Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt elrendelt nyomozás keretében tartottak házkutatást az adóhatóság nyomozói az Oltalom Karitatív Egyesület Dankó utcai székházában február 21-én.

Ez egy demonstratív politikai akció – mondta akkor Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője a hvg.hu-nak. Iványi szerint ez a régi történet új felvonása lehet: valóban van elmaradásuk a NAV felé, de mint sokszor elmondta, ezt nagyon szívesen kifizetnék, ha végre a magyar állami is kifizetné azt a több milliárd forintot nekik, ami a jog szerint jár – szerinte ez mintegy 12 milliárd forint körüli összeg. Iványi később azt mondta a hvg.hu-nak, hogy a „költségvetési csalás” ténye teljesen váratlanul érte, mert adótartozásról tudott, de a többek közt a NAV-osok állítása szerint a lelkészképző főiskolájukat és az Oltalom Karitatív Egyesületet érintő költségvetési csalás új információ.

A NAV közleménye alapján a gyanú szerint 2015 és 2019 között az egyesület a munkavállalóinak a bruttó munkabéréből a személyi jövedelemadó-előleget, a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot levonta, azonban az adóbevallási és adóbefizetési kötelezettségének nem tett eleget.

Veres Viktor

Nem irreálisan sok a 3 milliárdos adóhiány

A közlemény emlékeztet arra, hogy maga az Oltalom tudatta a közösségi médiában, hogy a NAV 246 millió forintot követel tőlük, legnagyobb részt járuléktartozás miatt. Azonban az adóhivatal további tizennégy intézménynél - amelynek fenntartója szintén a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) - is megállapította, hogy a munkavállalóik után nem fizettek járulékot, sőt bevallást sem nyújtottak be. A gyanú szerint csaknem 1300 alkalmazott után összességében hárommilliárd forint járulékot nem fizettek meg.

Ami az összeget illeti, ha valóban 1300 alkalmazottról és öt évről van szó, akkor a 3 milliárd forintos adóhiány teljesen reális. A 2015-ös adó- és járulékmértékekkel számolva egy munkavállaló 200 ezer forint bruttó fizetése után 126 ezer forint illette az államot (ebben benne vannak a bruttóból levont munkavállalói terhek, illetve a munkáltatói közterhek). Vagyis egy munkavállaló után egy teljes évben 1,5 millió forint illette az államot. 1300 munkavállaló után közel 2 milliárd forint egyetlen év alatt. Ugyanez az összeg az alacsonyabb, 2019-es adómértékekkel 1,64 milliárd forint.

Mivel folyamatban lévő nyomozásról van szó, a pontos adatok nem ismertek, nyilván van, aki kevesebbet keresett, van, aki többet, akadhat, akit részmunkaidőben vagy megbízás alapján alkalmaztak. Mindenesetre az biztos, hogy 1300 munkavállalót alapul véve a 3 milliárd forintos adóhiány minden további nélkül elképzelhető.

Veres Viktor

A megtévesztéstől lesz bűncselekmény

A fontos momentum a NAV közleményében nem a gyanú szerint be nem fizetett összeg, hanem az, hogy az érintett intézmények elmulasztották-e adóbevallási kötelezettségüket. Ezzel valósulna meg ugyanis a költségvetési csalás. Ami nagyon komoly bűncselekménynek hangozhat, és mivel benne van a „költségvetés” és a „csalás” talán korrupciós, politikai felhangjai lehetnek.

A költségvetési csalás azt jelenti, hogy egy szervezet nemhogy elmulaszt teljesíteni valamilyen befizetést a költségvetésbe (vagy jogosulatlanul vesz igénybe onnan juttatást), de ezt megtévesztő magatartással teszi. A költségvetési csalás nem valami fajsúlyos, magas rangú tisztviselők körében népszerű bűncselekmény, hanem az egyik leggyakoribb gazdasági bűncselekmény.

A fenti leírásból következik, hogy

az egyszerű fekete foglalkoztatás költségvetési csalást valósít meg

(legalábbis 100 ezer forint fölött, az alatt csak szabálysértés). Ha egy cég nem jelenti be a munkavállalóját, akkor nem csak a befizetendő közterhektől fosztja meg az államot, ezt csalással teszi.

A NAV a közlemény alapján ilyesmivel vádolja az Iványi-féle szervezeteket: nemhogy nem fizették meg 1300 munkavállaló után a közterheket, bevallási kötelezettségüknek sem tettek eleget.

