Az EY 17 EU-tagállamot – köztük Magyarországot is – vizsgáló tanulmánya szerint komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzet hazai vállalatok a fenntarthatóság területén. Az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, ezért a következő években egyre több cég, köztük kkv-k gazdasági tevékenységét is szabályozná. A változás idehaza több mint ezer magyarországi székhelyű szervezetet érinthet, ezért a társaságoknak érdemes szakértő tanácsadóval mielőbb felmérniük, vonatkozik-e rájuk az úgynevezett Taxonómia-rendelet, hogy szükség esetén megkezdhessék a felkészülést. Az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjének vendégcikke.
Az Európai Unió határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a meghatározott klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel ezért létrehozott egy közös nyelvet, ami minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek, és mi nem. A rendszer feladata, hogy az árbevétel, a működési költségek (OpEx) és a tőkekiadások (CapEx) vizsgálatakor objektív mércével el lehessen dönteni, hogy egy társaság pozitív hatással van-e a környezetre.
Akiket érint a Taxonómia
A jelentéstétel azokra a pénzügyi piaci szereplőkre vonatkozik, akik pénzügyi termékeket bocsátanak ki, vagy olyan közérdekű szervezetek, amelyek nem pénzügyi jelentéstételre kötelezettek. 2022-ben az érintett szervezeteknek 2 feltételnek kell megfelelniük a következő háromból: több mint 500 alkalmazottal rendelkeznek, árbevételük meghaladja a 12 milliárd forintot, vagy mérlegfőösszegük meghaladja a 6 milliárd forintot. Fontos azonban, hogy a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó új EU-s szabályozás (CSRD – Corporate Sustainability Reporting Directive – Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv) életbe lépésével a jelentéstételre kötelezett vállalatok köre folyamatosan bővülni fog.
Potenciálisan és a gyakorlatban is fenntartható kritériumok
A rendelet előírja, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak közzé kell tenniük a Taxonómiához igazítható („eligible”), vagyis potenciálisan fenntartható, illetve a Taxonómiához igazodó („aligned”) tehát a gyakorlatban ténylegesen fenntartható tevékenységeik esetén a kapcsolódó árbevétel, CapEx és OpEx arányát. Míg a 2021-es évre csak az igazítható százalékok közlése volt szükséges, a 2022-es évre már igazodási vizsgálatot is végeznie kell a kötelezett nem pénzügyi vállalatoknak.
EU vs. Magyarország
Az EY 2023-ban második éve adta ki az EU Taxonomy Barometer tanulmányt, ezúttal 17 ország 320 vállalatának részvételével, köztük Magyarországgal is. Az elemzés szerint a tőzsdén jegyzett és nem pénzügyi jelentéstételre (NFRD) kötelezett magyar vállalatoknak mindössze 55 százaléka tett közzé a Taxonómiának megfelelő jelentést. Annak ellenére, hogy a hazai cégek árbevételének átlagosan akár negyede fenntartható tevékenységből származhatna, a gyakorlatban ez csupán 1 százalékot tesz ki. Emiatt
az uniós országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között.
Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások (CapEx) átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt. Ennek fő oka, hogy jelenleg még nem a Taxonómia szabályai szerint fektetnek be a mobilitás, a technológia, valamint a média és távközlési ágazatokban. A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalékot tett ki, míg Magyarországon ez az érték mindössze átlagosan 1 százalék.
Hosszú még az út a fenntarthatóságig, miközben egyre több céget érint a rendelet
A fenti összehasonlítások alapján látható, hogy Magyarország még kezdeti szinten van az EU Taxonómia gyakorlati alkalmazását tekintve a többi vizsgált európai országhoz képest. Bár van potenciálisan fenntartható tevékenységből származó árbevétel és azokhoz kapcsolódó beruházás, kiadás, de az igazodási kritériumok még kis mértékben teljesülnek. Az érintett társaságoknak mihamarabb fel kell zárkózniuk a Taxonómia gyakorlati alkalmazásában, miközben a rendelet a következő években fokozatosan terjed ki további szervezetekre a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoktól egészen a kkv-kig.
Az Európai Unióban közel 50 ezerre emelkedhet azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentéstételi kötelezettsége lesz, idehaza pedig akár 1300 magyarországi székhelyű céget is érinthet a szabályozás.
Beruházás sem lesz zöld átállás nélkül
A szabályozás különösen fontos lehet azok számára is a közeljövőben, akik zöld finanszírozásban gondolkodnak, ugyanis a befektetők részéről egyre inkább elvárás a Taxonómiának való megfelelés. Az EU Zöldkötvény Keretrendszernek (EU Green Bond Standard) is feltétele, ezáltal már nem csak az NFRD (Non-Financial Reporting Directive – Nem Pénzügyi Jelentéstételi Irányelv) és CSRD hatálya alá tartozó vállalatokat érinti a szabályozás, hanem a keretrendszer szerinti zöld és társadalmi kötvény kibocsátókat és hitelfelvevőket is. Fenntartható finanszírozási keretrendszerekben szükséges lesz így a kapcsolódó EU Taxonómia tevékenységek esetén az igazodás biztosítása, éves jelentés során a kritériumoknak való megfelelés bemutatása és külső hitelesítése.
Nem árt egy alapos átvilágítással kezdeni
A hazai döntéshozók számára is sürgető, hogy időben felmérjék, milyen mértékben vonatkozik tevékenységükre a Taxonómia-rendelet, és miként felelhetnek meg az elvárásoknak. Érdemes a vállalatoknak felmérni, hogy milyen belső folyamatok, akár IT- és számviteli megoldások képesek támogatni a szabályozás szerinti közzétételt és naprakészen tartani az adatokat. A külső fél általi hitelesítéshez meg kell állapítani, milyen intézkedésekkel lehet átláthatóvá tenni a folyamatokat és biztosítani a megfelelést. Az igazodásnak való megfeleléshez kapcsolódhatnak olyan egyszeri feladatok, mint egy hulladékgazdálkodási terv kialakítása vagy a belső irányelvek és a minimális társadalmi biztosítékok harmonizálása. Továbbá lehetnek olyan kezdeményezések is, amelyek kapcsán a kritériumoknak való megfelelés folyamatos munkát ad, például alvállalkozók tevékenységének monitorozása, vagy a klímakockázati és sérülékenységi vizsgálatok lebonyolítása.
A fenntartható vállalati működés nemzetközi összehasonlítására alkalmas Taxonómia-rendelet egyre szélesebb kört érint az Európai Unióban, így a cégeknek ajánlott sürgősen utánajárni, hogy vonatkozik-e rájuk a szabályozás és szükség esetén mielőbb megkezdeni a felkészülést. A fenntarthatósági szempontok a befektetők számára is kulcskérdéssé váltak, így sok esetben a vállalat jövőbeni finanszírozását kockáztatja az a döntéshozó, aki nem lép időben. A sikeres értékeléshez és a megfelelő felkészüléshez érdemes rátermett és tapasztalt szakmai tanácsadót bevonni a folyamatba.