A piramisjáték egyes jegyeit hordozó multi level marketing terméket reklámoznak a közösségi médiában HyperVerse néven, amely a korábbi HyperFund rendszer újragondolása – figyelmeztet a Magyar Nemzeti Bank. A rendszer lényege az, hogy az új ügyfeleket beszervező részesedést kap az új tagok befizetéseiből is, akár 15 százalékos profitrátát ígérve másoknak, ezzel megsokszorozva saját bevételeit. A rendszer kulcseleme a tagság, amit a különféle mértékű belépési díjak megfizetésével lehet elérni. A csatlakozók a tagsági viszonyt a belépési összegekkel vásárolják meg, cserébe különféle jutalékokat, jóváírásokat kapnak.

Ez a szisztéma a jegybank közleménye szerint leginkább a piramisjátékokban terjedt el, amely mögött nincs valós gazdasági tevékenység, a rendszer egyetlen bevételét az új belépők befizetései adják. A tevékenység egyetlen célja, hogy minél több ember számára értékesítsék a termékeiket, illetve ezek a személyek is továbbértékesítsék a lehetőséget. Gyanakvásra ad okot az is, ha a befizetési lehetőség, illetve a kifizetés is bonyolult feltételekhez kötött, például csak meghatározott kriptovalutákban lehetséges.

Az MNB piacfelügyeleti tapasztalatai alapján előfordul, hogy a hasonló rendszereket szervezők valamilyen kriptovalutához köthető tevékenységet végzőként hirdetik magukat, valójában azonban MLM-rendszert működtetnek, amelyben a kriptovalutáknak nincs vagy csekély szerepük van. Az ilyen kockázatok miatt jelentős az esély, hogy a befektetők végleg elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét.

A jegybank arra kéri a fogyasztókat, hogy kellő körültekintéssel járjanak el a HyperVerse-termékeknél, ugyanis a probléma ezekkel az eszközökkel az, hogy az árfolyamuk kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, s bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.

Nyomatékosan ajánlja az MNB, hogy a befektetők a kockázatok értékelésén túl megbízható és valós információkat is szerezzenek a számunkra ajánlott tevékenységről, az érintett kriptovalutáról (pl. árfolyam, volatilitás) és annak üzemeltetőjéről. Például arról, hogy tényleg létezik, mi a származási helye, milyen belső szabályzatok alapján működik, illetve, hogy milyen rájuk vonatkozó adatok érhetők el nyilvánosan.

Célszerű rákérdezni a befektetési döntést ajánló személynél vagy a szervezőnél a befektetéssel járó kockázatokra, lehetséges veszteségekre és az értékesítési, valamint az ügyletből történő kiszállási lehetőségekre. Ez azért is fontos, mert a közösségi médiában megjelenő – jellemzően szponzorált – tartalmakban szereplő információk gyakran nem elégségesek a megalapozott befektetői döntésekhez.

Ugyanakkor jelezték, az MNB nem felügyeli a kriptovalutákhoz kötődő kereskedelmi ügyleteket. Ezeknek az eszközöknek az árfolyama kiszámíthatatlan, hiányoznak a károsultakat védő garanciaintézmények, és bűncselekmények elkövetésére is felhasználhatják őket.

Az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, és az oldalon a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők – hívta fel a figyelmet a jegybank.