Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Összességében a magyar államot és a 4iG-t is tekintetbe véve kizárt, hogy a Vodafone felvásárlása finanszírozható volna valamiféle hitelkonstrukció(k) nélkül. Az állam bocsáthat ki állampapírokat, de ott van egy karnyújtásnyira az állami fejlesztési bank és az exportbank, amely felügyelőbizottságának új elnökét nemrég nevezték ki a Vodafone-t felvásárló állami cég vezérigazgatójává. Illetve ott a Mészáros Lőrinc-féle Magyar Bankholding.
A magyar állam, illetve az állami Corvinus Zrt. és a kormányközeli 4iG Nyrt. informatikai-telekommunikációs nagyvállalat összesen 715 milliárd forintért megvennék a magyar Vodafone teljes tulajdonrészét a Vodafone Europe-tól. Ez hatalmas összeg, még az ország központi költségvetésében is jelentős tétel. Sőt, még a fele is az – ahogy ebben a cikkben bemutattuk. A bejelentések szerint a Corvinus és a 4iG 49-51 százalékos részesedést szereznének a Vodafone-ban.
Adódik a kérdés, hogy a feleknek honnan lesz fedezetük erre a bevásárlásra? Nem feltétlenül pénzük – az adásvétel részét képezhetik vállalati részesedések és egyéb vagyonelemek. Például a 4iG vagy a magyar állam átadhat a Vodafone Europe-nak leányvállalatot, ingatlant, infrastruktúrát stb.
Az államnak nincs erre pénze, de bármikor tud szerezni
A finanszírozási kérdés megválaszolása a Corvinus esetében egyszerűbb, bár a megoldás itt sem triviális, és könnyen lehet, hogy a cég nem egy helyről fogja összeszedni a pénzt.
Azt ugyanis össze kell szedni, a cégnek 2021 végén mindössze 4 millió forint forgóeszköze volt. Vagyon viszont van bőven a Corvinusban, cégen keresztül tulajdonol az állam 15 százalékot az Erste Bank hazai leányában (a tulajdonrész értéke 39 milliárd forint) és 30,35 százalékot az épp összeszerelés alatt álló (Mészáros Lőrinc résztulajdonába és érdekkörébe tartozó) szuperbankban, a Magyar Bankholdingban (ennek értéke 265 milliárd forint). Ugyan erre utalást sem tettek eddig, de az állam elvileg eladhatja e részesedések egy részét vagy egészét, így fedezetet biztosítva a Vodafone felvásárlására. Legalábbis részben, a Corvinusban lévő részesedések összértéke ugyebár nem éri el a Vodafone feléért fizetendő 350 milliárd forintot.
A Corvinus állami cég, vagyis a tulajdonos egyszerűen beleteheti a szükséges 350 milliárd forintot tőkeemelés formájában. A központi költségvetésben amennyire tudható, nincs ennyi fölös pénz. Az adóbevételek ugyan az elszállt inflációnak is köszönhetően a tervezettnél sokkal jobban teljesülnek, ám a kormány a választások előtt alaposan kiköltekezett (gyerekesek szja-visszatérítése, 13. havi nyugdíj stb.), júniusra már sikerült majdnem elérni az egész éves hiányösszeget. A helyzet júliusban valamelyest javult, ám a hiány még annak a hónapnak a végén is 2,64 ezer milliárd forinton állt – az éves hiánycél 3,15 ezer milliárd forint.
Az állam persze bármikor tud pénzt szerezni állampapírok kibocsátásával – vagyis lényegében kölcsönből. Az államadósság finanszírozása azonban a jelenlegi, egyre magasabb kamatkörnyezetben folyamatosan drágul, így valószínűbb, hogy a kormány első körben nem ezt a megoldást választja.
A Budapest Bank felvásárlását az MFB finanszírozta
A Vodafone-biznisz finanszírozása történhet hitelből is. A Corvinus a (szintén állami) MFB Magyar Fejlesztési Bank hiteléből vásárolta fel a Budapest Bankot – ezt tette bele a Magyar Bankholdingba az egyharmados tulajdonrészért cserébe. Egyébként a Corvinus a 191 milliárd forintos MFB-hitelt 2021-ben visszafizette, előtörlesztette – erre fedezete állami tőkeemelésből volt. Vagyis legalábbis opció egy újabb MFB-hitel, ezúttal a Vodafone felvásárlásra.
