Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Közel 1600 megvizsgált vállalat közül 225 üzletel úgy Oroszországgal, mint ha semmi bojkottra okot adó dolog nem történt volna ott az elmúlt másfél évben, köztük néhány magyar is. Voltak cégek, amelyek látványosan meghirdették a kivonulást tavaly, majd mégis maradtak. Valójában nem egyszerű elmenni onnan, de ahogy ezernél is több vállalat példája mutatja, nem is lehetetlen.
Túl van az ötszázadik napján is az oroszok háromnapos ukrajnai villámháborúja. Ennek a kerek számnak is közel lehet ahhoz, hogy az elmúlt napokban a szokásosnál többször vették elő nyilvánosan: ahhoz képest, hogy milyen sok cég ígérte meg a harcok elején az orosz piaci elhagyását, még mindig rengetegen vannak, akik fenntartják a kapcsolatot az oroszokkal. Vagy ami még kellemetlenebb, úgy tesznek, mint ha kivonultak volna, aztán valójában mégis jelen vannak az orosz piacon.
A Yale egyetem kutatói az orosz agresszió kezdete óta frissítik a listájukat, amelyen ezernél is több vállalatot vizsgálnak, milyen kapcsolatot tartanak fenn Oroszországgal. A háború kezdetén, a nagy kivonulási ígérethullám alatt egy kivonult/ottmaradt listát állítottak össze, azóta ez sokkal szofisztikáltabb lett, az amerikai iskolai osztályzási rendszerhez hasonlóan A-tól F-ig rangsorolják a cégeket:
- az A listára került fel az az 525 vállalat, amely minden kapcsolatot megszakított Oroszországgal,
- a B osztályzatot kapta meg az az 505, amely elhagyta az orosz piacot, de meghagyta a jogi utat ahhoz, hogy visszatérjen,
- C-t 152 vállalat kapott, ezek néhány fontos üzletágat leállítottak, másokat viszont folytatnak,
- D annak a 179-nek járt, amely a jövőbe tervezett fejlesztéseit leállította Oroszországban, de a meglévő üzletágakat megtartotta,
- F pedig annak a 225 cégnek járt, amely mindent úgy csinál, mint a háború előtt.
Ebből aztán azt is megtanulhatta, aki nincs benne napi szinten ebben az osztályzási szisztémában, hogy ugyan A-tól F-ig vannak a betűk, valamiért E nincsen benne. (A legvalószínűbb alighanem az, hogy nem az E maradt ki, hanem a bukást jelentő Fail adja az F-et, ez pedig akkora ziccer, hogy megéri ezt a trükköt.)
Nyilván teljes összesítést nem lehet készíteni, így aztán az részben önkényes döntés, hogy miként áll össze annak az 1586 vállalatnak a listája, amelynek a besorolását vizsgálják. A világ legnagyobb cégei persze helyet kaptak valahol a vizsgálatban, de az már egy kicsit véletlenszerűbbnek tűnik, hogy melyik tíz magyar céget nézték meg.
Közülük a második legjobbnak számító B osztályzatot – kivonulás, a visszatérés lehetőségének megtartásával – a Graphisoft és a Wizz Air kapta meg. A C besorolás – néhány fontos üzletág szüneteltetéséért – jutott a Molnak, amely felfüggesztette az oroszországi tevékenységét, az OTP-nek, amely a vállalati hitelezést állította le, és a Tungsramnak, amely az oroszországi gyártással állt le. (Az OTP-t az ukránok feltették az Oroszországot támogatók szankciós listájára, ám a magyar bank tagadja ezeket a vádakat - a Yale pedig ezek szerint megengedőbb velük szemben, mint Kijev.)
A jövőbeli beruházások felfüggesztéséért járó D osztályzatot kapott Richter Gedeon. Végül a legrosszabb, az F listára került fel a Rába, amely a Kamazzal üzletel, az orvosi eszközöket gyártó Sanatmetal, valamint a Zwack. De ugyanezt a besorolást kapta meg a Herend is, amivel az a legnagyobb gond, hogy ilyen nevű magyar cég nincsen – feltehetően a Herendi Porcelánmanufaktúrára gondoltak, de ez így is egy kellemetlen hiba.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után a Zwack Unicum Nyrt. azt közölte: a cég az orosz-ukrán háború kitörése óta megszüntette az üzleti kapcsolatait Oroszországgal. Mint írták, a „Zwack Unicum a békéért elkötelezett, korszakokon átívelő családi vállalatként elítéli az erőszak és az agresszió valamennyi formáját, együttérez az Ukrajnában elesett áldozatok hozzátartozóival és reménykedik a háború mihamarabbi befejezésében.”
