, más kultúrák megismerésének. Több mint 120 országban járt, és elmondása szerint rengeteg tapasztalatot szerzett abból, hogy máshol hogyan élnek az emberek. Mindenkinek azt javasolja, hogy utazzon, ha megteheti, és építsen kapcsolatokat, tanuljon a látottakból.

Szerző: Tiszóczi Roland és Csányi Nikolett

hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.