A kormány döntése nyomán a MÁV Vagon Kft. mintegy 75 százaléka magánkézbe kerül – jelentette be a MÁV-Volán-csoport. A szerződéskötésre várhatóan október közepén kerül sor. A „magántőke bevonásáról” szóló közlemény szerint a vállalat új, többségi tulajdonosa a Magyar Vagon Zrt. lesz, amely „a Dunakeszi Járműjavító tulajdonosaként a magyar vasútijármű-gyártó és karbantartó piac meghatározó szereplője”.

A kormányzat célja – mármint a közlemény szerint –, hogy „a MÁV-VOLÁN-csoport kötöttpályás járműveinek jelenlegi 40 éves átlagéletkorát jelentősen csökkentse, ehhez pedig korszerű járművek beszerzése és gyártása szükséges. A tulajdonosi szerkezetben történő változással a MÁV Vagon Kft. fejlesztési képességei és gyártási kapacitásai hatékonyan támogathatják e cél megvalósulását, illetve a tranzakció révén lehetővé válhat a járműgyártás piaci finanszírozása is”.

A közlemény néhány részletre és előzményre nem tér ki. A Magyar Vagont a magyar állam rakta össze NER-közeli tulajdonosának, állami vagyonelemekkel hizlalta fel, legnagyobb bizniszét a magyar állam hozta tető alá és az állami Eximbank finanszírozza. Szóval

csak formailag igaz, hogy „magántőke bevonása” történik, valójában folytatódik a MÁV járműjavító, -járműgyártó képességeinek elprivatizálása.

A MÁV Vagon Kft., vagyis a Szolnoki Járműjavító privatizációját az akkori MÁV-Start-vezérigazgató, Mosóczi László már tavasszal bejelentette Szolnokon. Ahogy azt is, hogy a vevő a Magyar Vagon lesz. A Dunakeszi Járműjavítót (DJJ) már 2020 közepén eladta az államvasút a Magyar Vagonnak.

NER-vonalon privatizálták a MÁV járműjavítóit, de már titkolják, ki a tulajdonos

A honvédelmi miniszter által gründolt Magyar Vagon megszerezte a MÁV-tól a Szolnoki Járműjavítót is, az oroszok kiszállása után pedig egyedül teljesíti a teljes, egymilliárd eurós egyiptomi kocsimegrendelést. A forrást az állami Eximbank biztosítja.

A Magyar Vagonba integrálódva a Szolnoki Járműjavító jó eséllyel az egyiptomi vasúttársaságnak még leszállítandó kocsik legyártásában is kap majd feladatot. Az egyiptomi megrendelés eredetileg orosz–magyar kooperáció volt, tipikus NER-konstrukcióban. A finanszírozást az orosz és a magyar állami eximbankok biztosították Kairónak, a gyártásban a Transmashholding (TMH) tveri gyára és a DJJ vett részt. Utóbbit még előbb megvásárolta a TMH magyarországi leányvállalata, amelyben részesedést kapott a Magyar Vagon –

a cég alapító-tulajdonosa Szalay-Bobrovniczky Kristóf jelenlegi honvédelmi miniszter.

Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, Moszkva kiszállt az üzletből, a DJJ-t tulajdonló TMH-céget átkeresztelték Ganz MaVagra, és egyedüli tulajdonosa a Magyar Vagon lett. A másik, az egyiptomi megrendelést könyvelő TMH-leányba pedig

a Magyar Vagon mellé belépett, feles tulajdonrésszel, a Habony Árpád köréhez sorolt Tombor András

frissen gründolt Cato Investments Zrt.-je. Miniszteri kinevezése után Szalay-Bobrovniczky kiszállt a Magyar Vagonból. Legalábbis látszatra: a cég új tulajdonosa a Solva II. magántőkealap. A NER elitje előszeretettel tartja vagyonát átláthatatlan magántőkealapokban,

erről sem tudni, kinek a vagyona van benne, az alapot mindenesetre Hernádi Zsolt Mol-vezér alapkezelője kezeli.

Az oroszok nemcsak a gyártásból szálltak ki, hanem a finanszírozásból is, az orosz eximbank helyét átvette a magyar. Végső soron a magyar állam szépen összerakta a hazai vasútijármű-gyártás jelenét és jövőjét magába olvasztó Magyar Vagont a tulajdonosának – akárki legyen is az –, miután eladta neki a két járműjavítót, és a jelek szerint egyelőre az egész projektet nagyrészt az Eximbank finanszírozza. Az oroszok sem távoztak üres kézzel, az egyiptomi vasúttársaság és a TMH február elején szerződött a leszállított és még leszállítandó kocsik szervizelésének 12 évig tartó támogatásáról, alkatrészellátásáról, továbbá egy üzemcsarnok kialakításáról Kairó külvárosában. A kontraktus értéke 430 millió euró.