A világ legnagyobb és legismertebb cégei közül a totális kivonulást meghirdetők A listáján található például az Adidas és a Nike, a Deutsche Telekom és a Vodafone, az Exxonmobil, GM, az IBM, az Ikea és a Jysk, a Knorr-Bremse, a Maersk, a McDonald’s, a Mercedes-Benz, a Nissan és a Renault, a Netflix, a Nokia, a Siemens, vagy a Starbucks. De olyan, Magyarországon is jól ismert nevek is a teljes kivonulást választók között szerepelnek, mint az Aldi, a Bolt, a Deichmann, a dr. Oetker, a H&M, az OBI vagy épp a Strabag.
Nemcsak cégek vannak itt, hanem sportszervezők is: a legjobb besorolást kapta meg a Forma-1 és az UEFA is, mint amik megszakították a kapcsolatot Oroszországgal. Minimum visszás viszont, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is megkapta ezt a besorolást – hivatalosan persze Oroszország nem indulhatna az olimpiai kvalifikációs versenyeken, csakhogy amíg az orosz sportolók Orosz Csapat néven ott lehetnek, ez csak nagyon gyenge látszatintézkedés.
A lista másik végén, az Oroszországban mindmáig simán működő cégek között kínai, török és japán vállalatok tömegeinek nevével találkozhatunk, de ott szerepel például a Benetton, a Calzedonia, a Globus, a Gorenje, a Patreon, a Raiffeisen, a Teva, vagy épp az UniCredit is.
Az Unilever épp egy hete volt kénytelen magyarázkodni, amikor a Moral Rating Agency nevű szervezet kimutatta, hogy évi 255 milliárd forintnak megfelelő bevételt termel az orosz államnak, az ukránok pedig feltették az Oroszországot támogató cégek listájára (például az OTP mellé). Azzal indokolták a maradást, hogy ha kivonulnának, akkor az orosz állam rátenné a kezét az ottani érdekeltségeikre, és egyébként is gondoskodniuk kell háromezer orosz alkalmazottjukról. Magyarországról a Richter vezérigazgatója jött elő ehhez hasonló érvvel a HVG-nek még egy éve, ő azt mondta, hogy az orosz betegek cserben hagyása lenne, ha elhagynák az országot.
A Yale kutatásának vezetői a CNN-nek nyilatkozva a legnagyobb pálfordulást bemutatóként említették a Heinekent. A sörgyár 2022 márciusában kapta meg az A osztályzatot, hiszen bejelentette, hogy elhagyja Oroszországot. Azóta már a D listán található, mert nemhogy fenntartja a gyárait, még új italmárkákat is bevezetett az orosz piacon. A Heineken is azzal indokolta mindezt, hogy bonyolult kivonulni Oroszországból. A CNN-nek arról küldtek el egy nyilatkozatot, hogy elkötelezettek Oroszország elhagyása mellett, a Heineken márkanevet nem használják ott, és találtak is egy vevőt az orosz gyáraikra. Csakhogy ahhoz, hogy a vevőjelölttel üzletet köthessenek, az orosz hatóságok jóváhagyására vár, azok pedig idén április óta nem léptek – magyarázta a sörgyártó.
Ugyanezzel magyarázta az Oroszországban maradását a Philip Morris is, amely mára a legnagyobb, orosz piacon maradt multik egyike – ők is arról írtak, hogy az orosz szabályozás miatt nehéz kivonulni. A Shell pedig július elején írt arról a BBC-nek, hogy azért vásárolt idén eddig nyolc hajónyi orosz földgázt, mert a hosszú távú szerződéseit tartania kell, és a globális energiapiacot sem szeretné bedönteni egy-egy elhamarkodott lépéssel.
Valóban nem annyira egyszerű elmenni Oroszországból, mint egy Excel-táblából kitörölni egy sort: az orosz állam is fenyegethet a gyárak lenyúlásával, és ha sikerül is vevőt találni, és átjutni a helyi bürokrácián, akkor is óriási ráfizetéssel lehet csak szabadulni az orosz érdekeltségektől. De azért ahogy ezernél is több vállalat példája mutatja, nem lehetetlen ez a feladat sem.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.