Iványi Gábor közleményt adott ki az Oltalom egyesület honlapján, ebben azt írta,

a MET minden munkatársát bejelenti

– vagyis tagadta, hogy feketén foglalkoztattak volna embereket. Mivel folyamatban lévő ügyről a NAV nem ad tájékoztatást, nehéz megmondani, mi nem stimmel. Mindenesetre a NAV adóbevallási mulasztást említett, nem bejelentési kötelezettség elmulasztását. (2017 előtt a NAV még nem készítette el minden munkavállaló szja-bevallását sem.) Iványi szerint egyébként a MET a 2017 előtti köztartozásait rendezte, miután a strasbourgi bírósági döntés nyomán addig bezárólag megkapta az elmaradt támogatásokat az államtól. Ugyanakkor a NAV a MET alá tartozó intézményekről, illetve egyéb jogi személyekről beszélt.

Fazekas István

A NAV már egy éve nyomoz

Ahogy említettük, a közterhek be nem fizetése önmagában nem bűncselekmény. Az Oltalom Egyesület évek óta tartozik a NAV-nak (és egyébként közüzemi szolgáltatóknak is). Természetesen előfordulhat, hogy valaki véletlenül, tévedésből vagy forrás hiányában nem teljesíti megfelelően adófizetési kötelezettségeit. Ilyesmiért alapesetben senkit sem csuknak börtönbe. Késedelmes adóbefizetésért késedelmi pótlék jár, adóhiány megállapítását bírságolás követheti, rosszabb esetben vagyonlefoglalás.

Mindenesetre a költségvetési csalás gyanújával folyó büntetőügyek jellemzően adóhatósági eljárásból nőnek ki. Az adóhatóság megállapítja az adóhiányt – és a vizsgálat közben bűncselekmény gyanúja merül fel.

Iványiék esetében is ez volt az események sorrendje. A NAV Központi Nyomozó Főosztály 2020. január 20-án nyomozást rendelt el különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntett elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen egy, az adóigazgatási szakterülettől érkező bűnügyi tájékoztatás alapján – írta közleményében az adóhatóság. Iványi Gábor a hvg.hu helyszíni tudósítójának azt mondta, ez „teljes politikai letámadás”, nem sokkal azután, hogy őt az ellenzék kis híján köztársaságielnök-jelöltnek jelölte.

Reviczky Zsolt

Ha Iványinak igaza van, akkor Magyarország nem jogállam

Iványi a NAV-tartozással összefüggésben mindig felhívja a figyelmet arra, hogy a hátralékukat könnyedén ki tudnák fizetni, ha az állam is kifizetné feléjük a maga tartozását – szerinte ez mintegy 12 milliárd forint körüli összeg. A MET évről-évre egyre nehezebb helyzetbe kerül, miközben állami feladatokat is ellát, és intézményeiben főként szociálisan rászoruló családoknak nyújtanak segítséget, akár oktatásról, akár más ellátásról van szó.

A házkutatás után kiadott közleményében Iványi Gábor azt is írja, hogy

a NAV a mai napig tartozik a 2016–2019 közötti négy év 1 százalékos adófelajánlásainak összegével.

Sajnos jogi értelemben ezeknek az ügyeknek semmi közük a MET-szervezetek adó- és egyéb hátralékaihoz, illetve a költségvetési csalás gyanújával folyó nyomozáshoz sem. Még ha igaz is, hogy a magyar állam (beleértve a jogalkotót és különféle jogalkalmazó intézményeket) jogellenesen bántak és bánnak a MET-tel, anyagilag is nehéz helyzetbe hozva, sőt ellehetetlenítve, ez nem jelent semmiféle jogalapot közterhek megfizetése alóli mentességre. Hétköznapi példával élve, az ember akkor sem vihet ki a közértből fizetés nélkül egy kiló kenyeret, ha rajta kívül álló okból nem kapja meg a fizetését. Sőt még úgy sem sétálhat el a vekni kenyérrel, ha megígéri, hogy majd visszajön és kifizeti, ha ő maga pénzéhez jut.

Iványi tulajdonképpen azt állítja, hogy a magyar állam, annak különféle szervei és intézményei szisztematikusan a MET és személy szerint az ő működésének ellehetetlenítésén, lejáratásán dolgoznak, ennek során nem tartanak be hatályos jogszabályokat, bírósági ítéleteket és eljárási szabályokat – politikai megrendelésre. Vagyis – bár ezt Iványi így nem szokta kimondani – nincs meg a jogállami működés. Iványi egyébként azt sem szokta mondani, hogy a MET azért nem fizeti meg adó- és egyéb hátralékait, mert nem ismeri el azok jogosságát.