Opció, hogy a Corvinus egy másik állami pénzintézettől kapjon hitelt. Potenciális jelölt az Eximbank (Magyar Export-Import Bank), amelynek alapvetően nem ilyen tranzakciók finanszírozása lenne a feladata, de az elmúlt években akadtak bőven furcsállható hitelezések.
A Corvinusnak erős kapcsolata van az Eximbank felé. Legalábbis augusztus 12-e óta,
ekkor vette át a cég vezérigazgatói tisztségét Torzsa Andrea. Aki egyben az Eximbank felügyelőbizottságának elnöke.
Azt a posztot se régen tölti be, jogviszonyának kezdete július 15-e. Torzsa 16 éve a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatónál dolgozik, az elmúlt években mint működéstámogatási és fejlesztési igazgató.
Továbbá a Corvinus elvileg pénzhez juthat a „piacról” is – vagyis egy kereskedelmi banktól, akár a kormányzat közeléből.
A jegybanki kötvényprogram már nem opció
Ami a Vodafone-biznisz nem állami részét, vagyis a 4iG-t illeti, a vállalat ugyan az elmúlt években – viharos erősségű állami hátszéllel – hatalmas növekedést produkált, de így sem kallódik a párnaciha alatt bő 350 milliárd forint. Az első negyedéves gyorsjelentés szerint a vállalatcsoportnak 185 milliárd forint forgóeszköze volt március végén, ebből 104 milliárd forint pénzeszköz, 70 milliárd forint pedig követelés.
A másik oldalon a 4iG-nek már most jelentős kötelezettségei vannak, a hosszú lejáratú kötelezettségek összege 543 milliárd forint volt. Ennek oroszlánrésze, 469 milliárd forint hosszú lejáratú hitel, kölcsönök és kötvények.
A 4iG volt a jegybank által indított Növekedési Kötvényprogram (NKP) legnagyobb nyertese, 2021 végéig három aukción összesen 389 milliárd forintnyi forrást vont be az NKP keretében. Az NKP teljes keretösszege 1550 milliárd forint volt, a mechanizmus keretében a jegybank vállalati kötvényeket vásárolt (egy sorozatból annak legfeljebb 70 százalékát). Az NKP lezárul, a jegybank persze bármikor új programot hirdethet, ám rendkívül rossz üzenete lenne, ha egy monetáris szigorítási ciklus közepén ilyen gazdaságélénkítési eszközt vetne be. Ezzel együtt a 4iG próbálkozhat további kötvénykibocsátással, bár a vállalati kötvények piaca Magyarországon enyhén szólva nem pörög valami jól – épp megerősítése végett indította el a jegybank az NKP-t.
Lehet részvénykibocsátás vagy valamilyen kölcsön
A 4iG mint tőzsdei vállalat végrehajthat részvénykibocsátást. Ez lehet akár zártkörű, vagy csak meghatározott vevő(k) számára nyitott. Más szóval bevonhat finanszírozást egy meglévő tulajdonostól, vagy beengedhetnek a cégbe új tulajdonost. A 4iG részvényeinek nagy része egyébként jelenleg is néhány főtulajdonos kezében van, a közkézhányad mindössze 11,5 százalék. A legnagyobb tulajdonos (39 százalék) a Jászai Gellérthez köthető iG COM magántőkealap, a második legnagyobb pakett (25 százalék) a német Rheinmetallé.
A 4iG hozzáférhet mindenféle kölcsönökhöz és hitelekhez. Lehet szó tulajdonosi kölcsönről valamelyik tulajdonostól, állami hitelekről – itt az MFB és az Eximbank ugyanúgy felmerül, mint a Corvinusnál – és piaci hitelekről. Esetleg – ahogy a Corvinus esetében – akár egy kereskedelmi banktól.
